Lombtrágyázás a szántóföldi növénytermesztésben?
A kérdésfeltevés azért indokolt, mert amikor a szántóföldi növények tápanyag ellátásról esik szó, jó esetben is csak a fő tápelemek pótlását értjük alatta. A lombtrágyázás szerepe, jelentősége nem kisebb itt sem, mint a zöldség,- gyümölcs és dísznövénytermesztésben, ahol sokkal nagyobb gondot fordítanak a termelők a fő tápelem pótláson kívül az egyéb, nélkülözhetetlen tápelemek biztosítására is. A harmonikus tápanyagellátás- beleértve a mikroelem ellátottságot is- meghatározó a termés mennyiségére és minőségére egyaránt.
Milyen tápelemekre van szüksége a növényeknek?
A növényi test felépítéséhez, a zavartalan működéshez, a fejlődéshez 16 nélkülözhetetlen elemre van szükség. A 16 elem bármelyikének hiánya esetén a növény életképtelen. Részleges hiányuk esetén a növény növekedésében fejlődésében zavar keletkezik, melyek hiánytünetekben mutatkoznak meg.
Melyek ezek az elemek:
A felsorolás nem jelent fontossági sorrendet, de ezek mindegyike szükséges a zöldnövények részére: C, O, H, N, P, K, S, Ca, Mg, Fe, Mn, Zn, Cu, Mo, B, Cl. A növényben előforduló, illetve a talajból felvett mennyiségük alapján makro-, mezo, és mikroelemeket különböztetünk meg. /1. sz. ábra./ Pótlásuk a C, O, H és Cl kivételével a tápanyag ellátás feladata. Csoportot képezhetünk a növény életében betöltött szerepük szerint is, így megkülönböztetünk építő elemeket / N, P, Fe, S, Mg, Cu, Zn/ és szabályzó elemeket /K, Ca, B, Fe, Cu, Zn, Mn, Mo/
Hogyan veszik fel a növények ezeket az elemeket:
A növényeknek a szükséges elemeket a környezetükből kell megszerezniük, korlátozott feltételek között. Fejlődésük különböző szakaszaiban egy adott területről kell, hogy felvegyék a szükséges tápanyagokat más-más mennyiségben és arányban. A gyökéren keresztüli felvétel nem minden esetben biztosítja a növények számára a szükséges mennyiséget vagy azért, mert nincs a talajban elegendő, vagy mert valamilyen gátló tényező ezt nem teszi lehetővé. Ezért van szükség a növények levélen keresztüli tápanyag-utánpótlására is.
Mit értünk a szántóföldi növények esetében lombtrágyázás alatt:
A lombtrágyázás az a kiegészítő trágyázási mód, amikor a tápelemek kis mennyiségét, felvehető, hígított formában a lombozatra juttatjuk.
A lombtrágyázással nem lehet helyettesíteni a talajtrágyázást, hiszen a növények a tápanyagszükségletüket gyökéren keresztüli felvétellel biztosítják. Igaz, hogy levélen keresztül valamennyi tápelem pótolható, de jelentősége a lombtrágyázásnak elsősorban a mikroelemek pótlásában van. 2.sz ábra
A lombtrágyázás előnyei:
- a gátló tényezők nagy része elkerülhető
- a hatása gyors, közvetlen
- nemcsak a növényfajok szerint, hanem azok fejlődési ütemének megfelelően is adagolhatóak
- kedvezően befolyásolható a talajból történő tápanyag felvétel
- a harmonikus ellátásnak köszönhetően javul:
- a stressz tűrő képesség
- a fajlagos vízfelhasználás
- a növény-egészségügyi állapot
- emelkedik a termésátlag, javul a minőség
- olcsó, mert a növényvédelmi munkákkal egymenetben végezhető
- nem utolsó sorban, a harmonikus ellátásban részesült növényeknek
- emberi fogyasztási
- és a takarmányozási értékük is magasabb.
-
Makro elemek
Mezo elemek
Mikroelemek
Nitrogén (N)
Foszfor (P)
Kálium (K)
Kalcium (Ca)
Magnézium (Mg)
Kén (S)
Bor (B)
Réz (Cu)
Vas (Fe)
Mangán (Mn)
Molybdén (Mo)
Cink (Zn)

A lombtrágyák alkalmazásával kapcsolatos javaslatok:
használatukat az első növényvédelmi munkával kezdjük
a kijuttatás nagy lé mennyiséggel, nagyobb csepp mérettel történjen
az ajánlott dózisban használjuk
a permetezés általános szabályait alkalmazzuk.

Összefoglalva: A harmonikus tápanyagellátás - beleértve a mikroelem ellátottságot is - legalább akkora, vagy nagyobb jelentőséggel bír, mint a kiadott műtrágya mennyisége. Csak a minden nélkülözhetetlen tápelemre kiterjedő ellátás biztosít kiváló minőséget és megfelelő termést a jövedelmezőséghez elengedhetetlen stabilitással. A mindenkori piaci igényeknek megfelelő termelést csak magas színvonalú agrotechnikával tudjuk elérni, melynek meghatározó eleme az okszerű tápanyag ellátás. Tehát a címben feltett kérdésre a válasz egyértelműen igen. 2009-nek a lombtrágyázások évének kell lenni, csak így tudjuk némiképpen mérsékelni az őszi hiányos vagy elmaradt alapműtrágyázás kedvezőtlen hatását.
dr. Térmeg János
szaktanácsadó