A repce őszi tápanyag ellátása

E sorok írásakor még el sem kezdődött a nyári növények, így a rece betakarítása sem. Minden betakarítási előkészület nagy gondosságot igényel, de az eddigi időjárás még alaposabban még kivitelezendő feladatokat támaszt. A napi, aktuális problémák megoldása mellett, egyre inkább körmünkre ég az őszi vetések pontosítása, a vetésszerkezet kialakítása. Nem egyszerű kérdés. A búzatermesztés a terület nagysága miatt a továbbiakban is meghatározó, a repce helyzete felértékelődött a jelentős ipari felhasználás miatt. A vetésterület meghatározásán kívül fajtakérdésben is, és ezt megelőzően vagy ezzel egy időben dönteni kell a tápanyag utánpótlás kérdéséről. Előttünk áll hogy, milyen műtrágyát vásároljunk és mennyit.

Az őszi káposztarepce vetésterülete:

Az olajos növények, ezen belül az őszi káposztarepce termesztési jelentősége a viszonylagos jó értékesítési lehetőségek miatt megnőtt. Évenkénti vetésterülete / 1. sz. ábra/ az utóbbi időkben meghaladja 200 000 hektárt, és emelkedő tendenciát mutat. A területi felfutás egyik oka, hogy megtanultuk a repcét termeszteni. Ennek magyarázatát a hibridek megjelenése adja, ennek eredményét nem elsősorban a hibridek magasabb genetikai terméspotenciáljában látom, hanem a hibridek bevezetésével együtt járóan az előírt termesztéstechnológia betartása a termésátlag növekedésnek az oka.

1. sz. ábra.

Az újabb fajták, hibridek igényei alapvetően megváltoztatták a korábbi termesztési technológiát, ez azt eredményezte, hogy - a korábbiaktól eltérően - költségigényesebb / intenzívebb/ technológiával lehet csak eredményes a termesztésük. Az intenzív technológia a repcetermesztésben már elég elterjedt.

Költségek:

A repcetermesztésben bekövetkezett szemléletváltás, mely szerint, a repcét nem a növénytermesztés birkájának, mint az igénytelenség megtestesítőjének tekintjük, hanem mindjobban megismerve az igényeit és azokat biztosítva beláttuk, hogy csak a termesztés intenzifikálásával lehet jövedelmezően termelni. Ennek eredményeként a repce a korábban a legrosszabb területen és a legkisebb költséggel termelhető növényből intenzív növénnyé és a szántóföldi növények között a legnagyobb költséggel termelt növénnyé vált. 

Hogyan néz ki a repcetermesztés költség szerkezete:

Az 1. számú táblázatban tekinthetjük át a repcetermesztésre fordított költségek megoszlását, a kalkuláció tartalmazza a megtermelt mag gépkocsira történő felrakását is 3,5 t/ha tervezett terméssel számolva. A jelenlegi árakon készült kalkulációban az arányok az árváltozásoktól függően változhatnak. Különösen igaz ez a műtrágyára vonatkozóan. Jelenleg a foszforra vonatkozóan nem a káliumra sajnos emelkedő tendencia várható. A nitrogén ára a tavaszi időszakra, amikor a legnagyobb felhasználás van nem prognosztizálható  hektikus árváltozásai miatt.

1. sz. táblázat

Termésátlagok alakulása:

Felvetődik a kérdés, hogy a termelés intenzifikálása megéri-vagy sem. A gyakorlat azt igazolja, hogy igen, hiszen egyre emelkedik a vetésterület. Emellett a termésátlagok növekedése is bizonyítja /2. sz. ábra /, hogy a termelés intenzifikálása hektáronkénti jövedelemnövekedést eredményez. Az intenzív gazdálkodás szükségességét a Debreceni Egyetem kutatási eredményei is igazolták úgy a búzatermesztés vonatkozásában, mint a repce esetében is. A jövedelem maximalizálását teszi szükségessé a meglévő hitelek és, kamatainak a törlesztése, valamint ez a jövedelem biztosítja a további fejlesztési lehetőségeket. A BASF szintén az intenzív, nagyobb jövedelem tömeget biztosító termesztési technológiák kidolgozása érdekében a kalászosok mellett a repcében is több helyszínen kísérleteket állít be a YARA-val karöltve. A kísérletek célja meghatározni, hogy a jelenlegi piaci viszonyok között, milyen ráfordítások alkalmazásával lehet a a legnagyobb jövedelmet elérni. 

2. sz. ábra

Lehetőségek a tápanyag ellátás területén:

Mint minden döntés-előkészítésnél figyelembe kell venni a szakmai és nem utolsó sorban a pénzügyi lehetőségeket. Többet nem minden esetben tudunk költeni és nem is biztos, hogy ez szükséges. A megváltozott piaci körülmények a tápanyag-ellátás területén is megkövetelik a megalapozott döntéseket. A repce tápanyag-ellátás kérdése az elsők közé tartozik az ősz vetésű növények között, fontos tehát körültekintően eljárnunk. A tápanyag ellátás tervezésénél vegyük figyelembe, hogy az anyagköltség legnagyobb hányadát teszi ki. A termelés jövedelmezőségét eldöntheti, hogy a legnagyobb hányadot kitevő rész hatékonysága milyen.

A termesztés biztonsága megköveteli, hogy a zavartalan fejlődéshez biztosítsuk a szükséges tápelemeket, megfelelő időben, elegendő mennyiségben és felvehető formában. Alapvető fontosságú, hogy a megvásárolt és kijuttatott műtrágyák ennek megfeleljenek. A hatékonyság érdekében hagyjunk fel azzal a gyakorlattal, hogy a repcéket üzemen belül azonos módon műtrágyázzuk. Célszerű figyelembe venni a fajtatulajdonosok ajánlásait, jelentős eltérések vannak az egyes fajták, hibridek tápanyag igénye között. Minden esetben támaszkodjunk a talajvizsgálati eredményekre, valamint a repce tápanyag szükségletére / 2. sz. táblázat/ a hatóanyag arányok megállapításánál.

2.sz. táblázat

Alaptrágyázás:

Az alapműtrágyázás célja őszi vetésű növények esetében: az őszi fejlődéshez a nitrogén mennyiségének, majd a tenyészidőszak folyamán szükséges foszfornak és káliumnak a biztosítása. Az alapműtrágyázásnál különösen fontos a nitrogén mennyiségének a megállapítása nem kedvező a túl kevés, de legalább olyan hátrányos túl a sok nitrogén kijuttatás. A repce a körülményektől függően 20-40 kg/ ha nitrogént igényel ősszel, foszfort és káliumot a tervezett termés és a talaj ellátottságtól függő arányban és mennyiségben. A fenti elvárásoknak a legkevésbé a 15-15-15 összetételű műtrágya felel meg, ennek ellenére országosan a legnagyobb mennyiségben felhasznált műtrágyaféleség. Pedig a hazai piacon is egyre több eltérő P/K arányú termék kapható.

Használhatunk mono műtrágyákat, ennek hátránya a több menetes kijuttatás. Az pedig idő, pénz, energia, nem beszélve a többszöri talajtaposásról és a környezet terhelésről. Egy műtrágya kijuttatás költsége a jelenlegi árakon számolva mintegy 15-17 kg hatóanyag ára, melyet csak úgy elfüstölünk a levegőbe. Ha a többszöri kijuttatási költséget számoljuk, nem olcsóbbak a komplexeknél.

Kevert műtrágyák: Az egyéb hátrányai mellett a MAP –Káli keverékkel nem tudjuk biztosítani a szükséges nitrogén mennyiséget a MAP tág NP aránya miatt, ezért az  kiegészítésre szorul.

Költség, és a szükséges hatóanyag arány biztosításának a szempontjából is kedvezőbbnek tűnnek az alacsony nitrogéntartalmú komplex műtrágyák. Egyre több eltérő P/K arányú komplex műtrágya kerül forgalomba, többségük a fő tápelemeken kívül egyéb tápelemeket is tartalmaz. Az ilyen jellegű komplex közül figyelemre méltóak a YaraMila szántóföldi termék család tagjai melyek 0,25 és 2 P/K arányban tartalmaznak hatóanyagot, biztosítva ez által az optimális választás lehetőségét.

Ezekből repcére ajánlható összetételek:
     
   YaraMila^TM   7-12-25 + mikroelemek
   YaraMila^TM   7-20-28 + mikroelemek
   YaraMila^TM   8-24-24 + mikroelemek
   YaraMila^TM 13-13-21 + mikroelemek

A harmonikus tápanyag ellátásról beszélve nem hagyhatjuk figyelmen kívül a mikroelem kérdést. A repce igényessége nem csak a fő tápelemek vonatkozásában, hanem a mikroelemek tekintetében is jelentős. Mikroelem igénye már a korai időszakban is jelentős / 3. sz. táblázat/. A táblázat szemlélteti, hogy a bóron kívül egyéb mikroelemek is kulcsfontosságúak.

3. sz. táblázat

A mikroelem pótlásra is számtalan készítmény áll rendelkezésre. Akkor járunk el helyesen, ha az igényeknek megfelelő összetételű készítményt használjuk. A repce igényét teljes mértékben kielégíti a YaraVita^TM Brassitrel / 4. sz. táblázat/, melyet már ősszel is javasolt alkalmazni 2 kg/ha dózisban.

4. sz. táblázat    
                         

A télállóság növelésében is fokozott szerepe van az őszi lombtrágyázásnak, melyet az időszerű növényvédelmi munkákkal egymenetben elvégezhetünk azokon a területeken is ahol valamilyen oknál fogva nem történt alapműtrágyázás. Ezekre a területekre olyan lombtrágyát ajánlatos kijuttatni, amely a szükséges mikroelemeken kívül fő tápelemeket is tartalmaz. A kínálat itt is rendkívül széles. A választásnál ügyeljünk, hogy a repce számára kulcsfontosságú tápelemeket tartalmazza. Ajánlható készítmény a Folicare^TM 17-9-33 B  /5. sz. táblázat/.

5. sz. táblázat

Összefoglalás: A repcetermesztés jövedelmezősége az elért termésátlag és a mindenkori terményáraktól függ. A terményárak alakulására kevés ráhatásunk van az árképzés nem inflációkövető. Tehát a jövedelmet a termelés intenzifikálásával, a termésátlagok növelésével, illetve a ráfordítások hatékonyságának a növelésével tudjuk stabilizálni illetve növelni. A tápanyag ellátási költség az egyik legjelentősebb tényező, a talaj és fajta, hibrid igényét kielégítő céltudatos vásárlással a műtrágyázásra fordított költség hatékonyságát javíthatjuk. Ez nem jár költségnövekedéssel – amire sok esetben lehetőség sincs, vagy nem is szükséges- csupán megfontolt, a célnak leginkább megfelelő termékválasztással. 

Dr. Térmeg János
szaktanácsadó