Alaptrágyázás és talaj-előkészítés - kertészek figyelmébe

Az alaptrágyázás tehát a talaj-előkészítés folyamatának része, amely a termesztés optimális feltételeinek megteremtésében meghatározó. Azonban a többi tényezőre is hasonlóan nagy figyelmet kell fordítani, mint:

• a talaj szerkezetjavítása, szerves anyag pótlása, talajművelés,
• kémhatás szabályozás, meszezés, illetve mésztrágyázás,
• sószint beállítása, sókimosás, nedvességszint beállítása, előöntözés,
• tápanyagszint beállítása, alaptrágyázás és startertrágyázás.

Tápanyagszint beállítása (alaptrágyázás)

Az alaptrágyázás célja és szerepe az intenzív termesztésben az induló harmonikus tápanyagszint elérése, illetve egy biztonsági tápanyag tartalék beállítása a technológia függvényében. Az alaptrágyázás szerepét gyakran átveszi az ültetést, vetést megelőző startertrágyázás.

Az alaptrágya mennyiségét és összetételét talajvizsgálatok alapján úgy kell megállapítani, hogy a talajban a növény számára szükséges tápanyagszint és tápanyagarány alakuljon ki.

Hajtatásban 1 mg/l tápanyagszint emeléshez 0,2 g/m² P2O5, illetve K2O hatóanyagra van szükség, azaz 50 mg/l szint emelést ad 10 g/m² műtrágya hatóanyag. Zöldséghajtatásban általában a sóérzékenység szerint határozzuk meg az alaptrágya adagokat (2. táblázat).

Starter trágyázás

A vegetáció kezdetén a jó starter ellátás a gyökerek, hajtások növekedését, virágok képződését segíti. Különösen fontos mindez a hideg talajon, mert a felvehető mikroelemek és foszfor szempontjából ez a kezdeti időszak a legfontosabb minden növény életében. Az egységes és gyors növekedés és fejlődés már az induláskor behatárolja a koraiságot, az állomány kondícióját, egyszerre érését, azaz nagyon nagy a jelentősége a jó indító kezelésnek.

Szerkezetjavítás

A szerves anyag pótlásával, illetve megfelelő műveléssel érjük el a gyökérzóna intenzív öntözés mellet is megfelelő, tartósan jó szellőzésű szerkezetét. A szerkezetjavítás fontos eleme az altalajlazítás, keverés nélküli lazítás a művelési mélység (25-35 cm) alatt, legalább 60-70 cm-ig. Nagyon sok szerves anyag alkalmazható, valamennyinek van előnye és hátránya is (zöldtrágya, szármaradványok, komposztok, stb.) de az érett, jó minőségű istállótrágya, és a savanyú tőzegek jelentősége kiemelhető. A tartósabb jó víz és levegőgazdálkodást biztosító szerkezet mellett a savanyú tőzeg a kémhatás alakulására is kedvező.

Meszezés, mésztrágyázás

Az intenzív termesztésben elsősorban a talaj felvehető Ca tartalmának növelésére kell meszezést, pontosabban mésztrágyázást végezni. Csak talajvizsgálati adatok alapján, a kötöttség, az y1 érték (hidrolítos aciditás), valamint a kémhatás függvényében lehet a pontos mészadagot, illetve az optimális mésztrágya típust meghatározni. A talajkeverékek meszezésére elsősorban savanyú tőzegek használata esetén van szükség, ahol részben tápanyagként is hasznosul. 1 m³ keverék 0,5- 1,0 pH emeléséhez kb. 1 kg dolomitpor, vagy gipsz szükséges

A kémhatás beállítása

Leggyakrabban a hajtató talajok túl magas kémhatásának csökkentése szükséges, azaz a talajt, közeget savanyítani kell. A talaj savanyítása csak vizsgálat alapján, szakmailag megalapozottan végezhető el nagyobb kockázat nélkül. Sokat jelent a tenyészidőszak alatti tápoldat savanyítás is, mellyel a talajoldat kémhatását folyamatosan alacsonyabb szinten tarthatjuk.

Sószint, a talaj átmosása

A hajtatott kertészeti növények nagy többségben érzékenyek a magas sószintre. A tiszta vizes átmosás, a sószint aktív csökkentését jelenti. A sókimosást a talajtípusnak megfelelő vízmennyiséggel, alkalmanként 25- 60 mm-es adagokkal kell végezni. Fontos ugyanis, hogy a só oldódásnak és az alsóbb rétegekbe jutásnak folyamatosan kell végbemenni.

A teljes átmosással általában a N teljes mennyisége, a K, Ca, Mg, S fele, vagy annál nagyobb mennyiséggel csökken. A sókimosás után újabb talajvizsgálatot kell végezni a tápanyagszint változás ellenőrzésére, a harmonikus induló szükséglet megállapításához.

Horinka Tamás, Yara szaktanácsadó