Szegedi búzák - Sok kísérletben - figyelmet érdemlően

„Messziről jött ember azt mond és akkorát, amit akar.” Ez igaz lehet akkor is, ha egy fajtatulajdonos saját fajtáiról házon (cégen) belüli eredményeket tesz közzé. Éppen ezért a Gabonakutató Nonprofit Kft. ebben az évben is (tájékoztató jelleggel) olyan eredményekről számol be, amelyek más, intézményesített illetve több helyes (üzemi és félüzemi), különböző cégek által beállított és azok eredményeit közreadó kísérletekből származnak.

Válogatott keretben

Ma még mindig meghatározó a búzatermelésünk szempontjából, a hektáronkénti hozam, ami a fajták egyszerű összehasonlítását teszik lehetővé. Szerencsére azonban az is igaz, hogy mind többet beszélünk a minőségről, rezisztenciális kérdésekről is (általánosságban vagy speciális vonatkozásban), ami szintén nagy változatosságot mutat(hat) fajta, évjárat és termőhely függvényében.

Ma Magyarországon több mint 133 őszi búza van a regisztrált fajták sorában és ebből a listából kell(ene) kiválasztani azokat, amelyek a termőképesség, minőség, rezisztencia, általánosan jó adaptálódó képesség alapján szóba jöhetnek. Még emlékszünk rá, éveken keresztül hasznos információkat adott az un. államilag elismert fajták „Nemzeti Fajtakísérlete”, amit az akkori OMMI organizált és tett közzé (közvetett állami finanszírozással). Sajnos mindez „forráshiány” miatt megszűnt, és mint jelentős információs forrás elveszett.

Három évvel ezelőtt (2007-őszén), a fajtajogosultak, civilszervezetek, különböző mezőgazdasági társaságok összefogásával és költség-hozzájárulásával, a GOSZ és a VSZT ismételten felvállalta azt, hogy a mindenkori listán lévő fajták egyrészével országos kísérleteket szervezzen. Ezek a kísérletek szabatosak, statisztikailag értékelhetők, és a jelentősebb szántóföldi növényeket, így többek között az őszi búzákat veszik górcső alá. A kísérletek elnevezése PF „Posztregisztrációs Fajtakísérlet”, amelyek évenkénti eredményei mindenki által tanulmányozhatók, megtekinthetők a GOSZ-VSZT honlapjain. 

A fajták kísérletbe kerülésének főbb szempontjai a búza esetében a következő:

1.  a legújabb minősített fajták (4-8 fajta/év)
2. az MgSzH fémzárolási adatai alapján, az első 20-22 fajta
3. az MgSzH fajtakísérletiben szereplő hivatalos standard fajták
4. az előző év kiemelkedő termőképességű, illetve minőségű fajtái (3-4 db)

Helytálló szegediek

A fentiek alapján ez őszi búza esetében évente 32-35 fajta vizsgálatát jelenti. Ez a kísérlet-sorozat 8-10 helyen, 4 ismétlésben van beállítva. Kivitelezését megbízásos formában az MgSzH Fajtakísérleti Főosztálya végzi, a FIT (Fajtakísérleti Innovációs Tanács) szakmai felügyelete mellett. Mivel a kísérlet költségei jelentősek (vetés, felvételezés, betakarítás, minőségi vizsgálatok, kiértékelés, közzététel stb.), a vizsgálat csak a termőképességre, egyes általános agronómiai, fizikai és egyes minőségi mutatókra terjedhet ki, de még így is sok információt nyújt a termelőknek, de a fajtajogosultaknak is.

Mint fajtatulajdonosok mi is élünk a fenti lehetőséggel és a közzétett Posztregisztrációs Fajtakísérletből, a fajtáinkkal kapcsolatos eredményeket kivonatosan, az 1. számú táblázatban foglaltuk össze.

1. számú táblázat
GOSZ-VSZT Őszi Búza Posztregisztrációs Fajtakísérlet 2009-2010 /kivonat/

2008-ban 10 db szegedi fajta szerepelt a „PF” kísérletben, ami 4 helyen került értékelésre. A vizsgált fajták száma 32 volt a kísérleti átlag pedig 7,16 t/ha. A szegedi fajták közül a GK Csillag kiemelkedő jól szerepelt az átlagterméshez képest, de kevésbé maradt el a GK Garaboly és a GK Petur is. Az országos termésátlagot (5,01 t/ha) tekintve pedig minden szegedi fajta közel 2 tonnás pluszt vagy annál többet is adott. A kedvező minőségre utaló nedves sikér és fehérje tartalom alapján is kiemelkedő a GK Csillag (33%; 12,3%) teljesítménye, ami jóval a kísérleti átlag feletti. A javító minőségi kategóriában szereplő GK Békés és GK Ati sikér- és fehérjetartalma pedig, meggyőzően mutatja, hogy a vizsgált fajtákhoz és a kísérleti átlaghoz képest mennyire jók.

A 2009-es évben a leírt fajta-kiválasztásnak megfelelően 9 szegedi fajta szerepelt a „PF”-ben, melyek közül 6 db 2008-ban is kísérletben volt. Termőképesség szempontjából kiemelkedett és jelentősen a kísérleti átlag feletti hozamokat adott a középkései érésű GK Rába (7,88 t/ha) és a GK Piacos (7,60 t/ha). A javító minőségű GK Békés a termést tekintve (7,3 t/ha) kísérleti átlag feletti hozamot ért el úgy, hogy a sikér és fehérje hozamai meggyőzően a kísérleti átlag felett voltak, de abszolút értékben is első helyen végzett a 34 fajta között. A többi szegedi fajta pedig, mind a kísérleti, mind az országos átlag felett termett, sikérben és fehérjében pedig az átlag felettiek vagy annak közelében voltak.

A 2 évben is szereplő fajtákat tekintve és az átlagot véve, a GK Csillag szinte azonos termést produkált (2 év átlagában 7,46 t/ha), ami az eltérő évjáratot tekintve, a jó alkalmazkodó képességére utal, de sikér és fehérje vonatkozásban is jó teljesítményt mutatott. A 2 eltérő évjárat ellenére a meghatározó területen termesztésben levő GK Kalász és GK Petur is kiegyenlített termést produkáltak, (7,33; 7,32 t/ha) jelentősen többet, mint az országos átlag (3,86 t/ha), de a malmi minőségre utaló sikér és fehérje hozamuk is átlagos szintű.

Csoportküzdelmek

A GK Kft. a hagyományoknak megfelelően az elmúlt évben is több régióban vállalta és biztosította fajtáinak bemutatását, más konkurens fajtákkal egyetemben, különböző társaságok szervezésében, így a „PF” kísérletek mellett ezek eredményeit is közreadjuk, a 2. számú táblázatban.

2. számú táblázat
GK érdekeltségű őszi búzák nagyüzemi eredményei t/ha-ban, 2009.

Mivel a kísérletek helyek száma 31 db volt, nagyobb régiónként csoportosítottuk azokat, így dunántúli és alföldi megosztásban, majd országosan. A fajták szerepeltetése elterjedtségük illetve a partnereink igénye szerint történt, így vannak olyanok, amelyek mind a 31 helyen vizsgálatban voltak, de egyes fajták csak ott, ahol még mindig keresettek és jelentős szerepet játszanak.

Régiónként 2009-ben a termésátlagok jelentősen eltértek, követve az országos trendeket. Fajtáink átlagosan az Alföld északi és keleti régióiban 6,13 t/ha átlagtermést értek el, míg a déli területeken csak 4,99 t/ha-t. Az országos átlagokat nézve a GK Kapos 16 hely átlagában 6,11 tonnát ért el, de kiemelkedő jó terméseredményeket mutatott a GK Élet is, ami a dunántúli helyeken 6,35 t/ha-ral az első volt. Természetesen az ilyen több helyes kísérleteknél, ha egy fajta sok helyen szerepel, és így ér el átlagos vagy átlag feletti hozamokat, sokkal megbízhatóbb és elfogadhatóbb értékelésre adhat okot, mintha csak 4-6 helyről van szó. Ebből a szempontból egyértelmű, hogy a 28-31 helyen szereplő GK Csillag, GK Petur, GK Kalász, GK Szala és GK Békés 5,72-5,84 t/ha közötti termésátlagai a jó alkalmazkodó képességükre utalnak és ennek alapján országosan megbízhatóan termeszthetők. Az előzőekben felsorolt fajták a „PF” kísérletekben is (lásd 1. számú táblázat) hasonló szinteken teljesítettek. Itt kell megemlíteni a GK Garaboly és GK Tisza jó terméseredményeit, amelyek évek óta elsősorban a Dunántúlon vannak köztermesztésben, és ez arra enged következtetni, hogy termesztésük ott rentábilis.

Szomszédolás

Ismeretes, hogy a GK Kft, törekszik arra, hogy hazai területein túl külföldön is „prófétáskodjon” fajtáival, ezért az adott lehetőségek mellett és partneri kapcsolatai segítségével, a határainkon túl is teszteljük azokat.
A szegedi fajták jelentős területen vannak Romániában is, de onnan sajnos a múlt évben megbízható eredményeket nem kaptunk, de a Szlovákiából és Szerbiából kapott adatokat a 3. számú táblázatban közzétesszük.

3. számú táblázat
Nagyüzemi kisérleti átlagok Szlovákiában (8 hely) és Szerbiában 2009 - t/ha

A 8 helyes szlovákiai kísérletekben, már évek óta meghatározó területen termesztik a nálunk már lassan feledésbe merülő GK Hollót és GK Vereckét (elsősorban az észak-keleti, kukorica és répaövezetben), amelyek termésátlagai meggyőzőek (6,75; 6,64 t/ha). Itt kell megemlíteni a GK Csillagot (6,71 t/ha) is, ami nem csak itthon, de úgy tűnik a határainkon túl is jól adaptálódik. A GK Békés is a kísérleti átlag felett termett és a visszajelzések alapján Szlovákiában is hozta, a jó - kiváló minőségi eredményeit.
Lehetőségeink szerint a Vajdaságban is próbáljuk megvetni a lábunkat, de mivel a Szerbiában irigylésre méltóan erős a hazai fajtalobby, sikeresen távol tartja magát a külföldi fajtáktól. Így baráti kapcsolatok révén pár fajtánkkal tudunk csak ott versenyezni. Ennek eredményeként, 2009-ben 4 fajtánk szerepelt a topolyai Pacséron, egy 42 fajtás kísérletben. Fajtáink terméseredménye az átlaghoz közelített. A megadott minőségi paraméterek (fehérje 13-13,84 % és szedimentációs adatok 44-55) alapján azonban a GK Békés, a GK Ati és a GK Kalász az első osztályú (I.) malmi minőségi kategóriába végzett, vagyis ha termésben nem is, de minőségben versenyképesek, jók voltak.

Tisztában vagyunk azzal, hogy az előbbiekben közölt eredmények, tényszerűek, de a nagyszámok törvénye alapján, azok a fajták, amelyek 30-50 különböző helyen voltak tesztelve (GK Kalász, GK Petur, GK Békés, GK Csillag, GK Fény, GK Ati) és átlagosan és egyénileg is jó eredményeket mutattak, bizonyítják, hogy termesztésük megalapozott és kifizetődő.

Dr. Beke Béla