Tavaszi tápanyag-ellátási teendők
Az idei februári időjárás nem kedvezett a korai szántóföldi munkáknak, úgy a talaj előkészítési, mint a fejtrágyázási, alaptrágyázási és a vetési munkáknak sem. A tavaszi árpavetést gyakorlatilag nem, a fejtrágyázást pedig csak „lopva”, kis területeken lehetett elvégezni.
Ez idő alatt fel lehetett és fel is kellett készíteni az eszközöket, pontos végrehajtási tervhez igazítva megszervezni a beszerzéseket is, hogy műszaki hiba vagy anyaghiány ne akadályozza a munkavégzést.
Az egész termesztési folyamat megtervezése, a „gyenge láncszemek” feltárása az alapja az eredményes gazdálkodásnak. A szántóföldi növénytermesztést adott talajon és a mindenkori időjárási körülmények kedvező, vagy kedvezőtlen hatásai mellett kell, hogy végezzük. A kedvezőtlen hatások kivédésére, mérséklésére lehetőséget ad az okszerű, tudatos termesztés technológiai elemek használata.
Nézzük a termelésre ható tényezőket: 1.sz ábra
A TERMESZTÉSI TÉNYEZŐK SZEREPE A BÚZATERMESZTÉSBEN
(Landonin, 1999 nyomán Pepó Péter 2002)
|
Extenzív technológia
|
|
|
|
Intenzív technológia
|
|
|
| |||
|
20 % |
|
Évjárat |
|
15 % |
|
40 % |
|
Talaj |
|
10 % |
|
5 % |
|
Fajta |
|
20 % |
|
20 % |
|
Talajművelés |
|
10 % |
|
10 % |
|
Trágyázás |
|
30 % |
|
5 % |
|
Növényvédelem |
|
15 % |
|
100 % |
|
Összesen |
|
100 % |
Az ábráról láthatjuk, hogy bár az évjárat és a talajhatások nagymértékben befolyásolják az eredményt, ráfordításokkal a kedvezőtlen hatások enyhíthetők. Meg kell jegyezni, hogy az egyes termesztés technológiai elemek mérséklő hatása együttesen értelmezendő a Liebig által megfogalmazott alapelvek szerint, hogy ugyanis a termést, azaz a jövedelmezőséget mindig a minimumban lévő tényező határozza meg.
2.sz.ábra
J.v.Liebig 1855

Az ábráról leolvasható, hogy csak ha minden tényezőt optimálisan biztosítunk, akkor érjük el a legjobb eredményt. Ez a pénzügyi korlátok miatt, nem minden esetben valósítható meg. Úgy járunk el helyesen, ha a befolyásoló tényezőket egymáshoz viszonyítva közel azonos szinten biztosítjuk. A termés biztonság és a jövedelem szempontjából a legkockázatosabb, ha termelési tényezőket színvonalbeli különbségekkel alkalmazzuk. Ezért kell a ráfordításokat a „gyenge láncszemek” javítására felhasználni. Ezek a ráfordítások többszörös megtérülést eredményeznek, mint a magas szintű elemek tovább intenzifikálása, ahol a ráfordítás megtérülése már kérdéses. Ez a magyarázata annak, - mely sajnos gyakran előfordul -, hogy az egyes drágán megvett hibridek eredményei elmaradnak a fajtatulajdonosok ígéreteitől a termelők elvárásaitól. Látni kell, hogy a legújabb, legjobbnak mondott fajták is csak akkor tudják a bennük rejlő genetikai potenciát produkálni, ha megfelelő tápanyag ellátásban is részesülnek
A Liebig törvény a termesztés elemein belül igaz a tápanyag ellátásra is. A termés mennyiségét, minőségét a termés biztonságot a legalacsonyabb szinten biztosított tápelem határozza meg, függetlenül attól, hogy fő-, vagy mikro tápelemről van szó. Az egyes tápelemek nem helyettesítik egymást. Tehát hibás az az elgondolás, hogy nem adunk foszfort és káliumot, majd egy kicsit több nitrogénnel pótoljuk.
A termesztésre ható tényezők közül kiemelten foglalkozom a tápanyag ellátás lehetőségeivel. Nem csak azért, mert a legnagyobb szerepe van a kedvezőtlen hatások mérséklésében, hanem azért is, mert a tényezők között általában „fekete báránynak”, „mostohagyereknek” tekintjük.
Ebben az évben azért is külön figyelmet érdemel a tápanyag ellátás, mert a múlt év magas termés eredményei tovább csökkentették a talajok könnyen mobilizálható tápanyag készletét.
Tehát műtrágyázni kell, de mivel és hogyan?
Az őszi vetésű növények fejtrágyázásáról az előző számban olvashattunk. Most a tavaszi vetésű növények alaptrágyázásának és starter trágyázásának lehetőségei következnek.
Mi az alaptrágyázás: célja, a tenyészidőszak folyamán szükséges tápelemek biztosítása, időpontja ősszel vagy tavasszal a vetést megelőzően a legmélyebb vetés előkészítő talajművelet előtt. Kijuttatása műtrágyaszóróval történhet hektáronként komplex műtrágyából 250-300 kg/ha vagy azt meghaladó mennyiségben.
Felhasználásra javasolt termékek a talajvizsgálatnak vagy ennek hiányában a növény igényének - mivel tavaszi vetésű növényekről van szó- megfelelő, általában magasabb kálium tartalmú komplex műtrágyák
Mi a startertrágyázás: a növény kezdeti fejlődéséhez szükséges tápelemek – elsősorban foszfor- biztosítása, vetéssel egymenetben kijuttatva, 15-100 kg/ha mennyiségben.
Felhasználásra elsősorban magas foszfor tartalmú termékek ajánlottak
A startertrágyázás jelentőségét az is adja, hogy a kukoricánál általában a korábbi vetésekkel magasabb termésátlagot lehet elérni alacsonyabb betakarításkori szem nedvesség tartalommal, mint a későbbi vetéseknél. A korábbi vetéseknél viszont gyakrabban előfordul vagy valós, vagy átmeneti foszforhiány. A starterműtrágyázással a hiány kialakulása megelőzhető.
A változó piaci feltételek egyre inkább megkövetelik a növénytermesztési technológiák hatékonyságának növelését. A tápanyag ellátás területén is keresni kell azokat az eljárásokat, amelyekkel oly módon lehet csökkenteni a kijuttatott hatóanyag mennyiségeket, hogy eközben fokozzuk azok hatékonyságát, tehát biztosítjuk a termés mennyiségi, minőségi, termés biztonsági, egy szóval a jövedelmezőségi szinten tartását.
A hatékonyság és - a pénzügyi lehetőségek miatt - a műtrágya adag csökkentésének igénye, eredményezte azt a műtrágyázási módot, hogy a növény alá szánt teljes foszfor és kálium mennyiséget vetőgéppel juttatjuk ki. Felhasználásra javasolt termékek a talajvizsgálatnak vagy hiányában a növény igényének - mivel tavaszi vetésű növényekről van szó- megfelelően általában magasabb kálium tartalmú komplex műtrágyák
A javasolt adag ebben az esetben a pénzügyi lehetőség szerint vagy maximum 300 kg/ha.
Az e fölötti mennyiség egyrészt a vetés nagymérvű lassulását, másrészt esetenként növénykárosodást okozhat.
A vetőgéppel történő kijuttatáskor különös gonddal kell ügyelni arra, hogy a műtrágya – hasonlóan a talajfertőtlenítőszerhez - a mag alá és mellé kerüljön, egyébként gyökérkárosodást eredményezhet. 3. sz. ábra

A szükséges nitrogén mennyiséget a tavaszi vetésű növényeknél sem feltétlenül kell egy menetben kijuttatni. A növényápolási munkákkal során lehetőség van kiegészítésre. Majd újabb lehetőség még a lombtrágyák alkalmazása, de erről a később megjelenő számokban lehet olvasni.
Összefoglalva: A jövedelmező termesztés feltétele a harmonikus tápanyag ellátás. A harmonikus ellátás nagyobb jelentőséggel bír minden növénynél, mint esetenként a műtrágya mennyiség. A tápanyag ellátásban is alkalmazni kell mindazokat a kijuttatási eljárásokat, amelyekkel a hatékonyságot növelni lehet. Az ellátás alapja az alaptrágyázás, mely történhet műtrágyaszóróval a teljes felületre és vetőgéppel kijuttatva is. A vetőgéppel történő kijuttatásnál a gyökérkárosodás elkerülése érdekében a műtrágya a mag alá és mellé kerüljön.
Dr. Térmeg János
szaktanácsadó