A nélkülözhetetlen kén

Egy adott agro-ökopotenciállal rendelkező területen a maximális jövedelmet akkor tudjuk elérni, ha ésszerű ráfordítások mellett a lehető legnagyobb árbevételt érjük el. A legnagyobb árbevétel a termés mennyiségétől és annak minőségétől függ. Hivatkozva a Liebig törvényre ezeket úgy érhetjük el, ha valamennyi termesztési tényezőt azonos szinten biztosítunk. Ez egyben az egyes ráfordítások maximális hatékonyságát is biztosítja. Mindezekben kiemelkedő szerep jut a harmonikus tápanyag-ellátásnak.

 

Mit is értünk harmonikus ellátás alatt?

A létfontosságú tápelemeket mind a makro-, mind a mikroelemeket a szükséges
- mennyiségben
- arányban
- időben biztosítjuk a növények számára felvehető formában.

A létfontosságú tápelemekről tudni kell, hogy a növények számára elengedhetetlenül szükségesek és sem egymással, sem semmi mással nem helyettesíthetőek.

A harmonikus ellátással és azon belül az egyes tápelemek szerepével, jelentőségével nem is kívánok a továbbiakban foglalkozni, ez más alkalommal megtörtént. A tápanyag-ellátáson belül most inkább a kén jelentőségével és pótlásának szükségességére szeretnék rávilágítani.

A kén növényfajoktól függően a 4-6. legnagyobb mennyiségben igényelt tápelem. Az alábbi, 1. sz. táblázatban látható néhány növényfaj fajlagos igénye és az optimális N/S aránya.

  • 1. számú táblázat

1 tonna terméshez felvett nitrogén és kén mennyisége

Forrás: Hydro

 

Jelentős mennyiségi igénye és a növény életében betöltött szerepe miatt, elégtelen, hiányos ellátottság esetén akár 30%-os terméscsökkenést és minőségromlást eredményezhet.

Nagymérvű hiánya jelentősebb fejlődésbeli elmaradáshoz vezet, mint a nitrogén hiány (1. sz. kép)
Tápelem hiánytünetek

  • 1. számú kép

Forrás: Yara

 

Mint minden tápelemnél, foglalkozni kell a látens hiánytünetekkel is, melyek vizuálisan ugyan nem érzékelhetőek, de mennyiségi és minőségi romlást okoznak. Abban az esetben, ha a búza a bokrosodás kezdetekor a föld feletti részeinek összes kéntartalma nem éri el az 1,2 mg/g értéket, akkor kénhiányról beszélünk, és a pótlás mindenképpen indokolt és szükséges (Kalocsai).

Azt szoktuk mondani, hogy amiről nem tudunk az nem fáj. A látens tápelem hiányoknál ez nem így van. Az 1. sz. ábra a tápelem hiányok okozta lehetséges terméscsökkenést, veszteségeket mutatja.

  • 1. sz. ábra

Forrás: Pepó

 

A nitrogénnel elsősorban a fehérje mennyiségét tudjuk befolyásolni (2. sz. ábra).

  • 2. sz. ábra

A búzaszem fehérjetartalma különösen jól mutatja, hogy a növény nitrogén-ellátottsága optimális-e. Az optimális nitrogén-ellátás megváltozásával (gazdaságossági szempontok), illetve az optimálistól eltérő mennyiségű nitrogén alkalmazásakor a gabonaszem fehérjetartalma nagyjából 1%-kal változik minden 50 kg N/ha alkalmazása esetén.

A nitrogén alkalmazásának időzítése is fontos. A korán kijuttatott nitrogént (Zadok skála GS 25-32) a növény főként a terméshozam biztosítására használja fel, míg a gabonaszemek fehérjetartalmának növelése érdekében a nitrogént a Zadok skála szerinti GS 37 és 39 közötti időszakban érdemes alkalmazni.

A fehérje mennyiségén túl a kenyérminőség szempontjából fontos az aminosav garnitúra összetétele és mennyisége. A kén megtalálható néhány fontos aminosavban is, amely a búzából készült tészta sütési tulajdonságait határozza meg. Köztük találjuk a ciszteint, a metionint, a treonint és a lizint. A kénhiányos búza lisztjéből készített tészta nyújtási ellenállása nő, nyújthatósága csökken. A kedvező aminosav tartalom, mint pl. a cisztin, csökkenésének következményeként a sikér szulfid kötései nem elegendőek, így a tészta rugalmatlanná, szívóssá válik, romlik a sütőipari értéke.

A kén hatása az egyes aminosavak mennyiségére (3. sz. ábra).

  • 3. sz. ábra

Különösen érdekes és fontos lehet ez az egyre nagyobb területen termesztett hibridbúzák termesztése esetén, amelyek a nagyobb termés mellett alacsonyabb minőségi tulajdonságokkal bírnak.

Vitathatatlan, hogy a tápelemek közül a nitrogénnek van legnagyobb hatása a termésre. Adagjának növelése egyrészt gazdaságossági kérdés, másrészt a kijuttatható mennyiséget behatárolják a jogszabályok adta keretek. A jogszabályok által meghatározott mennyiség esetenként terméslimitáló tényező is lehet.

Minden lehetőséget meg kell ragadni a kijuttatható jobb érvényesülése, hatékonyabb hasznosulása érdekében. Ilyenek a teljesség igénye nélkül:

  • megfelelő nitrogén forma választása a kisebb átalakulási, elillanási veszteség érdekében
  • a több alkalommal történő kijuttatás, kisebb adagokban
  • a megfelelő kén-ellátottság

A kénellátottság és a nitrogén hasznosulást a 4. sz. ábra szemlélteti.

  • 4. sz. ábra

Nitrogén hasznosulás a kén-ellátástól függően

Mindezek a nitrogén hasznosulását elősegítő eljárások jelentős mértékben csökkenthetik az esetleges környezetterhelés mértékét.

Miért kiemelt fontosságú a kén? A korábbi években a kén, mint tápelem pótlásáról nem kellett különösebben gondoskodni, mivel talajaink ellátottsága kielégítő volt. Az utóbbi években azonban talajaink kéntartalma jelentős mértékben csökkent. Akkor beszélünk nem kielégítő ellátottságról, ha a talajban mért SO4  érték kevesebb, mint 10 mg/g. A csökkenés főbb okai:

  • lecsökkent a magasabb kéntartalmú műtrágyák használata (szuperfoszfát)
  • csökkent a szerves trágya felhasználás
  • visszaszorult a kéntartalmú egyéb kemikáliák használata
  • jelentősen mérséklődött a légkör kén (kén-dioxid) koncentrációja, így a kiülepedés mértéke is a töredékére csökkent (5. sz. ábra).
  • 5. sz. ábra

Kén kiülepedés Magyarországon (S kg/ha).

A fenntiek alapján a ként ugyan olyan módon kell kezelni, mint az NPK-t, minden növénynél minden évben az igénynek megfelelően pótolni szükséges.

A kénpótlás lehetőségei:

  • talajon keresztül
  • lombon keresztül

Talajon keresztüli pótlás esetén vegyük figyelembe, hogy az szulfátion  mozgása a talajban hasonló mint a nitrátion mozgása, tehát nem biztos, hogy egyszerre nagy mennyiségben célszreű kijuttatni. Hatékonyabb, ha a nitrogénhez hasonlóan – különösen a nagy kénigényű növények eseteében- több menetben juttatjuk ki a növény felvételi dinamikájának figyelembevételével. Az öszi káposztarepce tápelem felvételi dinamikáját a az 6. sz. ábra szemlélteti.

  • 6. sz ábra

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet jelentése szerint 2016-ban mindösszesen 28 148 t kénes nitrogén műtrágya került felhasználásra. Ez nem több, mint csak 2,5%-a az összes felhasznált nitrogén műtrágyának.

A talajon keresztüli pótlásban szerepet játszanak a kísérőelemként viszonylag magas kéntartalmú műtrágyaféleségek is.

Lombon keresztüli pótlásra a kén tekintetében is lehetőség van, de azt tudnunk kell, hogy a lombon keresztüli kijuttatással nem tudjuk a növény igényét teljesmértékben kielégíteni. A 7. sz. ábrán megfigyelhető, hogy optimális körülmények között az egyes tápelemek lombon keresztüli pótlására milyen lehetőségeink vannak.

  • 7. sz ábra

A lombtrágyákat alapvetően két csoportra oszthatjuk, úgymint formulázott és nem formulázott készítmények. A biztonságos és hatékony lombtrágyázás hasonlóan a növényvédelmi munkákhoz csak megfelelő környezeti feltételek esetén alkalmazható. A lombtágyázás hatékonyságát és biztonságát a léghőmérséklet, a relatív páratartalom, valamint a keverhetőség nagymértékben befolyásolja. Ezen paraméterekre vonatkozóan az optimális határértékeket Hilsendegen után a 2. sz. táblázat tartalmazza.

  • 2. sz. táblázat

A táblázatból láthatjuk, hogy a formulázott készítmények biztonságos felhasználása szélesebb felhasználási optimummal rendelkeznek, mint a nem formulázott készítmények. Éppen ezért a lombtrágya választáskor a hatóanyagtartalmon kívül fontos szempont ennek az ismerete is.

 

A YaraVitaTM termékcsalád mindenegyes tagja formulázott.

A YaraVitaTM termékekre egyedi formuláció jellemző ennek következtében:

  • rendkívül nagy hatóanyag-tartalom, jellemzően 500 g/l felett
  • szuszpenziós koncentrátumok, illetve valódi oldatok
  • széles választék
  • nagy hatékonyság
  • hosszú tartamhatás
  • felületi feszültség csökkentés: nem cseppet képeznek levélen, hanem szétterülnek, így nagy a felvételi felület, nem perzsel
  • párolgás csökkentő adalék következtében kijuttatáskor is hosszabb idejű a felvételi időszak
  • eső álló adalék, ez azt eredményezi, hogy a kijuttatást követően, ha egyszer rászárad   a levélre akkor egy intenzív eső sem mossa le, hanem vissza oldódik és további felvételi lehetőséget eredményez.
  • ha kijuttatáskor kevésbé kedvezőek a körülmények a tápanyag felvételre, amint a körülmények kedvezőre változnak azonnal rendelkezésre állnak a szükséges tápelemek

Az esőállóságot mutatja az 1. sz. fotó amely almában 5 l/ha YaraVitaTM Frutrel a kijuttatás  után készült. A kijuttatást követő 20 órán belül volt egy 10 mm-es intenzív, majd kevésbé intenzíven további 7 mm csapadék. A képen jól látható, hogy a kijuttatott permetlé nem mosódott le a levelekről, így további tartós tápelem felvételi lehetőséget biztosít.

  • 1.sz. fotó

A keverhetőséget illetően a www.tankmix.com illetve az okos telefonokra letölthető TankmixIT applikációval akár a tábla szélén is ellenőrizhetjük a felhasználni kívánt peszticid keverhetőségét.

Jelentős mennyiségű kénpótlását kell megoldani lombon keresztül ezért a megfelelő kiválasztása rendkívül fontos. Ideális választás az egyedi tulajdonságokkal rendelkező YaraYitaTM Thiotrac 300 magas hatóanyag tartalma és biztonságos hosszú hatástartama következtében.

A YaraVitaTM Thiotrac 300 jellemzői:

Összetétel:

  • 750 g/l SO3
    • 57 tömeg % SO3
  • 200 g/l nitrogén
    •  15,2 tömeg % nitrogén

Szin: Vörös színű folyadék
Kémhatás: 8-9
Sűrűség: 1,317,Kg/l
Fagyáspont: < 0 ⁰ C
Kiszerelés: 10 l, nettó tömeg 13,17 kg

Felhasználási javaslat szántóföldi és kertészeti kultúrákban kénhiány megelőzésére, kezelésére, valamint minőség javítás céljából 3-5 l/ha adagban, legalább 200 l/ha vízmennyiséggel, szükség esetén 10-14 naponta ismételhető.

Összefoglalva: Talajaink legnagyobbrészt kénnel rosszul ellátott, nem, vagy alig fedezi a kisebb kénigényű növények minimális szükségletét is, nem beszélve a nagyobb kén igényű növényekről, tehát pótlása feltétlenül szükséges és indokolt. Pótlása jelentősen hathat a termés mennyiségére és annak minőségére. A növényi igények kielégítése mellett jelentősen növeli a nitrogén hasznosulását, javítja a többi tápelem felvételét, ezáltal csökkenti az esetleges környezetkárosító hatásokat, szántóföldi és kertészeti kultúrákban egyaránt. A lombon keresztüli kénpótlásban nélkülözhetetlen az egyedi tulajdonságokkal bíró YaraVitaTM Thiotrac 300.

Térmeg János
Yara Hungária Kft.
+36 30 349 8084

További információk elérhetőek a www.yara.hu honlapon

Partner: 

Kapcsolódó cikkek