FarmitThe agro portal

Mérsékelhető-e az évenkénti termésingadozás?

A kérdésfeltevés azért is fontos, mert ha az elmúlt év eredményeit számba vesszük, megállapíthatjuk, hogy minden növény terméseredménye a többéves átlagot meghaladó volt. Tehát elmondhatjuk, hogy a 2008-as év kedvező volt a növénytermesztés számára.  Meg kell jegyezni, hogy a kedvező évjárat párosult a termesztésre ható elemek ­­– a fajta, a növényvédelem, a tápanyagellátás – megfelelő szinten történő biztosításával is. Ritkán mondhatjuk el, hogy két egymást követő év kedvező minden termesztett növényünk számára. Keresni kell azokat az eljárásokat, melyekkel az esetleges kedvezőtlen hatásokat mérsékelni tudjuk, és a jövedelmünket ilyen évjáratban is elfogadható szinten tarthatjuk.

Miért és kiknek jók az úgynevezett rosszabb évek? 
Sok gazdálkodó véleménye az, hogy az úgynevezett rosszabb évek számukra kedvezőbbek, mint a jók, mert ezekben az években is az átlaghoz viszonyítva magasabb terméseredményeket érnek el és a magasabb terményárak miatt extranyereséghez jutnak. Ők a nehezebb pénzügyi helyzetben a kiadásaikat okszerűen mérséklik, figyelembe véve, hogy mely kiadás csökkentése jár a várható legkisebb jövedelemvesztéssel. A jövedelmező gazdálkodás alapfeltétele, hogy az évenkénti termésátlagok között ne legyen nagyon nagy különbség. Az évek közötti terméskülönbségek az évjárathatásból adódnak, mértékük attól függ, hogy a kedvezőtlen hatásokat hogyan tudjuk mérsékelni.  Példaként nézzük az 1. sz ábrán Magyarország /piros/ és USA /zöld/ termésingadozásait./ Forrás: Monsanto / 

1.sz.ábra

Mint látható az USA-ban sokkal kisebbek az évenkénti ingadozások, mint nálunk különösen szembetűnő az eltérés a 90-es évektől, annak dacára, hogy az időjárási tényezők évenkénti különbözősége ott is hathatott. A magyarázat az alkalmazott termesztés technológiában keresendő. 

De nézzük meg, hogy a különböző termesztéstechnológiákban hogyan hatnak a termésre a talaj és az évjárati tényezők, és azok kedvezőtlen hatását mivel és milyen mértékben lehet mérsékelni. Tudjuk, teljesen kiküszöbölni nem, de jelentősen csökkenteni lehetséges. 2.sz. ábra

2.sz.ábra

A termesztési tényezők szerepe a búzatermesztésben
(Landonin, 1999 nyomán Pepó Péter 2002)

Látható, hogy azok a termelők, akik az alapvető termésre ható tényezőket csak, minimális szinten biztosítják, fokozottan ki vannak téve az évjárat és a talajhatásoknak, akik  jobban kielégítik a növények igényét kisebb kockázattal termelnek és nagyobb jövedelem biztonságot érnek el. A lehetőségeink behatároltak nem tudunk minden évben mindent biztosítani a növényeknek az igényük szerint.  De vegyük figyelembe, hogy az egyes technológiai elemek mérséklő hatása együttesen értelmezendő a Leibig által megfogalmazott alapelvek szerint. Ez azt jelenti, hogy a termést mindig a legszűkebben rendelkezésre álló tényező határozza meg. A termésbiztonság tehát a jövedelem szempontjából akkor a legkockázatosabb, ha  egy termelési tényezőt a legmagasabb szinten biztosítjuk, míg a másikat meg alacsony szinten. Úgy járunk el helyesen, ha a befolyásoló tényezők egymáshoz viszonyítva közel azonos szintüek.
 Meg kell keresni a termesztésben a „gyenge láncszemeket,”  és a ráfordításokat ezek javítására felhasználni. Ez a magyarázata, annak hogy egy drágán megvett vetőmag önmagában még nem hozza a várt eredményt. A tényezők nem helyettesítik egymást. Hibás az olyan elgondolás is például, hogy nem adunk foszfort és káliumot, de majd egy kicsit több nitrogénnel pótoljuk.

Tápanyag ellátás:

 A termesztésre ható tényezők közül kiemelten foglalkozom a tápanyag ellátás lehetőségeivel. Nem csak azért, mert a legnagyobb szerepe van a kedvezőtlen hatások mérséklésében, hanem azért is, mert a tényezők között általában „fekete báránynak”, „mostohagyereknek” tekintjük.
Ebben az évben azért is külön figyelmet érdemel a tápanyag ellátás, mert a múlt év magas termés eredményei tovább csökkentették a talajok könnyen mobilizálható tápanyag készletét.

A tápanyag ellátás területén is keresni kell azokat az eljárásokat, amelyekkel oly módon lehet csökkenteni a kijuttatott hatóanyag mennyiségeket, hogy közben fokozzuk azok hatékonyságát, tehát biztosítjuk a termés mennyiségi, minőségi, termés biztonsági, - egy szóval- a jövedelmezőségi szinten tartását.

A hatékonyság növelése és - a pénzügyi lehetőségek miatt - a műtrágya adag csökkentésének igénye, eredményezte azt a műtrágyázási módot, hogy a tavaszi vetésű növény alá szánt teljes foszfor és kálium mennyiséget vetőgéppel juttatjuk ki. Felhasználásra javasolt termékek a talajvizsgálatnak vagy annak hiányában a növény igényének - mivel tavaszi vetésű növényekről van szó- megfelelően általában magasabb kálium tartalmú komplex műtrágyák.
 A javasolt adag ebben az esetben vagy a pénzügyi lehetőség szerint vagy maximum 250-300 kg/ha. Az e fölötti mennyiség egyrészt a vetésütemét nagymértékben lassítja, másrészt esetenként növénykárosodást okozhat.

A vetőgéppel történő kijuttatáskor különös gonddal kell ügyelni arra, hogy a műtrágya – hasonlóan a talajfertőtlenítőszerhez - a mag alá és mellé kerüljön, egyébként gyökérkárosodást eredményezhet.  3. sz. ábra

A szükséges nitrogén mennyiséget a tavaszi vetésű növényeknél sem feltétlenül kell egy menetben kijuttatni. A növényápolási munkák során lehetőség van kiegészítésre, majd egy újabb lehetőség  a lombtrágyák alkalmazása.

Összefoglalva: A jövedelmező termesztés feltétele a harmonikus tápanyag ellátás. Ez  nagyobb jelentőséggel bír minden növénynél, mint esetenként a műtrágya mennyisége. A tápanyag ellátásban is alkalmazni kell mindazokat a kijuttatási eljárásokat, amelyekkel a hatékonyságot növelni lehet. Az ellátás alapja az alaptrágyázás, mely történhet műtrágyaszóróval a teljes felületre és vetőgéppel kijuttatva is. A vetőgéppel történő kijuttatásnál a gyökérkárosodás elkerülése érdekében a műtrágya a mag alá és mellé kerüljön.

Dr. Térmeg János
szaktanácsadó
30/ 34 98 084