Visszatekintés

Egy-egy év multán mérleget készítünk az elért eredményekről, sikerekről, kudarcokról, keresve azokat az elemeket, melyek az elért jövedelemre kedvezőtlenül hatottak. Tesszük mindezt azért is, hogy a jövő évre vonatkozóan kiszűrjük az eredményt negatívan befolyásoló tényezőket. A vizsgálatnál fektessünk különös hangsúlyt a tápanyag ellátásra, mint az egyik olyan jelentős technológiai elemre, mely egy adott térségen belül az időjárási anomáliák kárcsökkentésében meghatározó lehet. A kiegyenlített, harmonikus tápanyag ellátás az éven belüli és az évek közötti termésingadozás mérséklésének a lehetséges eszköze.   

Az idei év terméseredményei minden növény vonatkozásában jó közepesnek mondhatóak / 1. sz. táblázat/, a múlt évi átlagokat mintegy 5-10%-ak haladták meg, tehát a korábban kijuttatott műtrágyákból kevés maradvánnyal számolhatunk. A talajainkban a növények számára könnyen felvehető tápanyag mennyisége ismét csak csökkent.

Országos betakarítási eredmények:

1. számú táblázat

*Becsült adat Forrás: Ksh

A magas termésátlagokkal jelentősen nő az a tápanyag mennyiség, amit a területekről a terméssel leviszünk, ez azt eredményezi, hogy a talajaink tápanyag készlete csökken / 1. sz. ábra/.  A csökkenés elsősorban a növények számára könnyen felvehető formát érinti, a fő tápelemekből a foszfort és a káliumot, valamint a mikroelemek mindegyikét. A csökkenés mértékét egyszerű módon és megközelítő pontossággal, úgynevezett tápanyag mérlegszámítással saját magunk is ki tudjuk számolni. Az előző évben kiadott hatóanyag mennyiségből levonjuk a terméssel a területről levitt tápanyag mennyiséget. Ez megmutatja, hogy a tápanyag-ellátási gyakorlatunkkal a talaj tápanyag készletét gyarapítottuk vagy csökkentettük.  Sajnos elmondhatjuk, hogy országos átlagban a talajaink könnyen felvehető tápanyag készlete folyamatosan csökken, jelenleg nem haladja meg a 70-es évek ellátottsági szintjét.

1. sz. ábra

Forrás: Pálmai-Horváth

Országos műtrágya felhasználás:

Az országos műtrágya felhasználás az utóbbi időben egy picit javuló képet mutat / 2. -3. sz. ábra/ ennek ellenére a 2010. évi felhasználás nem éri el a 2005. évi szintet. Örvendetes a kukorica termesztés szempontjából, hogy az előző évihez viszonyítva a kálium emelkedett a legnagyobb mértékben.  Az emelkedő foszfor és kálium használat ellenére továbbra is a felhasznált nitrogén arány magas.

2. sz. ábra

3. sz. ábra

Ajánlatos a saját területünkön ezeket a számításokat elvégezni. Segítségként megadom a kukoricára vonatkozó adatokat /2. sz. táblázat/, melyeket össze tudunk vetni a kiadott műtrágya mennyiségével.

2. sz. táblázat

1 t kukorica előállításához felvett illetve levitt tápanyag mennyiség

Forrás: Füleki 1999; Barbei&Olsen 1968

A táblázatban látható egyik oszlopban a felvett mennyiséget (ez a növény tápanyag igénye) a másik oszlop, a magterméssel a területről levitt tápanyag mennyiséget mutatja. Sajnos a két oszlop különbözete nem teljes egészében marad felvehető formában, a talajban és a következő évi növény számára csak egy kisebb hányada hasznosul, mint közvetlenül felvehető forma.

A tápanyag ellátás tervezésénél a tápanyag igényből kell kiindulni függetlenül attól, hogy a területről mit viszünk le. A növényeknek a tápanyag igényét az a tápelem mennyiség jelenti, amit egy tonna termés előállításához fel kell venniük. A szükséges mennyiségen túl még nagyon fontos, hogy ezt a tápanyagot a növény nem folyamatosan és egyenletesen veszi fel, hanem a fejlődési szakaszának megfelelő igény szerinti ütemben. A szemléletesség kedvéért nézzük a kukorica tápanyag felvételi dinamikáját grafikus formában a szakirodalomból vett ábra alapján /4. sz. ábra/.

4. sz. ábra 

Forrás: Iowa State University (2007)

Az ábráról következtethető, hogy minél nagyobb terméssel számolunk, annál nagyobb a tápanyag igény is, ez természetesen így igaz. Az ábráról azt is látjuk, és ez nagyon fontos, hogy a kukorica az összes szükségletének 60-70%-át nagyon rövid idő mintegy 35-40 nap alatt veszi fel. Azt is tudjuk, hogy minél gyengébb a talajunk ellátottsági szintje, a természetes tápanyag szolgáltató képessége annál rosszabb és ez párosul a szolgáltató képesség intenzitásának csökkenésével is. Igaz ez kedvező évjáratokon is, de különösen igaz ez kedvezőtlen időjárási körülmények között. Részben ez a magyarázata, hogy gyenge ellátottságú területeken és extenzív termesztési technológia alkalmazása esetén lényegesen kisebb a termés stabilitás és nagyok a termésingadozások.

Nézzük számszerűsítve, hogy például 11,8 tonnás termes esetén a kukorica különböző fejlődési szakaszaiban naponta a fő tápelemekből mekkora mennyiséget vesz fel / 3. sz. táblázat/.

3. sz. táblázat

A kukorica tápelem igénye a csírázástól eltelt napok során.

Forrás:IFA Fertilizer Manual

A tápanyag gazdálkodás - ez nem csak a műtrágyázás - célja, olyan talajállapotot teremteni, hogy a tápanyag szolgáltató képesség minden tápelem vonatkozásában biztosítsa a növény számára szükséges tápanyagok felvehetőségét mennyiségben és időben egyaránt.

Egy adott üzemen belül ajánlatos évente mérleget készíteni és ügyelni arra, hogy a csökkenés ne következzen be évről évre. Különösen figyelni kell, a közepes ellátottsági szintű területeken, ahol könnyen egy kategóriával alacsonyabb szintre kerülhet a talajunk, mellyel jelentősen csökkentjük a terméskilátásokat és a termés stabilitást, növeljük a termésingadozás valószínűségét. Tehát a tápanyag ellátásnak a célja az adott évi műtrágyázáson kívül a szinten tartás, a fenntarthatóság biztosítása. Azt mérlegelnünk és tudnunk kell, hogy jelenleg 1 kg foszfor hatóanyag ára mintegy 350-360 Ft, a káliumé pedig 210-230 Ft. Szűcs Mihály és Szűcs Mihályné (2003) az OMTK- kísérletek adatainak átlagolása után azt kapták, hogy 10 mg/kg Al-oldható P2O5- növekedést karbonátos talajon 158 kg, savanyú talajon pedig 244 talajban maradó hatóanyag idéz elő. A kálium esetében nem mutattak ki különbséget a különböző kémhatású talajok között, 10 mg/kg AL-oldható  K2O - növekedésre a talajban maradó K- hatóanyag mennyisége 366 kg.
Jelenleg kevesen gondolkodnak hosszútávon, de rövidtávon is probléma a talajaink tápanyag készletének csökkenése. Az alacsony műtrágyahasználattal csökken a versenyképességünk a külpiacon.  FAO adatok alapján 22 EU országban vizsgálva a műtrágya felhasználást megállapítható, hogy csak négy ország van ahol alacsonyabb a vegyes műtrágya felhasználás, mint hazánkban / Pálmai/. 

A piaci versenyhelyzet folyamatos számolásra, kalkulációra késztet bennünket. Figyeljük, hogy min kell változtatni, hol kell és lehet a ráfordítások hatékonyságát növelni. A tápanyag ellátás területén lehet látszólag legkönnyebben spórolni, takarékoskodni, költséget csökkenteni, de sajnos nem érzékeljük a negatív hatást. Nem számolunk az elmaradt jövedelem többlettel, egy nem megalapozott döntés miatti hatékonyság csökkenéssel.

Az idei száraz esztendőben felvetődik a kérdés, hogy az en az évben kiadott tápanyagból marad-e a talajban, számolhatunk-e, kalkulálhatunk-e vele. Bizton kijelenthetjük, hogy az országos átlagot tekintve nem maradt, sőt talán éppen a legkönnyebben felvehető rész csökkent tovább. Stefanovits Pál akadémikus megfogalmazása szerint, lényeges szempont, hogy „a talaj termékenységét őrizd meg, sőt - ha lehet – növeld”. Ez azt is jelenti, hogy a fenntarthatóság, az évenkénti termésingadozás csökkentése érdekében a talaj tápanyag tartalmát szinten kell tartani. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy legalább annyi tápanyagot pótoljunk, amennyit az adott területről leviszünk a terméssel. A tápanyag utánpótlás mértékét éppen ezért célszerű a termesztés színvonalához igazítva megállapítani. Ha ettől eltérően állapítjuk meg a kijuttatandó adagokat, talajaink ellátottsági szintje csökken.

Mi a teendő, ha a lehetőségek kisebbek a szükségesnél?

A műtrágya felhasználás az utóbbi időben kevésbé szakmai, hanem inkább pénzügyi kérdés, a szakmaiságot felülírja a pénzügyi lehetőség. Ezzel a ténnyel, ha nehéz is egyetérteni, de együtt kell élni vele. A pénzügyi lehetőségek behatároltak, de éppen ezek szűkössége követeli meg, hogy gondosabban ügyeljünk a ráfordítások hatékonyságára. Akkor járunk el helyesen, ha szaktanács vagy a növény igényével megegyező hatóanyagarányt juttatjuk ki, de arányosan kisebb adagban. Az alaptrágyázással a vetésre kerülő növény foszfor és kálium igényét elégítjük ki az egész tenyészidőszakra. Az ekkor kialakult hiányt a későbbiekben csak magasabb költséggel és kevésbé hatékonyan tudjuk korrigálni.

A műtrágya árak alakulása:

5. sz. ábra

Forrás: AKI

Alapvetően a 2011. évi tendencia kedvező képet mutat, de meg kell jegyezni, hogy ezek az árak 260-270 Ft/€ alapon kerültek megállapításra.

Tápanyag ellátásról beszélve nem hagyhatjuk figyelmen kívül a mikroelem ellátást sem. A termés mennyiségét és minőségét nem csak a fő tápelemek megléte és hozzáférhetősége határozza meg, hanem szükségesek a mikroelemek is.  Esetenként éppen a jó mikroelem ellátottság miatt alacsonyabb műtrágya adagok mellett is kisebb a jövedelem csökkenés.  A mikroelemekkel is ellátott növény egészségi állapota, télállósága, stressz tűrő képessége jobb, mint az ezeket nélkülöző. Örvendetes, hogy a lombtrágya használat évről-évre emelkedik.

Összefoglalva: A betakarított termések után vont mérleg alapján megállapítható, hogy ha mérsékeltebben is, de fokozatosan csökken a talajok ellátottsági szintje, annak ellenére, hogy tápanyag ellátásra fordított összegek megemelkedtek.  Akkor járunk el helyesen, ha rendelkezésre álló pénzeszközöket harmonikus ellátás biztosítására használjuk fel. Az egyes tápelemek nem helyettesítik egymást, pazarlás bármelyikből többet adni, ha valamelyik másik hiányzik ez hatékonyság romlást, vagyis jövedelem csökkenést eredményez. 

Dr. Térmeg János
szaktanácsadó