A tápanyag-ellátás nem a műtrágyavásárlással kezdődik
E sorok írásakor még el sem kezdődött a nyári növények betakarítása. Ennek ellenére már most el kell kezdeni a következő év tervezését a vetésszerkezet kialakításáról. A szükséges anyag, eszköz felmérést időben célszerű elvégezni, hogy a beszerzéshez, a felújításhoz elegendő pénz és idő álljon rendelkezésre. Igaz ez a tápanyag ellátás tervezésére is.
A tervezési folyamat első fontos része kellő alapossággal visszatekinteni a múltra, annak ellenére, hogy minden év más és más, de előbbre jutni csak akkor tudunk, ha feltárjuk a termelési technológiánk gyenge pontjait és ezeket a tervezésnél messzemenően figyelembe vesszük. A növénytermesztést adott talajon, a mindenkori időjárás kedvező vagy kedvezőtlen hatásai mellett végezzük. A kedvezőtlen évjárat és talajhatások jelentősen csökkenthetők a tudatosan és okszerűen alkalmazott, jól megválasztott technológiai elemek segítségével.
Nézzük a termelésre ható tényezőket és mértéküket. 1. sz. ábra
A termesztési tényezők szerepe a búzatermesztésben
(Landonin, 1999 nyomán Pepó Péter 2002)
Az ábráról látható, hogy az évjárat és a talaj nagymértékben befolyásolják az eredményt, de ráfordításokkal a kedvezőtlen hatások enyhíthetők. Meg kell jegyezni, hogy a technológiai elemek mérséklő hatása együttesen értelmezendő, csak az egyik mérséklő hatását a másik elégtelensége gátolja, a kívánt eredményt csak a technológiai elemek harmóniájával tudjuk elérni.
A visszatekintésnél és a tervezésnél ezekre az elemekre különös figyelmet fordítsunk és a feltárt hiányosságok figyelembevételével készítsük a következő évi tervet. Az egyes elemek különböző mértékben hatnak, ennek ellenére fontossági sorrendet nehéz felállítani. Mindezektől eltekintve kiemelem a talajművelés szerepét, jelentőségét. Egyrészt, mert időben az első a következő évi munkák indításánál, másrészt, mert alapvetőn meghatározó szerepe van az összes többi termesztés technológiai elem hatásfokára. A talajok művelhetősége, mint egyéb tulajdonságai is eltérőek. Vannak könnyebben és nehezebben művelhető talajok. Könnyebben művelhető mezőségi talajokon is követhetünk el olyan visszafordíthatatlan hibákat – nem jól megválasztott eszközzel vagy nem jól megválasztott időpontban végzett munkával- amely jelentős termésveszteséggel jár. Esetenként a talajművelési hibák kedvezőtlen hatásait jelentős többlet ráfordítással tudjuk csak mérsékelni.
Teljesség igénye nélkül nézzük, melyek azok a tényezők amelyeket az okszerű talajműveléssel jelentős mértékben tudunk befolyásolni és egyben mondhatjuk is a talajművelés céljának:
- Tarlómaradványok kezelése
- Vízmegőrzés
- A levegő és hő forgalmának szabályozása
- Növényvédelem támogatása
- A talaj fizikai tulajdonságainak javítása, a megfelelő talajállapot kialakítása
- A talajszerkezet, a talajfelszín védelme
- Növényvédelem támogatása
- A talajélet fokozása
Mindezek együttesen hozzájárulnak a növények talajállapot igényének a kielégítéséhez, megfelelve a talajvédelmi elvárásoknak és egyben jelentősen növelik a talaj természetes tápanyag szolgáltató képességét, hosszabb távon is biztosítva az eredményes gazdálkodást.
Tehát a cikk címe ezekre utalva még egyszer: „a tápanyag ellátás nem a műtrágyavásárlással kezdődik”, hanem az szakszerű talajműveléssel, az okszerű földhasználattal.
Különösen felértékelődik a talajművelés szerepe kedvezőtlen évjáratok esetén. Míg átlagos esetében az elkövetett talajművelési hibák kisebb, addig szélsőséges évjárat esetén jelentősebb kockázati tényezőt jelentenek, amelyek az elért jövedelemben mutatkoznak meg.
Rövidesen indul a nyári növények betakarítása, a betakarítógépek javítása folyamatban van vagy már megtörtént. Ezekkel párhuzamosan ne feledkezzünk meg a tarlóhántásban használni tervezett gépek beszerzéséről, feljavításáról. Míg a betakarító gépekkel az ez évi termést kell veszteségmentesen betakarítani addig a talajművelő gépekkel a következő évi termést alapozhatjuk meg, annak ellenére, hogy ez a művelet költség szempontjából még a betakarított növényt terheli.
Röviden tekintsük át a tarlóhántás és kezelés szerepét, célját
A betakarítás után fajtól, fajtától és évjárattól függően különböző mennyiségű szármaradvány lesz a területen. Ennek mennyisége a szemterméshez viszonyítva 1:1-0,5 arányú lehet. Az állatállomány csökkenésével és tartási módjának változásával az ilyen irányú igény jelentősen lecsökkent, ezért a nagyobbik hányada a talajba kerül bedolgozásra. A talajok tulajdonságainak javításában és a termőképességének a fenntartásában van jelentősége. Egyéb felhasználási lehetőség a papíripari vagy gombatermesztési célra történő értékesítés. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy - mivel az állatállomány csökkenése miatt a szerves trágya felhasználás visszaesett – szabad-e ilyen célra értékesíteni/ esetenként alacsony áron/ vagy inkább a talajba dolgozni, javítva annak tulajdonságait.
Miért is kell tarlót hántani?
A betakarítás után a területen alapvetően megváltoznak a hő és fény viszonyok. Az előbbi fokozza a talajpárolgást az utóbbi elősegíti a gyomosodást, amely az evaporáción túl a gyomok transpirációjával fokozza a vízvesztést.
A hántott területen a párolgás kisebb mértékű, és bár a lazított felület jobban melegszik, de ez a szerkezet megakadályozza a mélyebb rétegek melegedését, így az alsóbb rétegekből felfele mozgó vízpára a lazított réteg határán lecsapódik. Kialakul egy kellően nyirkos réteg, amelyben a talaj mikrobiológiai élet megélénkül, felgyorsul a szármaradványok bomlása. A talajélet további felgyorsítására alkalmazhatók különböző mesterséges készítmények. Az intenzívvé váló talajélet aktivitás átmeneti tápanyag hiányt idézhet elő, megelőzéséről gondoskodjunk.
A tarlóhántást a lehető leggyorsabban végezzük, el mielőtt még a talaj kiszáradna.
Estenként szükségessé válhat a hántott tarló ápolása, melyet-, mint a tarlóhántást is- mindenesetben arra alkalmas eszközzel zárjunk le.
Mi a tarlóhántás és ápolás célja:
- szármaradványok bedolgozása
- csapadék befogadás elősegítése
- nedvesség megőrzés
- a talajélet tevékenységének fokozása
- hő, és levegő forgalom szabályozása
- kártevők, korokozók gyérítése
- a gyommagvak kelésének elősegítése, gyommentesítés
- és nem utolsó sorban a későbbi talajmunkálatok végzésének elősegítése
Összefoglalva: A termelési költségek folyamatos emelkedése mindinkább megköveteli azon termesztéstechnológiák bevezetését, alkalmazását, melyekkel a költségek csökkenthetők a jövedelem csökkenés kockázata nélkül. A tápanyag ellátás területén is élni kell mindazokkal a lehetőségekkel, mint például az okszerű talajművelés, termőföld használat, mellyel mind jobban ki tudjuk aknázni a talaj természetes tápanyag szolgáltató képességét, annak minőségi romlása nélkül. A tápanyag ellátás éppen ezért nem a műtrágyavásárlással és a használattal kezdődik, hanem a- külön pénzbe nem kerülő- tápanyag feltáródást elősegítő talajműveléssel.
dr. Térmeg János
Yara szaktanácsadó