Fémzárolt, csávázott vetőmagot vessünk!
Fekete István Gyeplő nélkül című regényében – amely a két világháború közötti időszakban játszódik - a főhős egy gazdatiszt, aki a gazdaságos termelés érdekében döntések meghozatalára kényszerül. A mezőgazdaságban a megoldandó feladatok nem sokat változtak, már akkor is hasonló problémákkal kellett szembe nézni, mint manapság. A főhősünk éppen a jövő évi vetőmagnak valót óvja a magraktárban, amire a cselédek vetnek szemet, hogy abból kéne kenyeret sütni. Miután nem jutnak hozzá, mennek az urasághoz panaszra… ”Az a halom szebb, tisztább és mindenképpen abból kell kenyeret sütni” – állítják. S hogy mit tesz, hogy megóvja, hát bizony azonnal kiadja az embereknek, hogy csávázzák le!
Vidéki gyökerekkel még jól átérzem, a Gabonakutató fiatal segédmunkatársaként pedig újra és újra látom, hogy akik napról napra a mezőgazdaságban dolgoznak és onnan teremtik elő a minden napi kenyeret, bizony azoknak nem igen lehet parancsolni. Magunk diktáljuk, hogy mikor kelünk fel, s ha úgy van kedvünk, akár egész éjjel kint vagyunk szántani, de az is lehet, hogy azért, mert három nap múlva megesőzik. Saját törvényeink szerint élünk!
Aki nem látja át, hogy a mezőgazdaság nem reggel nyolc órakor indul és délután négykor ér véget, nem igen tud segítséget nyújtani. Addig, míg az emberek egy falun belül elintézték a dolgaikat és a közösségi jog minden lakosra vonatkozott, nem is kellett olyan rendelkezéseket hozni, amelyek, mint a 48/2004. (IV.21.) FVM rendelet és módosításai (21/2005. (III.22.), a 17/2006. (II.28.), a 70/2006. (IX.27.) és a 20/2008. (II.21.) FVM rendelet), ahol a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról rendelkeznek. Miért is kellett volna? Apáról fiúra öröklődött, hogy ahonnan magot akarunk fogni, az a tábla legszebb része legyen, ha sógornak, szomszédnak adtunk, akkor pedig tényleg jó legyen. A falu saját törvényei szerint ítélkezett.
Mai kereskedelmi viszonyaink mellett, főleg, miután csatlakoztunk az Európai Unióhoz, bizony pontosan le kell fektetni azokat az elvárásokat, amelyeknek meg kell felelni a vetőmagtételeknek. Ezekkel segíteni kívánják a magyar gazdákat és szankcionálni a vetőmag-forgalmazókat. Gyakorlatban azonban kicsit úgy érezzük, hogy a termelőt sújtják, de ez csak azért van, mert nem tudunk azokról a büntetésekről, amelyeket a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal ró ki. Ha egy faluban történne, mindenki tudna erről, azonban az unió monumentális agrárpiacán erről már nem szerzünk tudomást…
A Magyar Köztársaságban árutermesztésre és továbbszaporításra forgalomba kerülő, továbbá minden export és import vetőmagot hivatalosan fémzárolni kell. A Magyar Köztársaság területén a vetőmagtételek fémzárolását a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal végzi. A bonyolult szabályok között, sorozatos szemléken átment vetőmag tábla nagy öröm és bizony nagyon szép látvány is, hiszen mondhatjuk talán úgy is, hogy az ellenőrök a jó gazda szemével vizsgálják a táblákat, honnan lehet majd jó vetőmagot fogni? Fontos a munkájuk, hiszen nem maguknak, hanem a magyar gazdáknak készítik elő az éves vetőmagot, a következő évi búzát. Nincs olyan szaporító gazdaság, ahol ne állna még az utolsó fűszál is vigyázzban, amikor megjelennek az ellenőrök, hiszen ők a magyar kormány nevében a magyar termelőkért kapják a fizetésüket. A fémzárolás során - miután zsákba került a vetőmag - el kell látni fémzárral, illetve azzal egyenértékű, eltávolításkor megsérülő azonosító jellel, függőcímkével. A lezárt állapotát és a vetőmagtételt így hivatalosan megmintázzák. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal vagy az átruházott jogkörű vetőmagvizsgálatot végző laboratórium megvizsgálja a mintát, és amennyiben a tétel a mellékletekben foglalt feltételeknek megfelel, valamint élő állati kártevőktől mentes, az MgSzH hivatalos vetőmag-minősítő bizonyítványt állít ki.
No, de miért is kerül olyan sokba a vetőmag, a sima malmi búzához képest? Bizony, amikor jó minőségű vetőmagot állítunk elő, annak olyannak kell lennie, hogy megszólaljon. Hogy amikor belemarkolunk a zsákba, mindenki megelégedettséggel nézze: bizony szép kövér szemek ezek! Amikor itt a gabonakutatóban kiválasztjuk és megtervezzük a vetőmag-szaporító tábláinkat, - például búza számára - a megelőző két évben kalászos nem lehetett előtte.
A szuperelit sávokból, amelyek még csak 100 méter hosszúak és mindössze hatszor nyolc sorból állnak, lesz következő évben az elit, amit még mindig a Gabonakutató intézet munkatársai ápolnak s majd csak ezt követően kerülhet ki országos szaporításokba, de itt is meghatározott, úgynevezett szaporító gazdaságokba. Ezek a gazdaságok továbbra is a gabonakutató termesztési és technológiai irányelvei szerint dolgoznak, valamint, ami még fontosabb, a fent említett FVM rendelet és a módosításai szerint kell eljárniuk, hogy forgalomba hozhassák a felszaporított fajtát. Nincs az a szaporító, aki ne rettegne ettől a felirattól: „Vetőmagnak nem alkalmas!”
Az előállítás során többek között gyommentes táblákra van szükség, eltérő növénytípus nem lehet bennük, betegség, zárlati károsítók jelenléte pedig teljességgel elfogadhatatlan. A betakarítással sem ér véget az előállítás kálváriája, hiszen ügyelni kell annak idejére, mert a beérett kalászos a nagyon nagy melegekben elvesztheti csírázóképességét. Sőt, nagyon alacsony hőmérsékleten sem száríthatjuk, mert az is tönkreteheti a csírázóképességét. Betakarítás, tárolás során ügyelni kell a keveredésre, az izolációra továbbra is, hiszen nem kerülhet ki olyan vetőmag, amelyben kevert fajták szerepelnek.
Persze, ha ezek után bárminemű probléma felmerül, a gazdák számára ott áll a fémzár, ami talán számunkra, termelőknek a legfontosabb, hiszen ez alapján később azonosítani lehet, honnan származik a vetőmag. Érdemes a vetőmagból mintát is eltenni, s azt a következő évi aratásig megőrizni.
Persze sokan azt is megkérdezik bemutatóink alatt kereskedőinktől: Fiam, miért kerül többe a hibrid növények vetőmagja? Sajnos ahhoz, hogy kukoricáinkból vagy napraforgóinkból nagy mennyiségű terményt takaríthassunk be, be kell tartani a szabályokat. A hibridek tulajdonsága az, hogy két különálló fajtát keresztezünk, majd az ebből származó magot elvetve kiugró, egységes, nagy tömegű termést kapunk. Ezt a hatást heterózis hatásnak nevezik. Ám, hogy rendelkezésünkre álljon a vetőmag, kézi munkával kell azt előállítanunk. Mindenki számára ismeretes a nyári nagy melegben a kukoricacímerezés. Bizony egy 30-40 hektáros táblában rengeteg kéz kell, s az élő munkaerő adja sajnos a többletköltséget az öntermékenyülő növények vetőmagjai mellett.
Persze, miután előállítottuk az igen költséges vetőmagot és több évi munka során kikerül a vevőinkhez, az előírt jogszabályok szerint le is kell csáváznunk, hiszen másképpen nem is kaphatja meg a fémzárszámot. Persze, ez a csávázás igen megfontolt érvek szerint történik. Előfordulhat ugyanis, hogy a megvásárolt vetőmagjainkat valami oknál fogva nem tudjuk elvetni. Mi is történhet ilyenkor egy év alatt anyagainkkal? Sajnos a legrosszabbakra kell számítanunk, hiszen a fehérjében gazdag magok óriási tápanyagforrások és a károsítók előbb-utóbb felfedezik, a rágcsálóktól egészen a molyokon át mindenféle raktári kártevőig bezáróan. Mindezeken túl azonban a gombabetegségek is megjelenhetnek. A hideg, raktárakban alacsony hőmérsékleten beindulnak a növénykórokozók is és mire oda kerülne a sor, hogy elvetnénk a vetőmagot, megsemmisült.
Sajnos a szántóföldön sincs nagyobb biztonságban. A csávázatlan magokat hamar felszedi fácán, a vetési varjú, de a keléskori csírabetegségek is támadják növényeinket.
A csávázószerekben megtalálhatók különféle rovarölők, gombaölők és a vad számára kellemetlen illatanyagok, valamint olyan kezdeti növekedést segítő keverékek, amelyek az első néhány leveles állapot eléréséig kirobbanó növekedést biztosítanak a kis növényeiknek, így azok óriási előnyre tesznek szert az idényben.
Vásárláskor ellenőrizzük a csávázást, hiszen ez jelentheti azt is, hogy elismert szaporítóanyagot vásároltunk és őrizzük meg a fémzárszámot, hiszen a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal munkatársai az alapján képesek felkeresni az előállító-szaporító gazdaságot.
„Az a halom szebb, tisztább” - Vetőmagot csak biztos helyről vásároljunk!
Dr. Matuz János
Szilágyi Bay Péter