Gyorsjelentés a repcéről - 2011.09.14.

Sajnos a hazánkra és a térségünkre jellemző ingadozó őszi csapadékeloszlásból – így szeptember közepére - a kevesebb jutott, és ez sok szempontból eldöntheti a repce sorsát. Az augusztus végén-szeptember legelején elvetett repcékből csak azok kelegetnek, amelyek kaptak némi esőt a hónap elején. Sok gazda döntött úgy, hogy megvárja a kellő mennyiségű csapadékot és csak akkor kezd neki a vetésnek.

A csapadék hiányából adódóan az elvetett repcék vontatottan kelnek és az esők megérkezéséig vontatottan fognak fejlődni. Sok lesz az olyan állomány, amelyik nem egyöntetűen fog kelni, ezért egy táblán belül eltérő lesz a növények fejlettségi állapota.

Az ilyen időszak kedvez a kelő-szikleveles repcét károsító bolha fajok elterjedésének, ugyanis a vontatottan fejlődő növények kitettebbeké válnak a rovarok kártételének. A bajt tetézi, hogy a megrágott növények a 30 fokos melegben sokkal több vizet veszítenek, ezért ha a talajból nincs utánpótlás (és zömében nincs), könnyen visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak be.

Azt javasoljuk, hogy ezekben a napokban fokozottan figyeljék a repcéket, még akkor is ha rovarölő szerrel csávázott vetőmagot vetettek, mert szükség lehet egy gyors beavatkozásra a bolhák ellen (Decis Mega)

A csapadék hiánya előrevetíti, hogy a preemergens gyomirtó szerek hatása sem lesz kielégítő, ezért ahol indokolt, a posztemergens készítményeket (pl. Ikarus) kell majd alkalmazni. Ezen készítmények alkalmazási idejét a repce fejlettsége és a levegő hőmérséklete is befolyásolja. Heterogén fejlettségű repce esetében ezért a tábla minden egyes szegletét megvizsgálva kell az alkalmazás idejét megválasztani. Oda kell figyelni továbbá, hogy a tank-kombinációk alkalmazása előtt ellenőrizzük az alkalmazott készítmények keverhetőségét.

Bayer CropScience