A kukorica vetésidejéről

Nézőpontok

Népi bölcselet: Ki mint vet, úgy arat.
Menyhért Zoltán,
a szerkesztésében megjelent kiadványban (A kukoricatermesztés
kézikönyve, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1985.) hazai és külföldi
szerzők kutatási eredményeit összefoglalva kifejti, hogy a vetés ideje
három fő tényezőtől függ: a talaj hőmérsékletétől, a vetőmag minőségétől
és a naptári időszaktól.
Foglalkozik azzal, hogy a kukorica egyedfejlődése folyamán miként változnak a környezeti tényezők:

  • júniustól kezdve csökken a napsugár beesési szöge, és ennek okán csökken a fényintenzitás,
  • áprilistól júliusig növekszi, majd azt követőn csökken a nappalok hossza,
  • áprilistól júniusig mérsékelten, majd azt követően erőteljesen csökkenhet a talaj hasznosítható (diszponibilis) vízkészlete.

Menyhért a szerzők egybehangzó kutatási megállapításokat idézve,
valamint a gödöllői kísérleti (1978-79) eredményeket ismertetve adatokat
közöl a késői vetés terméscsökkentő hatásáról. Teljességre nem
törekedve néhány szerző adata:
Győrffy (1976) a késői vetés hatásaként 20-25%-os terméskiesést jelzett.
Amerikai szerzők
szerint optimálishoz képest a 10 napos késés 9%-kal, a 20 napos késés
16%-kal, a 30 napos késés 30%-kal csökkentette a termés mennyiségét.

  

A kukorica vetésidejéről

A kukorica vetésideje fontos kérdés. Vele kapcsolatban
ezért is folynak közhasznú kutatási munkák. Hazánkban három helyet
emelnék ki:

  • MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár,
  • Debreceni Egyetem AMTC Mezőgazdaságtudományi Kar, Debrecen,
  • Gabonakutató Nonprofit Kft., Szeged.

A kutatási feladat időszerűsége napjainkban kétoldalú
megközelítést igényel. Az egyik az energiaköltségek növekedése miatt a
betakarítási szemnedvesség figyelemmel kísérése, és a lehetőség szerinti
csökkentése. A másik az általános felmelegedéstől való félelem, amely a
termesztőket korábbi vetésre ösztönzi. A túl korai vetés egy kissé
divatkérdéssé is vált. Nem gondolva arra, hogy kellő körültekintés
nélkül káros is lehet.

 

A vetést legkorábban a gyorsan felmelegedő jó hőgazdálkodású mezőségi
talajon lehet elkezdeni. Helyenként (és itt jön a divat) azon
gazdaságvezetők is korán akarnak vetni, akiknek a talaja tavasszal
lassan felmelegedő, vagy akiknek lazább talaja a levegő hőmérsékletének
változását (napi maximum – minimum) nem tudja jól ellensúlyozni.
Vetésidő
kísérletünket lassan felmelegedő Tisza menti réti öntéstalajon
végezzük. Eredményeinket ezért mindazoknak figyelmébe ajánlhatjuk, akik
nem a gyorsan felmelegedő jó hőgazdálkodású csernozjom talajon
gazdálkodnak.
A három éves eredményeink (2007-2009) ismertetését a
vetési időszak hőmérsékleti viszonyainak (maximum, illetve minimum
hőmérséklet) bemutatásával kezdjük (1. ábra).
A grafikonok a három
év (2007-2009) viszonylatában rávilágítanak arra, hogy az április első
és második dekádjában tapasztalt évenkénti nagy hőmérsékleti különbségek
a hónap harmadik dekádjában minimálisra mérséklődtek. Bizonyítva azt,
hogy a hőmérsékleti viszonyok a vetési körülményeket illetően április
első és második dekádjában nagy évhatást mutatnak:

  • A maximum hőmérséklet 2009-ben volt a legnagyobb, 2008-ban a legkisebb. 2007-ben a közepes értéket mutatott.
  • A hőmérséklet minimum értékei szintén 2009-ben volt a legnagyobb.
    Évek összehasonlításában 2007. évi adatok mutatták a legkisebb és 2008.
    évi adatok a közepes értékeket.

A 2009. évi hőmérsékleti adatok a gazdákat valóban a korai vetés
végzésére késztethették.  A hőösszeg és a csapadékadatokat az 1.
táblázat tartalmazza.
2007. és 2009. évekhez viszonyítva a 2008. év
átlagosnál hűvösebb időjárása az első vetésidő esetén 5 nappal, a
második vetésidő esetén 3, illetve 2 nappal növelte a vetéstől a kelésig
eltelt napok számát. A negyedik vetésidő esetén a nagy hőösszeg gyors
(6-7 napos) kelést eredményezett.
A kelési százalékot illetően a
legkiegyenlítettebb értékeket a kedvező csapadékviszonyú 2008-ban
kaptuk. 2007-ben a csapadékhiány ellenére az első és második vetésidőben
jó kelést tapasztaltunk, amelyet a magágy kedvező nedvességállapota
tett lehetővé.
A harmadik vetésidő rossz kelését a vetést követő
időszakban jött nagy mennyiségű (103 mm), intenzíven lehullott csapó eső
miatti előállt erőteljes talajcserepesedés okozta.
2009-ben az
elfogadható százalékú gyors kelést a magágy jó nedvességállapota
eredményezte. A talaj felső rétege gyorsan száradt, és csak a 13 mm
csapadéknak köszönhettük, hogy a negyedik vetésidő esetén is az
átlagosnál lényegesen melegebb időjárás ellenére elfogadható (79%-os)
kelést kaptunk.
A későbbi vetések a korábbiakhoz viszonyítva a
kísérletnek mind a három évében következetesen és jelentős értékekkel
csökkentette a keléstől a virágzásig eltelt napok számát.

A hét hibrid átlagában számított termésadatokat, s a hozzá tartozó
betakarításkori szemnedvesség értékeket a 2. ábra oszlopdiagramjai és
grafikonjai mutatják.
A szemtermés és a bekarításkori szemnedvesség
adatok jelentős évhatást mutatnak. A megkésett és a késői vetés mind a
három évben következetesen növelte a betakarításkori szemnedvesség
értékeit. Még az átlagosnál aszályosabb időjárású 2007. és 2009. években
is.
A lassan felmelegedő Tisza menti öntéstalajon a hét hibrid
átlagában a kísérlet mindhárom évében következetesen a második vetésidő
(04. 18-20.) növényállománya adta a legtöbb termést. A hét hibrid és a
három év átlagában számolva az első vetésidőhöz viszonyítva plusz 0,8%,
véleményünk szerint minimális értékű többlet szemnedvesség mellett.
A
betakarításkori szemnedvességet a megkésett (04.28. – 05.03.), illetve a
késői vetés (05.12 – 05.14.) növelte jelentős (2,4, illetve 4,5%)
érékkel. A késő vetés okozta szemnedvesség növekedés 2007-ben volt a
legnagyobb (7,0%).
A 3. ábra a Csanád és a Kenéz hibridjeink a
kísérlet három évében (2007-2009) tanúsított vetésidő reakcióját, a 4.
ábra a Szegedi 386 2009. évi vetésidő reakcióját mutatja a kísérletben
vizsgált 7 hibrid átlagához viszonyítva. A három hibridünk a kísérleti
körülményeink között a 2. vetésidőben vetve adta a legtöbb termést.
Ehhez viszonyítva a korai és a megkésett vetés a Csanád és a Kenéz
termését a három év átlagában kisebb értékekkel csökkentette, mint a
Szegedi 386-ét.
A 2009. évi eredmények szerint a Szegedi 386-os
hibrid az átlagosnál lényegesebb nagyobb genetikai termőképességének
megvalósításhoz igényli a vetésidő pontos megválasztását, amelynél
elsődlegesen a talajadottságra és a hőmérsékleti viszonyokra kell
figyelemmel lenni.
Kísérleti eredményeink részletes ismertetésével
azt szerettük volna hangsúlyozni, hogy a kukorica vetésidejének
megválasztásánál nem elegendő csak egy tényezőre odafigyelni.
Jelenünkben az általános felmelegedésre hivatkozva, a gyorsan
felmelegedő és jó hőgazdálkodású csernozjom talajon szerzett
tapasztalatokra alapozva többen egyedüli megoldásként az általánosságban
alkalmazottnál jóval korábbi vetésidő széleskörű elterjedését
javasolják. Adataink bizonyítják, hogy termésünk zálogát jelentő
vetésnél ismernünk kell adottságainkat, elsődlegesen a talajunk
tulajdonságát. A lassan felmelegedő, valamint a levegő hőmérsékletének
változását ellensúlyozni nem tudó talajon ne legyünk türelmetlenek a
vetés időpontjának meghatározásánál.
Jó vetőágyat kell készítenünk.
Igazodnunk kell az időjáráshoz. Ha jó a talajunk és az időjárásunk,
amelyek korábbi vetést tesznek lehetővé, akkor ragaszkodjunk a jó
minőségű vetőmaghoz. A korai vetésnél ezért nem elegendő a csírázási %
ismerete. Tudnunk kell a kold-teszt értéket is, mert csak a jó
kold-teszt értékű vetőmag viseli el károsodás nélkül a hosszabb ideig
elhúzódó (10-15 napot is jelenthető) kelést.
A cikk megjelentetésével kapcsolatos munkát végezték:
Széll Endre, Muzsik Ferenc, Virág Béla, Süli Attila, Kovács Györgyi, Szél Ágnes

1. ábra

1. táblázat

 

Vetésidő jelölése

1. vetésidő

2. vetésidő

3. vetésidő

4. vetésidő

Átlag

Vetés napja a kísérlet éveiben 

2007

04.10.

04.20.

05.03.

05.14.

  --- 

2008

04.09.

04.18.

04.28.

05.13.

  --- 

2009

04.09.

04.20.

04.29.

05.12.

  --- 

Hőösszeg a vetésidőt követő 10 napon belül,°C

2007

123

135

163

183

  --- 

2008

127

129

134

188

  --- 

2009

157

154

155

195

  --- 

Csapadék a vetésidőt követő 10 napon belül, mm

2007

0

4

103

23

  --- 

2008

24

12

8

18

  --- 

2009

1

2

5

13

  --- 

Vetéstől a kelésig eltelt napok száma 

2007

12

13

10

6

10

2008

17

15

13

7

13

2009

12

12

12

7

11

Kelési százalék a kísérletben vizsgált hét hibrid átlagában 

2007

92

89

48

81

78

2008

77

82

88

83

83

2009

75

80

81

79

79

Keléstől a virágzásig eltelt napok száma a hét hibrid átlagában  

2007

62

56

52

50

55

2008

61

55

54

50

55

2009

65

62

55

56

60

  

2. ábra

3. ábra

4. ábra

 

 

2.táblázat
Vetésidő és időjárási viszonyának hatása a kelési százalékra, Újszeged, 2009
Adatok: a kísérletben szereplő 7 hibrid kelési százalékának átlaga

Vetés-idő
jele

Adatok a vetésidő függvényében a kísérlet éveiben

2007

2008

2009

Átlag

Kelési %

D1

D2

D3

Kelési %

D1

D2

D3

Kelési %

D1

D2

D3

Kelési %

D1

D2

D3

1

92

0

12

0

77

0

10

0

75

0

26

0

81

0

16

0

2

89

-3

8

-4

82

5

5

-5

80

5

17

-9

84

3

10

-6

3

48

-44

17

5

88

11

10

0

81

6

22

-4

72

-9

16

0

4

81

-11

11

-1

83

6

10

0

79

4

20

-6

81

0

14

-2

Átlag

78

-19

12

0

83

7

9

-1

79

5

21

-6

80

-2

14

-3

Megnevezés, jelölés:   Kelési %  = a kísérletben szereplő 7 hibrid átlaga
D1 = a vetésidő hatása
D2 = a legjobb, illetve a legrosszabb kelési százalékot mutató hibrid különbsége
D3 = a vetésidő hatása a hibridek kelési %-ának különbségére

Címke: 

Kapcsolódó tartalmak

A magyar agrárium, közelebbről a magyar agrárkutatás, növénynemesítés, dél-alföldi felleg- és végvára a Gabonakutató Kft. idén ünnepli megalakulásának 90. évfordulóját.
Kollégánk a növény- és talajvédelmi szervezet 60 éves évfordulója kapcsán három olyan vezetőt keresett meg akiket mindenki (el)ismer ebben a szakmai társadalomban.
Manapság a precíziós gazdálkodásról – örvendetes módon – egyre több fórumon hallunk.
A szerző a Debreceni Egyetem tartamkísérletei eredményei alapján számba veszi az intenzív búzatermesztés során a fajtákban rejlő genetikai terméspotenciál realizálását befolyásoló tényezőket
Az Agrofórum régi hagyománya, hogy a gyakorlatban tevékenykedő szakemberek – gazdálkodók – tapasztalatait szívesen osztja meg olvasóinkkal.
E sorok írásakor még nem fejeződött be a nyári növények betakarítása, végleges eredmények nem állnak rendelkezésre.