2009.11.11  

Az Agrofórum 2009. novemberi számának tartalmából

Bemutatkozik a „Zöldség-gyümölcs, falu-város” program (Molnár József) 5
A hónap témája keretében egy újonnan induló programot szeretnénk bemutatni, amely a zöldség-gyümölcs ágazat és a vidéki foglalkoztatottság összekapcsolását tűzte ki céljául.

Útkeresés XVIII. Talajművelési rendszerek (Dr. Jóri J. István) 7
Az energiatakarékos talajművelési rendszerek rövid történeti áttekintésén túl, megismerkedhetnek a napjainkban alkalmazható minimális művelési eljárásokkal és azok eszközeivel, valamint szerepükkel a fenntartható mezőgazdaságban.

Útkeresés XVIII. Vetésszerkezet és energiatakarékosság (Petróczki István) 14
Hogyan és miben látják a vetésszerkezet és az energiatakarékosság kapcsolatát a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-nél? A kérdésre választ kaphatnak az írásból.

Útkeresés XVIII. Energiatakarékos és talajvédő művelési eljárások egy családi gazdaságban (Simon Károly) 18
Milyen jellemzői vannak, és előnyökkel járnak az energiatakarékos és talajvédő művelési eljárások?
A válasz egy fiatal gazdálkodó tapasztalatain keresztül lelhető meg.

Útkeresés XVIII. Energiagazdálkodást segítő ösztönzők a mezőgazdaságban (Varga Tamás, Klenovics Gábor) 21
A jövőben a hatékony energiagazdálkodás és a megújuló energiaforrások felhasználása felértékelődik. A folyamatban a mezőgazdaság kiemelkedő szerepet tölt be, mivel a biomassza felhasználása nélkül a kitűzött célok nem érhetőek el. A nemzetgazdaságilag fontos célok elérését több, komplexen egymásra épülő ösztönző intézkedés szolgálja, melyekkel most részletekbe menően megismerkedhetnek az írásból.

Visszatekintés a napraforgó kórtani helyzetének 2009. évi alakulására (Dr. Békési Pál) 24
Tekintsék át, hogyan alakult a napraforgó fontosabb betegségeinek idei fellépése.

Napraforgó-termesztésünk ez évi eredményeiről (MgSzH Központ) 27
Az összeállításból a napraforgó-termesztésünk 2009. évi „teljesítményével” ismerkedhetnek meg a betakarítási eredmények birtokában.

Hozzászólás. GMO-csata vagy -párbeszéd? (Dr. Sági László) 30
Hozzászólás az Agrofórum 2009. júniusi számában vitaindítónak szánt beszélgetéshez, melyben a Géntechnológiai Eljárásokat Vizsgáló Bizottság (GEVB) elnökét szólaltattuk meg.

Őszi búza lisztek vizsgálata extenzográffal (Pongráczné Barancsi Ágnes, Tarján Zsuzsanna, Dr. Sipos Péter) 34
A hagyományos búzaminőség-vizsgalatok mellett egyre nagyobb jelentősége van a tészta nyújthatóságát célzó, extenzográffal végzett szakítás-nyújtási vizsgálatoknak. Éppen ezért e cikk keretében az extenzográf felépítését, működését, és nem utolsó sorban az extenzográfos vizsgálatok meghatározására általánosan elfogadott módszereket tekinthetik át az olvasók.

Múlt és jelen. Jövő? Beszélgetés dr. Pálmai Ottóval (Molnár Zoltán) 38
A Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága megalapításának 55 éves évfordulója alkalmából dr. Pálmai Ottó igazgatóval, az intézmény vezetőjével a szebb napokról és a jelen küzdelmeiről beszélgettünk.

Egyéni védőeszközök használata a mezőgazdasági kemizálásban (4.) (Tóth Ágoston) 42
A mezőgazdaságban napjainkban alkalmazható/alkalmazandó egyéni védőfelszereléseket bemutató sorozat záró részében a védőfelszerelések kiválasztásának, alkalmazásának, tisztításának, tárolásának szempontjai kerülnek „terítékre”.

A nyugati virágtripsszel szembeni ellenállóság vizsgálatának újabb eredményei hajtatott paprika állományban (Molnár András, Dr. Terbe István, Kiss Krisztiánné) 45
A Budapesti Corvinus Egyetem Zöldség- és Gombatermesztési, valamint Rovartani Tanszékeinek munkatársai írásukban két éves vizsgálatsorozatuk eredményeiről adnak számot, melynek keretében a Magyarországon kedvelt paprikafajták tripszérzékenységét vizsgálták.

A rukkola (Ombódi Attila, Tóthné Ötvös Zsuzsanna, Paksi András) 48
Ismerjék meg részletekbe menően a rukkola – egy figyelemre méltó, hazánkban is egyre népszerűbbé
váló zöldségnövény – felhasználási lehetőségeit, táplálkozás-élettani jelentőségét.

A „sárgarépakirály”. Riport (Kosztolányi Attila) 53
A Mezőség „szívében” gazdálkodó Birkás Gyulával, a Carota Bt. egyik tulajdonosával Soponyán beszélgettünk a sárgarépa-termesztés terén szerzett tapasztalatairól.

A gyümölcsfák telepítése (Dr. Szalay László) 56
A gyümölcsültetvények életében az első fontos feladat, hogy az oltványok pontos, szakszerű helyükre ültetése. E cikkből a hagyományos, kézi telepítéssel ismerkedhetnek meg az olvasók.

Egy hazai specialitás, a kajszi Papp-féle ernyőkoronája (Dr. Szalay László) 58
Magyarország kajszibarack ültetvényeiben egyre több felé látunk speciális, magas törzsű, lehajló ágú fákat, főként a síkvidéki területeken. Ezek fő előnye, hogy a fák koronája kiemelkedik a talajmenti fagyok zónájából, így kisebb a fagykárok kockázata. E faalak metszésének, kialakításának mozzanatait és fő szempontjait foglalja össze az írás.

Mitől karcsú a karcsú orsó? (Dr. Szalay László) 60
Ismerkedjenek meg többféle gyümölcsfaj esetében sikeresen alkalmazott faalakkal, a karcsú orsóval, mely révén maradéktalanul teljesül az a korszerűbb ültetvényekben kitűzött cél, hogy a kézi munkát igénylő termesztéstechnológiai műveletek (metszés, gyümölcsritkítás, szedés) a földön állva elvégezhetők legyenek.

Áldás és átok – a sikeres védekezés alapjai a botritisz ellen (Dr. Sárospataki György) 63
A szőlő egyik sajátos gombabetegségének, a szürkepenésznek a megelőzésére, a közvetett védelem
lehetőségeinek bemutatására helyezi a hangsúlyt a szerző jelen írásában.

A szőlőültetvény mint ökoszisztéma (Dr. Zanathy Gábor) 66
A szőlőtermesztés óhatatlanul a biológiai sokféleség korlátozásával jár. Teljesen önszabályzó, beavatkozást egyáltalán nem igénylő szőlő ökoszisztéma létrehozása aligha lehetséges, azonban jól összehangolt intézkedések eredményeként számos kártevő fellépése a gazdasági kárküszöb alatt tartható. A részletekkel, a fajgazdagság növelésének lehetőségeivel ismerkedjenek meg az írásból.

Ismerjük meg a betakarító gépeket... (6.) Variációk cséplőszerkezetre (Dr. Bense László, Nagy István) 72
A betakarító gépek közötti eligazodást segítő sorozatunknak mostani részében a különböző cséplőszerkezetekkel és azok működési elvével találkozhatnak az olvasók.

Jegyzet (nemcsak) gazdálkodóknak. A falusi turizmusról (2.) (Kurucz Miklós) 76
Az előző jegyzet a falusi (vidéki) turizmus resztvevői közül a vendég szerepének fontosságát hangsúlyozta, azonban van meg két másik szereplő, akiknek felelősségteljes és összehangolt munkája nélkül nincs siker a falusi turizmus területén: a vendégfogadó(k) és az önkormányzat.

De agri cultura – Itáliában (Dr. Bódis László) 78
Rövid  toscanai „élménybeszámoló” az olasz mezőgazdaság „mindennapjairól”.

 
Hirdetés