A burgonya tápanyag-ellátása

A burgonya, mint ahogy a világ más tájain, hazánkban is alapvető népélelmezési cikk, ennek ellenére termőterülete évről-évre fokozatosan csökken. Jelenleg mintegy 21-22 ezer hektáron folyik a termesztése, az elért termésátlagok az utóbbi években 22-24 t/ha körül alakultak. A területcsökkenés egyik oka, hogy Magyarország ökológiai adottsága nem mindenhol kedvező a burgonya számára, márpedig csak jó minőségű nagy termésátlagok elérésével lehet gazdaságosan, jövedelmezően termeszteni. A termés mennyiségét és minőségét az ökológiai tényezőkön kívül a biológiai és agrotechnikai tényezők is meghatározzák. Az agrotechnikai tényezőkön belül kiemelten kell foglalkozni a tápanyag ellátás kérdésével. Azért is szükséges, mert a mennyiséget és a minőséget is befolyásolja és a szűkülő pénzügyi lehetőségek mellett különösen fontos, hogy a tápanyag ellátásra fordított pénz minden egyes forintja többszörösen megtérüljön.

A sikeres burgonyatermesztés alapja a harmonikus, a növény igényét kielégítő, az adott termőterület adottságait figyelembe vevő tápanyag ellátás, mely biztosítja a magas termésátlagot, a jó minőséget és a jó tárolhatóságot. A burgonya tápanyag ellátásáról áprilisban már egy kicsit időszerűtlennek tűnik beszélni, de ennek ellenére foglalkozni kell a témával, mert a soron következő fejtrágyázással és a lomtrágyázásokkal még sokat tehetünk a termés érdekében.

Néhány szempont, amit érdemes figyelembe venni:

• A burgonya tápanyagigényes növény és a nagymennyiségű tápanyag felvételéhez viszonylag kis és sekély gyökérzettel rendelkezik. 1 sz. ábra.

• Sekélyen gyökerező növény

Forrás: Yara Research Centre Hanninghof

• A gyökérztet hossza is elmarad a más növényekhez viszonyítva.

Gyökérhosszúság:

            Burgonya        1.100 m/m2  talaj
            Zab                 10.000-15.000 m/m2 talaj
            Rozs                50.000 m/m2 talaj

• Nem tűri a belvizet
• Optimális pH 5,5-6,5, de savas kémhatásnál fenn áll a varasodás veszélye, meszezni célszerű.
• Hűvös területek növénye.
• Forró és száraz idő nem előnyös.

                Gyökérnövekedés csak 25 °C és alatta.               
                Gumóképződés jelentősen csökken fölötte

• A termesztési célnak / friss pici, sütő, főző, chips, tárolási …/ megfelelő fajtát és technológiát kell alkalmazni. A tápanyag ellátásban is jelentős különbségeket kell tenni a termesztési céltól függően.

                Pl. Friss burgonya tápanyagellátás:
                Magas tápanyagigény
                Minden tápelemre reagál
                Különösen a kalcium fontos /A magas kalcium csökkenti a szépséghibákat/
                        
                Sütni való burgonya tápanyagellátása:
                Magas tápanyagigény
                Következetes öntözés
                Nitrogén   /Szegény talajon amorf lesz a gumó alakja./
                Kalcium 

                Chips burgonya tápanyagellátása:
                Nagyon szabályozott tápanyag-ellátás
                Nitrogén szintentartás /Alacsony nitrogén szinttel kerüljük el a barna közepű gumót/
                Kálium
                Kalcium
                Magnézium

• Ismerni kell a talaj tápanyag ellátottságát
• Ismerni kell a növény tápanyag igényét /1. sz. táblázat/

A burgonya átlagos tápelem igénye:
1.sz.táblázat

Forrás: Yara

• Ismerni kell a tápanyagfelvétel ütemét / 2. sz. ábra/

A burgonya makro tápelem felvétel üteme
2. sz. ábra

REF: Yara Kolbe and Stephan-Beckmann - 1997

• Ismerni kell, az egyes tápelemek szerepét és felvehetőségét, ezekből terjedelem miatt csak kettőt emelek ki, a káliumot és a kalciumot. A káliumot azért, mert a kiadott káliumformának meghatározó szerepe van a termés mennyiségére és minőségére, a kalciumot egyrészt a betöltött szerepe miatt, másrészt pedig azért mert a pótlásáról kevesebbet és ritkábban teszünk említést.

A burgonya kálium igényes növény, kálium pótlás nélkül termesztése elképzelhetetlen. A kálium műtrágyák kiválasztásánál figyelembe kell venni a burgonya klór érzékenységét. Igaz csak a közepesen klór érzékeny növények közé tartozik, de meghálálja úgy termésben, mint minőségben a drágább szulfát- formában történő pótlást. Az őszi kijuttatású kloridos formával sem kerüljük el a klór kedvezőtlen hatását. Fejtrágyaként pedig egyértelműen szulfát alapú műtrágyát ajánlott használni. Komplexszel történő fejtrágyázás szükséges a 20 t/ha termésszintet meghaladó termelési szint eléréséhez a 20 t/ha termésszint alatt akkor szükséges, ha  az alaptrágyával nem juttattunk ki  elegendő mennyiséget.
A szulfátos forma előnyét számtalan kísérlet és a gyakorlati tapasztalat is igazolta 3. sz. ábra/.  

Cropcare kezelés hatása a burgonyánál
3. sz. ábra

Forrás:Kemira Growhow

A termés mennyisége és minősége szempontjából a tápelemek mennyiségén felül fontos azok egymáshoz viszonyított aránya is. A túlzott kálium ellátás minőségromlást okozhat. /4. sz. ábra/ A kijuttatásnál ajánlatos a N/K 1:2 arányt betartani.

A kálium hatása a burgonyatermés mennyiségére és minőségére
4. sz. ábra

Forrás: Kemira Growhow

Mikor és mivel történjen a kálium kiegészítés:

A kiegészítés mértéke függ a tervezett termésszinttől és a termesztési céltól. Egyszerűbb technológia, alacsonyabb termésszint esetén javasolt a YaraMila^TM 6-12-24 200-300 kg/ha adagban a virágzás idején, intenzív öntözött technológia, valamint hosszabb tenyészidejű, tárolásra termesztés esetében további 150-200 kg/ ha javasolt gumóképződéskor.

Alternatív megoldásként öntözővízzel történő kijuttatás esetén kedvező / 5.sz. ábra/ és  javasolt a 1005-ban vízoldható Krista^TM használat.

A kálium nitrát hatása burgonyatermésre
5. sz. ábra

REF: De Wit and Triomf - 1982

A kalcium létfontosságú a burgonya számára, hiánya a termés mennyiségében és minőségében megmutatkozik, a szerepét, fontosságát és a hiánytüneteket nem részletezem. A problémát inkább arról az oldalról közelítem meg, hogy miért és hogyan alakulhat ki hiánya és hogyan lehet megelőzni a problémát.

A kalciumot a gyökér veszi fel és szállítja a növényben a párolgási irányt követve a fásrészeken /xilém/ keresztül a sokat párologtató részekhez, a levelekhez /akropetálisan/ /6.sz. ábra/. A levelekben az oda szállított kalcium akkumulálódik, mert a háncs részen /foém/ visszafele kalciumszállítás nem történik.

A kalciumszállítás a növényben
6. sz. ábra

Forrás: Research Centre Hanninghof

A gyökér és a gumó csak a talajból történő felvétellel tudja az igényét kielégíteni. A problémát nem elsősorban a szárrészek alacsony kalciumtartalma, hanem a gumó – ezen belül a belső részek – alacsony kalcium szintje okozza. Ez érthető is, ha megnézzük a gumó kalcium felvételi dinamikáját /7. sz. ábra/ és figyelembe vesszük, hogy a burgonyát inkább savanyú talajokon termesztjük. A talajok jelentős része nem képes az igényekhez igazodóan kalciumot szolgáltatni.

A gumó napi kalcium felvétel alakulása
7. sz. ábra

REF: Kolbe and Stephan-Beckmann – 1997

A termés mennyisége, minősége és a tárolhatóság érdekében kalcium kiegészítés szükséges. A kiegészítés burgonya esetében csak talajon keresztül lehetséges, mivel a kalcium visszafelé /bazipetálisan/ nem szállítódik. Pótlása az első nitrogénes fejtrágyázás alkalmával még időben megoldható. Erre a kalcium- nitrát készítmények ajánlhatóak. Ezekből beszerezhető 100%-os vízoldhatóságú kristályos és talajra kijuttatható granulált forma is. Ajánlható a YaraLiva^TM Nitrabor, ami a nitrogénen és kalciumon kívül még bórt is tartalmaz. A kalcium-nitrát készítmények egyébként is javasoltak, mivel a 25,6 % CaO tartalom mellett a 15,5% nitrogént 14,4 %-ban nitrát és 1,1%-ban ammónium formában tartalmazzák. A nitrát nitrogén hatékonyabb /8. sz. ábra/, nem mérgező, segíti a kation felvételt.
 
A kijuttatás javasolt időpontja az intenzív növekedési időszakban.

Termésnövekedés a YaraLiva^TM Tropicote hatására
8. sz. ábra

A kijuttatás javasolt időpontja az intenzív növekedési időszakban.

Harmonikus tápanyag ellátásról beszélve nem hagyhatjuk figyelmen kívül a mikroelemeket sem. A termés mennyisége és minősége csak akkor realizálódik a fajtára és a termőterületre jellemzően, ha a fő tápelemek mellett a növény számára rendelkezésre állnak a szükséges mikroelemek is. A mikroelemekkel kapcsolatban az a probléma, hogy a talajellátottság nem kielégítő és felvételük is sok esetben gátolt. Sajnos azt kell mondani, hogy pótlásuk elengedhetetlen, a termesztés technológia állandó eleme kell, hogy legyen a lombtrágyázás. Azt világosan kell látni, hogy a lombtrágyázás nem az alaptrágyázás hibáinak korrekciós eszköze, hanem célja elsősorban a mikroelem hiányok megelőzése. Éppen ezért már az első növényvédelmi munkákkal célszerű alkalmazni.

A lombtrágya féleség megválasztásánál - hasonlóan a fő tápelemekéhez- a talajvizsgálati eredményekből és a növény igényéből javasolt kiindulni. A vegetáció során további támpontot kaphatunk a növényvizsgálati eredményekből. De kihangsúlyozom még egyszer, hogy a cél nem a megjelenő hiánytünetek kezelése, hanem azok megelőzése. Éppen ezért a növényvédelmi munkákkal együtt javasolt olyan lombtrágyaféleségek használata, amelyek lehetőleg minél nagyobb hatóanyag tartalom mellett minél több tápelem féleséget tartalmaznak. Ilyen például összetételénél fogva a Folicare^TM 17-9-33 B lombtrágya ez a három fő tápelemen kívül további hat, a burgonya számára fontos tápelemet tartalmaz. Ennek a használatával növényünket folyamatosan jó kondícióba tarthatjuk. Amennyiben a területen valamely azonosított mikroelem hiánnyal kell számolni, akkor célszerű az alap lombtrágyát az azonosított mikroelem mono változatával kiegészíteni. Erre kiválóan alkalmasak a YaraVita^TM készítmények valamelyike.

A burgonya igényéről és lombtrágyázásáról beszélve nem kerülhetjük meg a magnézium kérdését. Különösen a lazább, homokosabb részeken szükséges a növényvédelmi és lombtrágyázási munkák adta lehetőséget a magnéziumpótlásra is felhasználni. Erre a célra a keserűsó félék többszöri használata javasolt, keverhetőségükkel nincs probléma. Ajánlható készítmény a Krista^TM MgS.

Összefoglalva: A burgonyatermesztés jövedelmezősége a termésátlagok növelésével, a minőség és a tárolhatóság javításával érhető el és tartható fenn. Ezek csak a termesztési feltételek minden elemére vonatkozó optimális biztosításával érhetők el. A termesztéstechnológia fontos része a tápanyag ellátás.  Az alaptrágyázás már megtörtént, így a soron következő fejtrágyázások és lombtrágyázások okszerű szerfelhasználásának a megtervezésével sokat tehetünk a tervezett terméseredmény és jövedelmezőség eléréséért.

Dr. Térmeg János
szaktanácsadó