Jövedelmezőség = minőség - termésbiztonság - lombtrágyázás
2009. április 27.
Az előző havi Yara magazinban az alaptrágyázásról olvashattunk, annak a jelentőségéről, szerepéről, hatásáról a termés mennyiségére, minőségére és a termés stabilitásra, végső soron a jövedelemre. Az alaptrágyázással elsősorban a fő tápelemeket biztosítjuk a növények számára. De azt is tudjuk, hogy a növények a zavartalan fejlődéshez ezeken kívül még mezo-, és mikroelemeket is igényelnek. A jövedelem vesztés szempontjából mindegy, hogy fő tápelem vagy mikro-tápelem okozza. A mikroelemek pótlására legalább akkora gondot kell fordítani, mint a fő tápelemekére. Pótlásuk viszonylag kisebb költséggel, de nagy hatékonysággal lombtrágyázással megoldható.
Milyen tápelemekre van szüksége a növényeknek?
A növényi test felépítéséhez, a zavartalan működéshez, a fejlődéshez 16 nélkülözhetetlen elemre van szükség. A 16 elem bármelyikének hiánya esetén a növény életképtelen. Részleges hiányuk esetén a növény növekedésében, fejlődésében zavar keletkezik, melyek hiánytünetekben mutatkoznak meg.
Melyek ezek az elemek:
A felsorolás nem jelent fontossági sorrendet, de ezek mindegyike szükséges a zöldnövények részére: C, O, H, N, P, K, S, Ca, Mg, Fe, Mn, Zn, Cu, Mo, B, Cl. A növényben előforduló, illetve a talajból felvett mennyiségük alapján makro-, mezo, és mikroelemeket különböztetünk meg. Pótlásuk a C, O, H és Cl kivételével a tápanyag ellátás feladata. Csoportot képezhetünk a növény életében betöltött szerepük szerint is, így megkülönböztetünk építő elemeket / N, P, Fe, S, Mg, Cu, Zn/ és szabályzó elemeket /K, Ca, B, Fe, Cu, Zn, Mn, Mo/
Hogyan veszik fel a növények ezeket az elemeket:
A növényeknek a szükséges elemeket a környezetükből kell megszerezniük, korlátozott feltételek között. Fejlődésük különböző szakaszaiban egy adott területről kell, hogy felvegyék a szükséges tápanyagokat más-más mennyiségben és arányban. A gyökéren keresztüli felvétel nem minden esetben biztosítja a növények számára a szükséges mennyiséget vagy azért, mert nincs a talajban elegendő, vagy, mert valamilyen gátló tényező ezt nem teszi lehetővé. Ezért van szükség a növények levélen keresztüli tápanyag-utánpótlására is.
A mikroelemek tekintetében akkor beszélhetünk valós hiányról, ha talajban nem található elegendő mennyiségben. Ennek mértékét talajvizsgálattal tudjuk meghatározni. Sajnos sok termelő – ha végeztet is talajvizsgálatot, a szűkített / nem tartalmazza a mikroelem vizsgálatot/ labor vizsgálatot kéri nem pedig a bővítettet, amely a mikroelemekre vonatkozóan is ad értékeket. Igaz a két vizsgálati díj között mintegy 150 forint különbség van hektáronként, de a kapott információ használati értéke ennél sokkal több. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a költségek nagyobbik hányadát a mintavételezés teszi ki. Iránymutatást ad a felhasználandó lombtrágya összetételére vonatkozóan. Például a kalászosokat nem biztos, hogy csak rezet tartalmazó lombtrágyával kell kezelni. Lehet, hogy adott esetben, cink vagy egyéb mikroelem pótlásnak nagyobb jelentősége lenne.
A valós mikroelem hiánnyal számolnunk kell. Példaként az 1. és 2. sz. ábrán bemutatjuk a két elem valószínűsíthető hiányát ábrázoló térképet.
1. sz. ábra.
2. sz. ábra.
Meg kell jegyezni, hogy a többi mikroelem vonatkozásában, ha nem is ilyen kritikus az ellátottság, de jelentős területeken szintén hiány valószínűsíthető.
A mikroelemek relatív hiánya azt jelenti, hogy ugyan van a talajban megfelelő ellátottság, de a növény a gátló tényezők miatt nem tudja felvenni. Ezt növény analízissel vagy súlyosabb esetekben látható hiány tünetekkel tudjuk megállapítani. Ha látható tüneteket észlelünk a pótlással már elkéstünk, akkor járunk el helyesen, ha a kezeléseket a hiánytünetek megjelenése előtt alkalmazzuk. Alapszabályként elfogadhatjuk, hogy a lombtrágyázást a sorzáródás előtt el kell végezni, így a problémát meg tudjuk előzni.
Mit értünk a szántóföldi növények esetében lombtrágyázás alatt:
A lombtrágyázás az a kiegészítő trágyázási mód, amikor a tápelemek kis mennyiségét, felvehető, hígított formában a lombozatra juttatjuk.
A lombtrágyázással nem lehet helyettesíteni a talajtrágyázást, hiszen a növények a tápanyagszükségletüket gyökéren keresztüli felvétellel biztosítják. Igaz, hogy levélen keresztül valamennyi tápelem pótolható, de jelentősége a lombtrágyázásnak elsősorban a mikroelemek pótlásában van. 3. sz ábra
3. sz. ábra.
Lombtrágyázással biztosítható tápelem mennyiség átlagosan, %
Annak ellenére, hogy leginkább a növény mikroelem igényét tudjuk lombtrágyázással nagyobb mértékben kielégíteni, de néhány esetben nem hanyagolhatjuk el jelentőségét a makro-, és mezoelemek tekintetében sem.
Megemlíthetjük például a kukoricánál a talaj lehűlés miatt kialakult foszfor hiány kezelésére, a posztemergens gyomirtással egymenetben kijuttatott magas foszfortartalmú lombtrágyákat vagy a búzánál a minőség javítását célzó, magas kéntartalmú lombtrágya adagolását a kalász védelemmel egybekötve.
A lombtrágyázás előnyei:
- a gátló tényezők nagy része elkerülhető
- a hatása gyors, közvetlen
- nemcsak a növényfajok szerint, hanem azok fejlődési ütemének megfelelően is adagolhatóak
- kedvezően befolyásolható a talajból történő tápanyag felvétel
- a harmonikus ellátásnak köszönhetően javul:
- a stressz tűrő képesség
- a fajlagos vízfelhasználás
- a növény-egészségügyi állapot
- emelkedik a termésátlag, javul a minőség
- olcsó, mert a növényvédelmi munkákkal egymenetben végezhető
- nem utolsó sorban, a harmonikus ellátásban részesült növényeknek
- emberi fogyasztási
- és a takarmányozási értékük is magasabb.
A lombtrágyák alkalmazásával kapcsolatos javaslatok:
- használatukat az első növényvédelmi munkával kezdjük
- a kijuttatás nagy lé mennyiséggel, nagyobb csepp mérettel történjen
- az ajánlott dózisban használjuk
- a permetezés általános szabályait alkalmazzuk.
Szükséges-e lombtrágyázni?
Nem, ha kicsit alacsonyabb költség mellett megelégszünk alacsonyabb jövedelemmel.
De mindenki minél nagyobb termést és minél jobb minőséget szeretne elérni, alacsony ráfordítással. Nagy hozam, jó minőség, alacsony költség, nem egyszerű a feladat és megoldása nagy körültekintést igényel. Abban mindannyian egyet érthetünk, hogy úgy a mennyiségi mind a minőségi célkitűzések elérésének a feltétele a harmonikus tápanyagellátás, amely nélkül nehezen érhetjük el kívánt szintet.
A lombtrágyázás a tápanyag ellátás legvitatottabb kérdése. Részben, mert hasonlóan az alaptrágyázáshoz esetenként megszokás szerint végezzük, nem mindig a megfelelő időpontban és nem mindig az alkalmas készítménnyel, ennek ellenére csodákat várunk. Rendkívül széles a lombtrágya választék árban, minőségben, hatásban egyaránt. Kellő körültekintéssel a célnak megfelelő féleséget tudunk választani elfogadható költség mellett.
A kérdésre a válasz tehát még egyszer az, hogy nem szükséges, de kell, az okszerű lombtrágya használat kiegészíti az alaptrágyázást és kedvezőtlen időjárási körülmények között is fokozza a termés stabilitást és végső soron a jövedelmet.
Összefoglalva: A harmonikus tápanyagellátás - beleértve a mikroelem ellátottságot is - legalább akkora, vagy nagyobb jelentőséggel bír, mint a kiadott műtrágya mennyisége. Csak a minden nélkülözhetetlen tápelemre kiterjedő ellátás biztosít kiváló minőséget és megfelelő termést a jövedelmezőséghez elengedhetetlen stabilitással. A mindenkori piaci igényeknek megfelelő termelést csak magas színvonalú agrotechnikával tudunk elérni, melynek meghatározó eleme az okszerű tápanyag ellátás. 2009-nek a lombtrágyázások évének kell lennie, csak így tudjuk némiképpen mérsékelni a hiányos vagy elmaradt alapműtrágyázás kedvezőtlen hatását.
dr. Térmeg János
szaktanácsadó
+36 30 525 2641