Szőlővédelem 2008 - mi jöhet még?

Sokan és sokat fogjuk még elemezni a 2008-as év szőlővédelmét, nehézségeit, tanulságait - levonva a már sokszor megfogalmazott végkövetkeztetést: a prevenció a legfontosabb! Országosan is elmondható (talán a Soproni és Balatonmelléki borvidékek kivételével), hogy valamelyik „klasszikus betegség” már korán, erős fertőzéssel jelentkezett. Általában a peronoszpóra vált először nagy problémává azokon a területeken, ahol sok csapadék hullott (Eger, Tokaj, Bükkalja, de Bács-Kiskun megye egyes ültetvényeiben is). A leveleket, és a virágokat, illetve a fiatal fürtöket szinte egyidőben megfertőző peronoszpóra jelentősen megtizedelte a szőlőskerteket. Kicsivel később a lisztharmat is megjelent a fiatal fürtökön, makacsul újra és újra támadva, tovább rontva a peronoszpóra „tépázta” ültetvények helyzetét.

A Dunántúl déli részén a helyzet kezdetben sokkal jobbnak tűnt: a peronoszpóra alig, vagy egyáltalán nem jelentkezett és a lisztharmat sem tűnt veszélyesnek. Persze ez utóbbi betegség intő jelei, mint például a 2007-es ősz nagy fertőzőanyag produkciója, az idén korán megjelenő virágzást megelőző levéltünet, vagy a korokozó felszaporodáshoz szükséges optimális időjárás stb., figyelmeztethetett volna, de valljuk be, erre a szakemberek közül is csak kevesen figyeltek, figyelhettek oda. A fürtökön hirtelen és szinte tömegesen jelentkező lisztharmat pedig már azt jelentette, hogy a betegség itt van, a prevenció nem sikerült, meg kell próbálni blokkolni! Persze ahhoz, hogy a fertőzés ne terjedjen tovább, egyszerre több tényezőnek is optimálisnak kell lennie az ültetvényben. Ezek közül talán a legfontosabb az időjárás, ami nem segítette a védekezéseket, sőt „mindig a betegség oldalán állt” (késleltette a védekezések időbeni elvégzését, és heteken keresztül kedvezett a lisztharmat gyors felszaporodásának). Valószínűleg a helyzetet tovább nehezítette, hogy nem mindig sikerült a megfelelő gombaölő szert választani, a permetezési fordulókat sem rövidítettük le időben, és jó pár, az ültetvény sajátosságából fakadó tényező is szerepet játszott még (fajtaérzékenység, kondíció, mikroklíma stb.). Mára a lisztharmat a szőlőbogyó nagysága miatt a fürtön már nem képes újabb fertőzéseket létrehozni, azaz „ahol van, az ott is marad, ahol nincs, ott már nem is lesz”. Persze a helyzet látszólag rosszabbodni fog a bogyókon, ahol a fertőzés csak mostanában vált láthatóvá, hiszen az még befeketedik, és a bogyó később valószínűleg ki is reped.

Mire figyeljünk?

Mi jöhet még? Mire figyeljünk oda? Úgy látszik, ebben a szezonban nem lankadhat a figyelem! A késői peronoszpórára a lombfelület esetleges vesztesége miatt, a késői, lombon felszaporodó lisztharmatra pedig a következő szezont érintő nagy fertőzőanyag produkció miatt fontos odafigyelni. Ezt, a megfelelő permetezési fordulók betartása mellett, kontakt készítményekkel kézben lehet tartani. Kivételt jelenthet az a szituáció, amikor a későn, de még jóval szüret előtt, a levélen erős fertőzéssel jelentkező peronoszpórát kell megállítani. Ekkor szükség lehet egy blokkoló hatású, felszívódó hatóanyagot is tartalmazó készítmény alkalmazására (pl: Melody Compact).

Persze a szőlővédelem utolsó harmadában a legfontosabb kérdés mindig a szürkepenész. Egy ilyen jégesőkben sem szűkölködő, lisztharmat és peronoszpóra fertőzésekben bővelkedő szezonban ez nem is lehet másként. 1998-as bevezetése óta a fenhexamid hatóanyagú Teldor fontos szerepet tölt be a botritisz ellen alkalmazható készítmények között. Ezt a gombabetegséget a növényvédelmi mikológia úgy ismeri, mint ami nagyon gyorsan képes ellenállóvá válni az új gombaölő szerekkel szemben. A szürkepenész elleni vegyületek, beleértve a benzimidazolokat és a dikarboximideket is, néhány év alatt elvesztették eredendően magas kezdeti hatékonyságukat. A Teldor új és egyedi hatásmechanizmusa mind a mai napig kizárja a keresztrezisztencia lehetőségét az összes többi szürkepenész ellen alkalmazott termékkel.

A Teldor egyszeri alkalmazását a zsendülés idején mindenképpen javasoljuk. Fontos, hogy a többi szürkepenész elleni készítményhez hasonlóan, a Teldor-t is megelőző védekezés formájában (preventív módon) alkalmazzuk. Ez a készítmény a szürkepenész ellen hosszú hatástartammal rendelkezik. Erősen csapadékos és a szürkepenésznek kedvező kora őszi időjárás esetén előfordulhat, hogy a Teldor-t a betakarítás előtt is alkalmazni kell. Ez csemegeszőlőben a szüret előtt hét nappal, míg borszőlőben a szüret előtt 14 nappal tehető meg. A Teldor, teljesen egyedi hatásmechanizmusa, valamint a fermentációra és must minőségre gyakorolt kedvező hatása miatt vált a szőlővédelem egyik meghatározó szereplőjévé.

Lovász Csaba, Bayer CropScience