A bor sajnos elment - de a sörre vigyázzunk!

A 2010. év nem a szőlő és a bor éve volt, de jó sörgyártáshoz szükséges alapanyagot sem lesz egyszerű előállítani. A jó sörgyártás alapja többek között a jó minőségű maláta, azt csak az erre a célra alkalmas, megfelelő paraméterekkel rendelkező alapanyagból lehet kapni. A sörkészítéshez szükséges maláta egyharmadát őszi, kétharmadát tavaszi árpa felhasználásával állítjuk elő. A sörárpa minőségére a környezeti tényezőkön és az arra alkalmas fajtákon kívül jelentős mértékben hat az alkalmazott agrotechnika. Minősítés során derül ki, hogy a megtermelt árpa alkalmas-e söripari célra vagy csak takarmány árpaként lehet eladni alacsonyabb felvásárlási áron. Tehát ha szeretjük a jó sört és a sörárpa termesztés során magasabb jövedelmet szeretnénk elérni, megfelelő agrotechnikával tehetünk is érte. Termesztési technológiájuk némileg eltér a takarmánynak termesztett árpáétól. Az őszi vetések nem optimális körülmények között zajlottak, a tavaszi vetési körülmények is várhatóan nehezek lesznek.

A múlt évi csapadékos időjárás rányomja bélyegét az őszi és a tavaszi árpatermesztési technológiára egyaránt, az általánosan alkalmazható eljárásokat a kialakult helyzet sok esetben felülírja. Egészen biztos, hogy a terület jelentős részén nem a megszokott módon lehet és kell az aktuális munkákat elvégezni.  A környezeti tényezők és a termesztési technológia minden eleme befolyásolhatja, befolyásolja a mennyiségi és minőségi mutatókat. A technológián belül a tápanyag ellátással kapcsolatos kérdések kerülnek megválaszolásra.  Az okszerű, harmonikus növénytáplálással a kedvezőtlen befolyásoló tényezők hatását mérsékelni tudjuk. 2011 tavaszán éppen ezért a korábbi gyakorlattól eltérően nagyobb hangsúlyt kell adni a tápanyag ellátás tervezésére kivitelezésére.
Alapvetően mi okozza a felmerülő problémát:

 A múlt évi rendkívül csapadékos időjárás miatt sem az őszi talaj-előkészítési munkálatok sem pedig a vetési munkák - ha egyáltalán elvégzésre kerültek - nem optimális időben és körülmények között zajlottak / 1.-2. sz. táblázat/.

1. sz. táblázat

Őszi munkák állása 2010.11.29. Forrás: MGSZH

2. sz. táblázat
Őszi munkák állása 2010.11.29. Forrás: MGSZH

Az 1. sz. táblázat mutatja, hogy a tervezettnél kevesebb árpa lett elvetve, feltételezhető, hogy sörárpának szánt terület is kevesebb, mint a tervezett. További problémát okoz, hogy a vetés egy része nem optimális körülmények között történt. A tél még nem ért véget,jelenleg még nem tapasztalható kár a vetésekben, de az biztos, hogy fejletlen az állomány jelentős része.

A második táblázatnál  csak bízni lehet abban, hogy a tavaszi árpának szánt terület jelentős része beleseik az 58% felszántott területbe.

A sörárpa minőségi elvárások tekintetében a MSZ- 08 1326-79 / 3. sz. táblázat/a mérvadó, függetlenül a feltételektől. Igaz a felvásárlók a mindenkori igényekhez igazítva a termékértékesítési szerződésben ettől eltérő igényeket is támaszthatnak, ezek jellemzően felvásárlási árcsökkenéssel járnak.

3. sz. táblázat

Az elvárt illetve remélt minőség elérésében, hivatkozva a korábbiakra a termesztés technológián belül kiemelkedő szerep jut a tápanyag ellátásnak. Éppen ezért a két változat - az őszi és tavaszi sörárpa- eltérő ellátást igényel,így ennek megfelelően kerül ismertetésre.

Alapvető fontosságúnak tartom az idei tavaszon, hogy egészen a betakarításig a lehető legjobb ellátásba kell részesíteni a különböző kultúrákat. Soha nem volt erre akkora szükség mint ezen a tavaszon egyrészt az eddigi nehézségek miatt a növények rászorulnak a mind kényeztetőbb ellátásra, másrészt, a várható, sejthető terményfelvásárlási árak ezt igazolják is. Törekedni kell arra, hogy az elvethető, betakarítható területen kell megtermelni a termelésből kieső terület jövedelmét is / 4. sz. táblázat/.

4.sz. táblázat

Kimutatás a belvízzel borított területek nagyságáról 
/2011. 01. 31. MGSZH/

Igaz sörárpa felvásárlási árak még nem ismeretesek, de lehet feltételezni, hogy igazodik a többi kalászos termény árhoz.

Az őszi sörárpa tavaszi tápanyag ellátása:

A fentiekből kiindulva két alapeset lehetséges, mégpedig, hogy volt őszi alapműtrágya kijuttatás vagy nem volt.

Őszi alapműtrágyázás esetén:
          -  a szükséges nitrogén fejtrágyázás lehető legkorábbi elvégzése, amint a jogszabály
             illetve   a   talajállapot megengedi
          - lombtrágyázás, a kalászosok igényeit kielégítő összetételű lombtrágya, egy vagy több
             alkalommal.

Őszi alapműtrágyázás hiánya esetén:     
         - az első fejtrágya magas kálium tartalmú komplex műtrágyával történjen, szintén a
           lehető legkorábbi időpontban
         - nitrogén kiegészítés a szükséges mennyiségig a második nódusz előtt
         - lombtrágyázás a kalászosok igényei kielégítő összetételű lombtrágya, egy vagy több
           alkalommal
         - lomtrágyázás, ha nem komplex az első fejtrágya, akkor magas kálium és bór tartalmú
           készítmény.

Tavaszi sörárpa tápanyag ellátása:

A sörárpa rövid életciklusa alatt viszonylag sok tápanyagot igényel, gyökérzete sekélyen helyezkedik el, ezért sok és könnyen felvehető tápanyagra van szüksége.  A nagy és jó minőségű termés biztosításához igen fontos az optimális mennyiségű és tápanyagarányú, a termesztési célnak megfelelő műtrágyázás. A tápanyagellátás és az egyes tápelemek /NPK/ mennyisége és aránya alapvetően befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét.
Fajlagos tápelem igénye /5. sz. táblázat./:

Forrás: Füleky

Nem részletezve az egyes tápelemek szerepét, de kiemelve, hogy a foszfor a termés mennyiségét és minőségét befolyásolja, elengedhetetlen a jó szemkitelítődéshez, hiánya nem megfelelő osztályozottságot eredményez.
A sörárpa kálium igénye jelentős, hiánya minőség romláshoz vezet, továbbá gyengül a betegségekkel szembeni ellenálló képesség, csökken az aszálytűrő képesség és nő a megdőlés veszélye. A káliumtrágyázás csökkenti a megdőlés veszélyét, egyenletesebb, lisztesebb szemek fejlődnek, javul a szárazságtűrés.  A N/K arány eltolódása esetén is jelentkeznek kálium hiány okozta kedvezőtlen hatások.  Pótlása cukorrépa után elengedhetetlen. Kalcium és magnézium közvetlen trágyázásra nincs szükség.

A fő tápelemek közül mondhatni a nitrogén szerepe a legjelentősebb. A jó sör készítésének alapfeltétele a megfelelő minőségű maláta. A malátakészítéshez alkalmas sörárpa egyik legfontosabb tulajdonsága az alacsony fehérjetartalom, melyet jól megválasztott agrotechnikával, ezen belül okszerű tápanyag-ellátással a söripar számára kívánatos szinten tudunk tartani.  A helytelen, egyoldalú nitrogéntáplálás a foszfor és a kálium egyensúly eltolódását eredményezi.

Mire ügyeljünk?

Sarkalatos kérdés a nitrogén, a kijuttatandó mennyiség meghatározásához mindenképpen ajánlott az ásványi nitrogénvizsgálat elvégeztetése.
Miért? mert   - ha sokat adunk, nő a fehérje tartalom, romlik a minőség
                       - ha keveset adunk csökken a termés
                       - a jelenlegi és várható nitrogén árak is indokolják.

Az ásványi nitrogén meghatározással együtt célszerű a kén és bór tartalmat is vizsgáltatni.

Ha nem rendelkezünk ásványi nitrogén vizsgálati értékkel, akkor a nitrogén adagot az adott talaj humusztartalmából / 3. sz. táblázat/ kiindulva lehet meghatározni, mely szerint:

 6. sz. táblázat

Mikroelem igény: Nem jellemző a tavaszi árpa mikroelem igényével és lombtrágyázásával foglalkozni, de mint minden növénynél, itt is elengedhetetlen a harmonikus tápanyagellátás részeként a mikroelem ellátást is megoldani.

Nézzük 1 t tavaszi árpa mikroelem tartalmát:

7. sz.táblázat

Forrás: különböző források és a Yara saját kísérleti eredmények

A fehérjetartalom abszolút mennyiségén felül eltérően kell értékelni a szemben az egyes fehérje féleségek arányát.  Ebből a szempontból figyelmet érdemel a kén, mint tápelem, különösen a talajaink kénben egyre szegényedő volta miatt. A mikroelemek közül a bórt emelem ki a növény működésében betöltött szerepe okán. A bór - a virágzásban és a megtermékenyülésben betöltött szerepén túl - létfontosságú:

- A csúcsi osztódó szövetek zavartalan működését segíti elő,
- A növényen belüli szénhidrát transzportban,
- Serkenti a növényt, és nagymértékben növeli az aszálytűrő képességét.
- Javítja a tápanyagfelvételt,
- Javítja az árpa minőségét, nem a fehérje tartalmat, hanem a szénhidrátok mennyiségét gyarapítja.

A lombtrágyázás a sörárpa termesztési technológia elengedhetetlen része még abban az esetben is, ha mikroelemet is tartalmazó alaptrágyát használtunk. Mellette szól, hogy az egyéb növényvédelmi munkákkal egymenetben elvégezhető. Javasolt, hogy az első növényvédelmi munkával / gyomirtás / lehetőleg juttassuk ki a lombtrágyát is.

Ajánlható készítmények: alaptrágyák:     YaraMila™   7-12-25; YaraMila™ 7-20-28; 
                                                             YaraMila™ 8-24-24;   YaraMila™ 13-13-21
                                                             Ezek mindegyike tartalmaz mezo- és  mikroelemeket is
                                        lombtrágyák:   YaraVita™ Gramitrel, YaraVita™ Brassitrel, 
                                                               Folicare™ B 17-9-33

Összefoglalva: A sikeres sörárpatermesztés alapja mindig is jelentős mértékben a tápanyag ellátás, a növényvédelem volt, a kialakult körülmények miatt fokozottabb szerep jut mindkét agrotechnikai tényezőre. A tápanyag ellátáson belül lényeges kérdés a nitrogén mennyiségének kérdése. A lemosódások megbecsülhetetlensége miatt ajánlott az ásványi nitrogén vizsgálat az adag megállapításához. Hiányában a korábbi évek gyakorlatától eltérően javasolt a nitrogén adag 15-20 %-kal történő megemelése, természetesen megfelelő foszfor, kálium és mikroelem ellátás mellett.

Dr. Térmeg János
szaktanácsadó