Kapcsolat

Tavaszi árpa - 2008

Belépés

Fajtakísérletek

Aktív fórumtémák

tovább

Tavaszi árpa - 2008

Tavaszi árpa országos fajtakísérletek, 2008

Dr. Tomcsányi András

A kísérleti eredményekről beszámoltunk még az Agrofórum 2009 1-2 számaiban is.

A kísérlet célja: Köztermesztésben lévő tavaszi árpafajták vizsgálata termőképességük, söripari értékékük, valamint a termés- és a minőségbiztonságukat meghatározó fontosabb tulajdonságaik megállapítására 10 helyen beállított kisparcellás szántóföldi kísérletsorozat alapján.

A 2008. évi országos tavaszi árpa fajtakísérletet a Gabonakutató Nonprofit Kft szervezte meg számos kutató intézmény közreműködésével. A kísérleti helyek és résztvevők:

Intézmény	Hely	Kísérletvezető
NyME Mezőgazdaságtudományi Kar	Mosonmagyaróvár	Dr. Kajdi Ferenc
Gabonakutató Kutató Állomása	Táplánszentkereszt	Dr. Tomcsányi András
Pannon Egyetem Georgikon Kar	Keszthely	Dr. Hoffmann Sándor
MgSzH, Fajtakísérleti Állomás	Eszterágpuszta	Keszler József
Gabonakutató Nonprofit Kft	Szeged	Dr. Palágyi András
Hód Mezőgazda Zrt.	Hódmezővásárhely	Gila Csaba
Tessedik Sámuel Főiskola	Szarvas	Ollai Ignác
DEATC Karcagi Kutató Intézet	Karcag	Puskás Árpád
Serényi Béla Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközép Iskola	Putnok	Kadlicskó Béla
KR Főiskola Fleischmann Rudolf Kutató Intézete	Kompolt	Dr. Murányi István

A kísérleti helyek közül:

Hagyományosan sörárpa termőhelynek tekinthető: Mosonmagyaróvár, Táplánszentkereszt, Keszthely, Eszterág, Kompolt és Putnok.
Nem sörárpa termőhely: Szeged, Hódmezővásárhely, Szarvas és Karcag.

Fajták

A kísérletbe 20 fajtát válogattunk be. Törekedtünk a legkurrensebbek összegyűjtésére. Elsősorban a legújabb minősítésűekre valamint a legnagyobb területen termesztettekre. Köztük voltak a söripar által leginkább preferált Scarlett és Pasadena fajták is. A kísérletekhez a vetőmagot a fajtatulajdonosok ill. a képviselői biztosították.

Metodika

A kisparcellás kísérleteket valamennyi kísérleti helyen 4 ismétléses véletlen blokk elrendezésben állítottuk be. A parcellaméret 5-12 m2 között változott. Az alkalmazott agrotechnikának az intenzív sörárpatermesztésben alkalmazott technológiát javasoltuk, mérsékelt N-használattal és szükség esetén 1-2 fungicid permetezéssel. A fajtánkénti termést, fehérjetartalmat, osztályozottságot, ezerszemtömeget és hektolitertömeget a parcellánkénti adatok átlagolásával képeztük. A fenológiai adatokat, a betegségeket, megdőlést és a termést a kísérletvezetők helyben vételezték fel, a többi paramétert a parcellánkénti mintákból a Gabonakutató határozta meg.

Időjárás

A 2008 év mérsékelten meleg és mérsékelten csapadékos időjárása a sörárpatermesztés szempontjából kifejezetten kedvező volt. Az egyetlen zavaró momentum, hogy a júliusi esőzések miatt az aratás több helyen július végére csúszott. (elsősorban Mosonmagyaróváron és Putnokon).

Agrotechnika

A vetések kellő időben, március első felében befejeződtek. Az aratás azonban a júliusi esők miatt több helyen megcsúszott. Szegeden júl. 17-re, Szarvason júl. 24-re, Putnokon júl. 28-ra és Mosonmagyaróvárott júl. 31-re. A nitrogén felhasználás 40-60 kg/ha adagok között szóródott. Bár levélbetegségeket csak mutatóban lehetett találni, egyszeri fungicidkezelést alkalmaztak Táplánszentkereszten, Keszthelyen, Hódmezővásárhelyt, Szarvason és Karcagon. Nem védekeztek Szegeden, Putnokon és Kompolton. Nincs adatunk Mosonmagyaróvárról és Eszterágról.

Eredmények

Magyarázat az 1-3 táblázatokhoz

A termést és a söripari szempontból fontos adatokat az 1. táblázatban, a kórtani és az egyéb stresszérzékenységi szempontból fontos adatokat a 2. táblázatban ismertetem. A 3. táblázatban pedig a helyenkénti termésadatok bemutatására kerül sor. A táblázatokban a fajták a termésük nagysága szerint vannak rendezve. A pirossal jelöltük az extra jó értékeket, azaz a kísérleti átlag +/- szórás értékeket meghaladókat, attól függően hogy a nagy vagy a kis értékek tekinthetők-e kedvezőnek. A kék számokkal pedig hasonló de ellenkező előjelű logikát követve a leggyengébbeket. (A szórást a táblázatok alsó blokkja tartalmazza)

A táblázat alsó blokkja tartalmazza még a szignifikáns differenciát (Szd5%), tehát azt a különbséget, amennyinek két fajta között legalább lennie kell, hogy a fajták közötti különbséget bizonyítottnak tekintsük. De már a felénél is jó eséllyel feltételezhetjük a különbség realitását.

A szignifikancia szint *** jele azt jelenti, hogy a kísérlet nagyon megbízható.

A sörárpa standardsor a Scarlett és a Pasadena fajták átlagát tartalmazza. Mivel ezek a legnagyobb területen termesztett fajták, a többi fajta terméseit az átlagukhoz viszonyítottuk.

1. táblázat
Tavaszi árpafajták söripari értékét meghatározó tulajdonságok

	No	Fajta	Termés		Osztályozottság %		Söripari termés		Fehérje %		Ezerszemtöm.	Hektolitertöm.
idx	No	Fajta	t/ha	sörst%	>2.5 mm	>2.8 mm	t/ha	sörst%	Helyátlg<11.5	Helyátlg>11.5	g	kg
4	1	GK Habzó	6,50	116%	95%	79%	6,17	127%	11,0%	12,3%	47,5	63,9
7	2	Bojos	6,42	114%	91%	65%	5,85	120%	11,6%	13,7%	44,8	64,7
18	3	GKS 715	6,38	114%	92%	60%	5,88	121%	10,7%	13,1%	44,2	64,6
17	4	GKS 7306	6,30	112%	96%	80%	6,03	124%	10,9%	12,3%	48,1	64,9
14	5	Beatrix	6,25	111%	92%	65%	5,74	118%	10,6%	12,0%	45,7	62,0
10	6	Thorgal	6,08	108%	95%	75%	5,74	118%	11,3%	12,8%	47,7	64,4
12	7	Prestige	5,95	106%	93%	69%	5,53	114%	10,9%	12,8%	47,0	64,1
5	8	Xanadu	5,93	106%	94%	76%	5,59	115%	11,5%	13,4%	45,1	64,0
6	9	Marthe	5,92	105%	91%	67%	5,38	111%	11,6%	13,6%	42,8	63,0
19	10	GKS 7406	5,87	104%	89%	55%	5,25	108%	11,2%	13,6%	45,0	64,9
11	11	Malz	5,85	104%	90%	63%	5,29	109%	11,4%	13,4%	43,6	63,5
13	12	Sylphide	5,81	103%	94%	77%	5,47	112%	11,0%	12,7%	43,6	63,2
1	13	Mandolina	5,79	103%	83%	36%	4,79	98%	11,2%	13,3%	42,7	62,6
8	14	Henley	5,76	103%	94%	76%	5,43	112%	10,8%	12,4%	45,8	61,3
3	15	Pasadena	5,76	102%	85%	52%	4,87	100%	11,2%	13,1%	41,9	61,6
20	16	Jersey	5,63	100%	87%	56%	4,88	100%	11,3%	12,9%	43,0	62,8
16	17	Mauritia	5,54	99%	92%	67%	5,09	104%	11,1%	13,0%	44,2	62,8
15	18	KH Lédi	5,49	98%	90%	64%	4,94	101%	11,3%	13,4%	43,2	62,7
2	19	Scarlett	5,48	98%	89%	59%	4,87	100%	11,3%	13,7%	42,1	62,8
9	20	Maltasia	5,29	94%	93%	74%	4,92	101%	11,5%	13,4%	46,1	63,6
	Átlag		5,90	105%	91%	66%	5,39	111%	11,2%	13,0%	44,70	63,38
	Sörárpa st. atlg		5,62	100%	87%	56%	4,87	100%	11,3%	13,4%	42,01	62,20
	Szórás		0,33	6%	3%	11%	0,42	9%	0,3%	0,5%	1,9	1,0
	Maximum		6,50	116%	96%	80%	6,17	127%	11,6%	13,7%	48,1	64,9
	Minimum		5,29	94%	83%	36%	4,79	98%	10,6%	12,0%	41,9	61,3
	Max-Min különbség		1,21	22%	13%	44%	1,38	28%	1,0%	1,8%	6,2	3,6
	Szd5%		0,51	9%	4%	8%	0,54	11%	0,4%	0,7%	2,7	2,0
	Szignif. szint		***	***	***	***	***	***	***	***	***	***
	Helyek száma		10	10	10	10	10	10	4	6	10	10

Termés

A 2008 év a sörárpa termesztés szempontjából kifejezetten kedvező volt. Ez nem csak abban nyilvánult meg, hogy a fajták termése 1-2 tonna/hektárral felülmúlta a tavalyit, de abban is, hogy a köztük levő különbségek is szűkültek. Tavaly például az extrém szárazságban a legjobb fajták 20-27 %-kal teremtek többet a humidigényű sörárpa standardoknál, míg az idén csak 10-17 %-kal. Az idei év kiemelkedő fajtái a GK Habzó, a Boyos és a Beatrix voltak, valamint két új GK fajtajelölt.

Osztályozottság (2,5 mm-es rostahányad)

A söriparilag értékes alapanyag a 2,5 mm-es rostán fennmaradt hányad. Az igen kedvező szemkitelési időszaknak köszönhetően valamennyi fajta kiváló osztályozottsággal rendelkezett, amit az igen magas 91%-os kísérleti átlag is jelez. Az idén a legjobb osztályozottságot a GKS 7306 fj (a GK Habzó testvére), a GK Habzó és a Thorgal mutatta. De csak alig múlták felül a többit.

2,8 mm-es rostahányad

Mivel a kedvező időjárásnak köszönhetően a fajták söripari osztályozottságai közel azonosak voltak, a köztük levő genetikai különbségekre jobban következtethetünk a 2,8 mm-es méretet elérő szemek arányából. E szigorúbb minőségi szint ugyanis lényegesen jobban differenciálja a fajtákat. Így történt ez a kísérletünkben is. Amíg a 2,5 mm-es szinten a fajták osztályozottsága 83% -96 % közötti értéket vett fel, addig a 2,8 mm-es szinten szembetűnően nagyobb volt köztük a különbség (36%-80 %). Ezen kritériumszint alapján a GK Habzó és a Thorgal mellett a Sylphide, a Xanadu, a Henley és a Maltásia is stabilan kiváló osztályozottságúnak mutatkozott.

Söripari termés

A söripari termés az osztályozottság és a termés szorzata. A sörárpa fajták értékét nyilván pontosabban mutatja, mint a termés önmagában. Különösen a száraz évek gyenge osztályozottságú árpáinál lehet drámai az eltérés a két mutató között. A kellően csapadékos 2008-ban a söripari termésben mutatkozó fajtakülönbségek nagyjából követték a terméskülönbségeket. A legjobb söripari termést elérő fajták a GK Habzó, a Boyos, a Beatrix és a Thorgal voltak.

Fehérje %

Annak ellenére, hogy a 2008 év időjárását a sörárpa termesztés szempontjából kifejezetten kedvezőnek tarthatjuk, amit nem csak a magas termésszint, de a söripari szempontból fontos alacsony fehérjetartalom is jellemezni szokott, kísérleteink közül csak 4-ben sikerült a söripar által megkövetelt 11,5 % alatt maradni. E helyek Táplánszentkereszt, Keszthely, Eszterág és Kompolt, valamennyi a hagyományos sörárpatermő területre esik. Ezeken a helyeken gyakorlatilag az összes fajta fehérjetartalma a söripari szinten belül maradt. Velük szemben a nem sörárpa-termőtájba helyezett kísérletek mindegyikénél magas volt a fehérjetartalom. A legstabilabban alacsony fehérjetartalmúnak a Beatrix és a Henley mutatkozott.

Ezerszemtömeg

A fajták ezerszemtömege 42-48 g között szóródott. Tehát még a legkisebb szeműek is elfogadható méretűek voltak. Ez természetesen a kedvező időjárásnak volt köszönhető. A legnagyobb ezerszemtömeget a GK Habzó, a Thorgal és Prestige érte el.

Hektolitertömeg

A kísérleti átlagban kialakult 63,4 kg hektolitertömeg viszont egy kicsit alacsonynak tűnik. Feltehetőleg meghatározó szerepet játszott ebben, hogy az esős július miatt a kísérletek aratása többé kevésbé megcsúszott, ami általában a hektolitertömeg csökkenésével jár együtt. A legnagyobb hektolitertömegű fajta a Bojos volt. Vele azonos szintet csak az új fajtajelöltek értek el.

2. táblázat
Tavaszi árpafajták termésbiztonságát meghatározó tulajdonságok

No	Fajta	Kalászolás	Magasság	Állóképesség	Lisztharmat	Hálózatos	Vírustoleranc	Vetésidőérz.
No	Fajta	május	cm	1-9 (9=áll)	fert%	lev.folt fert%	1-9 (9=tol.)	kül. t/ha
1	GK Habzó	23,7	70,0	4,7	0%	1,3%	6,3	0,36
2	Bojos	24,9	73,2	4,9	0%	1,8%	6,0	0,92
3	GKS 715	23,4	71,1	4,8	0%	2,1%	4,7	0,80
4	GKS 7306	25,1	72,1	5,2	0%	2,1%	9,0	0,42
5	Beatrix	25,2	69,1	5,2	0,9%	2,0%	5,9	0,75
6	Thorgal	24,9	67,5	6,9	0%	1,4%	1,0	0,72
7	Prestige	24,0	70,5	4,9	0,1%	2,5%	1,3	0,78
8	Xanadu	24,6	68,9	5,4	0%	1,5%	4,3	0,67
9	Marthe	24,8	70,8	4,7	0%	1,9%	4,4	0,99
10	GKS 7406	24,0	74,0	2,6	0,3%	1,7%	3,8	0,33
11	Malz	25,8	73,2	4,8	0,9%	1,8%	3,2	0,55
12	Sylphide	25,1	74,1	3,8	0%	1,1%	3,9	0,79
13	Mandolina	21,5	72,4	3,6	0%	1,3%	5,5	0,89
14	Henley	24,9	75,0	4,7	0%	3,0%	3,0	0,69
15	Pasadena	26,8	68,6	4,6	0,2%	2,3%	3,6	1,15
16	Jersey	25,4	77,3	3,4	0,1%	2,4%	8,7	0,80
17	Mauritia	27,5	71,5	6,0	0%	4,5%	2,1	0,46
18	KH Lédi	25,9	70,3	3,9	3,4%	1,9%	4,0	0,64
19	Scarlett	25,9	70,3	3,4	1,5%	2,1%	4,3	0,61
20	Maltasia	26,2	69,7	6,6	0,4%	1,4%	2,4	-0,10
Átlag		25,0	71,5	4,7	0,4%	2,0%	4,4	0,66
Sörárpa st.átlag		26,3	69,5	4,0	0,9%	2,2%	4,0	0,9
Szórás		1,3	2,4	1,0	0,8%	0,7%	2,1	0,27
Maximum		27,5	77,3	6,9	3,4%	4,5%	9,0	1,15
Minimum		21,5	67,5	2,6	0,0%	1,1%	1,0	-0,10
Max-Min különbség		6,1	9,9	4,4	3,4%	3,4%	8,0	1,26
Szd5%		2,4	3,8	2,0
Szignif. szint		***	***	***
Helyek száma		8	5	6	1	2	1	1

Kalászolás

A koraiság elsősorban a száraz években jelent előnyt, mint amilyen volt például a tavalyi is. Akkor a szortiment legkorábbi fajtája, a Mandolina még a GK Habzót is megelőzve lett a kísérlet legbővebben termő fajtája. Az idei kiegyenlítettebb, csapadékosabb időjárás mellett viszont már a később érő fajták is elég vízhez jutottak, és ennek köszönhetően annyira feljavultak, hogy a Mandolinát a középmezőny átlagos szintjére szorították. A legkorábban kalászoló fajták a Mandolina és a GK Habzó, a legkésőbbiek a Pasadena és a Mauritia voltak.

Magasság

Az ideális növénymagasság az intenzitási színvonal függvénye is. Extenzívebb viszonyok között a magasabb fajták az előnyösebbek, az intenzívebbekben pedig a rövidebb szárúak., elsősorban a várhatólag jobb állóképességük miatt. A kísérletünkben szereplő fajták átlagosan 70 cm-es növénymagassága pont megfelel a viszonyainknak. A náluk 4-5 cm-rel magasabbak már észrevehetően gyengébb állóképességűek voltak. Ugyanakkor a legalacsonyabb Thorgal, Beatrix, Xanadu és Pasadena fajták közül csak a Thorgal tűnt ki az átlagosnál jobb állóképességével.

Állóképesség

2008-ban 6 kísérleti helyen volt megdőlés. Ezek átlagában tökéletes szárszilárdságú fajta nem akadt. Az állóképességűk a gyengétől a jó közepesig terjedt. A legállóképesebbnek a Thorgal, a Mauritia és a Maltasia mutatkozott.

Lisztharmat-fogékonyság

2008-ban annyira nem volt lisztharmatfertőzés, hogy csak Táplánszentkereszten történt meg a felvételezése, de a fajták zöme itt is közel tünetmentesnek mutatkozott. 1%-nál nagyobb levélfelület fertőzést csak a Scarlett és a KH Lédi fajtánál találtunk.

Hálózatos levélfoltosság fogékonyság

A hálózatos levélfoltosság is jóval elmaradt a korábbi években megszokott mértéktől. Két helyen lehetett csak felvételezni, Táplánszentkereszten és Szarvason. Közülük Táplánszentkereszten a fertőzés meglehetősen alacsony volt, Szarvason valamivel nagyobb de ott sem érte el a közepes szintet. A fajták fogékonysági különbségei a két helyen hasonlók voltak, és a jól egyeztek a korábbi évek tapasztalatival is. Ezért úgy gondoljuk hogy a fajták rezisztenciális különbségeire jól következtethetünk az idei csekélyebb fertőzések alapján is. A fajták között igazán rezisztens nem volt. Egyedül a Sylphidet mondhatjuk rezisztensebbnek a többinél. Míg a legfogékonyabbnak a Henley-t és a Mauritiat találtuk.

Sárga törpeség vírustolerancia

A sárga törpeség vírus lehet az árpa sárga törpeség vírusa, a gabona sárga törpeségvírus és a búza törpeségvírus ill. ezek kombinációja. E betegségek vizuális tünetei nagyon hasonlók, csak szerológiai vagy DNS vizsgálattal azonosíthatók pontosan. Ilyenek végzésére azonban nem volt lehetőségünk. Így a fajták vírustoleranciájára a Táplánszentkereszti víruskertben felvételezett sárgalevelűség alapján következtetünk. A normál fajtakísérletekben az idén nem tapasztaltunk vírusos tüneteket, de tavaly igen, ezért fontosnak tartottuk, hogy megkíséreljük a fajták vírustoleranciának a megállapítását. A fajták közül a legtoleránsabbnak a Jerseyt találtuk, de a GK Habzó és a Boyos fajták toleranciája is elég jónak tűnik. A korábbi években a Mandolinát is mindig a toleránsak közé soroltuk. Az idén is toleránsabb volt az átlagnál, de a legjobb fajtáktól elmaradt.

Vetésidő érzékenység

Közismert, hogy a tavaszi árpát korán kell vetni. Minél korábban tudjuk elvetni, annál jobb. E tétel mindegyik fajtára igaz. A megkésett vetést azonban nem egyformán tolerálják. A humidabb igényű fajták kevésbé, míg a szárazságtűrőbbek jobban. Emiatt a fajták vetésidő érzékenységének ismeretét elsősorban azért tartjuk fontosnak, mert ennek ismeretében a hazai aridabb klímát jobban elviselő genotípusok jó hatásfokkal megkülönböztethetők a magyarországi körülmények közt kockázatosabban termeszthető humidabb típusoktól. A fajták vetésidő érzékenységének a megállapítására ezért Táplánszentkereszten, a március elején elvetetett főkísérlettel párhuzamosan március végén is elvetettük a fajtasort, majd a két kísérlet terméseit összehasonlítottuk. Az átlagos terméskülönbség köztük 0,7 t/ha volt, természetesen a korai vetés javára. A fajták terméscsökkenése, amint az várható is volt, jelentősen különbözött. A legkevésbé vetésidő érzékeny fajtáknak a GK Habzó és a Maltasia bizonyultak.

3. táblázat
Tavaszi árpafajták termése helyenként

idx	No	Fajta	Móvár	Táplán	Keszthely	Eszterág	Szeged	Hód Mgrt	Szarvas	Karcag	Putnok	Kompolt	Átlag	Sör st%
4	1	GK Habzó	4,57	6,59	7,75	6,90	7,50	6,43	5,49	7,44	4,97	7,33	6,50	116%
7	2	Boyos	4,56	6,57	7,88	7,20	7,02	6,43	5,07	7,44	4,58	7,45	6,42	114%
18	3	GKS 715	4,42	6,37	7,66	7,22	7,02	6,63	5,03	7,21	4,62	7,63	6,38	114%
17	4	GKS 7306	4,10	6,57	7,77	7,51	7,40	6,55	4,69	6,40	4,65	7,39	6,30	112%
14	5	Beatrix	3,97	6,63	8,32	7,02	5,94	6,35	4,79	6,88	4,95	7,68	6,25	111%
10	6	Thorgal	3,95	5,85	7,32	6,66	6,23	7,01	4,72	7,79	4,16	7,10	6,08	108%
12	7	Prestige	4,77	6,26	7,76	6,87	6,15	6,23	4,38	6,21	3,96	6,87	5,95	106%
5	8	Xanadu	3,65	6,26	7,79	7,13	5,99	6,05	4,44	6,36	4,46	7,15	5,93	106%
6	9	Marthe	4,66	6,36	7,76	6,60	6,49	5,38	4,66	6,35	3,66	7,24	5,92	105%
19	10	GKS 7406	4,21	5,66	7,16	6,91	7,27	5,54	4,20	6,80	3,71	7,21	5,87	104%
11	11	Malz	4,38	5,81	7,31	6,86	6,69	6,01	4,45	6,62	3,49	6,93	5,85	104%
13	12	Sylphide	3,76	6,46	7,34	7,17	5,43	6,00	4,26	6,60	3,98	7,10	5,81	103%
1	13	Mandolina	3,95	6,93	7,57	6,25	5,72	5,35	4,21	6,44	4,45	7,05	5,79	103%
8	14	Henley	3,45	6,46	7,43	6,28	6,88	6,66	3,97	6,06	3,94	6,47	5,76	103%
3	15	Pasadena	3,96	6,48	7,53	6,45	6,38	5,36	4,34	6,04	4,17	6,86	5,76	102%
20	16	Jersey	4,20	6,46	7,09	6,41	5,91	5,99	4,11	6,03	3,35	6,70	5,63	100%
16	17	Mauritia	3,60	6,11	7,13	6,00	5,98	6,44	4,21	5,75	3,72	6,49	5,54	99%
15	18	KH Lédi	4,15	6,23	6,95	6,67	5,65	5,81	4,04	5,70	3,07	6,65	5,49	98%
2	19	Scarlett	3,63	6,10	7,11	6,52	5,67	6,02	4,11	5,90	3,25	6,45	5,48	98%
9	20	Maltasia	2,67	5,03	6,79	6,37	5,92	5,27	4,43	6,47	3,28	6,64	5,29	94%
	Átlag		4,03	6,26	7,47	6,75	6,36	6,08	4,48	6,52	4,02	7,02	5,90	105%
	Sörárpa st.átlag		3,79	6,29	7,32	6,49	6,03	5,69	4,23	5,97	3,71	6,65	5,62	100%
	Szórás		0,49	0,42	0,37	0,39	0,63	0,50	0,39	0,59	0,58	0,38	0,34	6%
	Maximum		4,77	6,93	8,32	7,51	7,50	7,01	5,49	7,79	4,97	7,68	6,50	116%
	Minimum		2,67	5,03	6,79	6,00	5,43	5,27	3,97	5,70	3,07	6,45	5,29	94%
	Max-Min különbség		2,10	1,89	1,52	1,51	2,07	1,75	1,52	2,09	1,90	1,23	1,21	22%
	Szd5%		1,01	0,47	0,82	0,40	0,87	0,26	0,74	0,84	0,66	0,63	0,51	9%

A 3. táblázat a helyenkénti terméseket tartalmazza. A táblázat színezése jól szemlélteti, hogy a kísérleti eredmények elég konzekvensek voltak, a jó (piros) és a gyenge (kék) termések a táblázat alsó és felső részén tömörülnek. Kiváló teljesítményét a legegyenletesebben a Bojos, a GKS 715 fj és a GK Habzó hozta.

Termőtájak- termőhelycsoportok

A fajták többé-kevésbé egyenletes eredményei ellenére a termésadatokkal végzett főkomponens analízis a kísérleteket két, egymástól karakteresen eltérő, termőhelycsoportba sorolta amelyek földrajzilag is jól körülhatároltak volt. Az egyik csoport eredményeit alapvetően az alföldi kísérletetek és a dél dunántúli, Pécs melletti Eszterág határozta meg, , míg a másikét a hagyományosan jó sörárpa termőhelynek tartott három nyugat-dunántúli és két észak magyarországi kísérlet.. A terméseredmények főkomponensanalízise tehát visszaigazolta, hogy az olyan hagyományosan jó sörárpa termő területeken mint ahova a nyugat-dunántúli és észak-magyarországi kísérletek is tartoztak, a fajták másképp viselkednek, mint a számukra kevésbé kedvező alföldi környezetben.

A két termőtáj termésátlagaihoz egyes kísérleti helyek a 4. táblázatbeli főkomponenssúlyaik függvényében járultak hozzá, amiknek mértékét a kísérleti eredményeik hasonlósága határozta meg.

4. táblázat
Termőhelyek termőtájba sorolása főkomponens analízissel
(Főkomponenssúlyok)

No	Temőhelyek	Temőtáj-1 Alföld	Termőtáj-2 Sörárpa terület
1	Mosonmagyaróvár	0.33	0.55
2	Táplánszentkereszt	-0.11	0.94
3	Keszthely	0.41	0.83
4	Eszterág	0.66	0.34
5	Szeged	0.71	0.09
6	Hódmezővásárhely	0.49	0.16
7	Szarvas	0.85	0.30
8	Karcag	0.89	0.06
9	Putnok	0.59	0.67
10	Kompolt	0.74	0.53

Mint a 4. táblázatból látható, a kísérletek zöme vagy az egyik, vagy a másik termőhelycsoport eredményét befolyásolta nagy súllyal, míg a másikét csak marginálisan. Kivéve a két észak magyarországi kísérletet, Kompoltot és Putnokot, mert ezek mindkét termőhelycsoport átlagaira jelentős hatással voltak. Ez arra utal, hogy ezeken a helyeken a fajták teljesítményét az alföldi és a dunántúli hatások vegyesen, kb. fele-fele arányban befolyásolták.

Tavaszi árpa fajtaeredmények a sörárpa és a nem sörárpa régióban

A főkomponens súlyok négyzeteivel súlyozott termőhelycsoport-átlagokat az 5. táblázat tartalmazza

5. táblázat
A söripari értéket meghatározó tulajdonságok a sörárpa és a nem sörárpa régióban

			Termés t/ha		Termés %		Osztályozottság% >2.5		Fehérje%
idx	No	Fajta	Alföld	Nyugat és Észak Mo.	Alföld	Nyugat és Észak Mo.	Alföld	Nyugat és Észak Mo.	Alföld	Nyugat és Észak Mo.
4	1	GK Habzó	6,65	6,45	119%	111%	94%	97%	12,0%	11,1%
7	2	Bojos	6,53	6,42	117%	110%	90%	94%	13,1%	12,1%
18	3	GKS 715	6,51	6,32	117%	108%	91%	94%	12,5%	11,2%
17	4	GKS 7306	6,32	6,35	113%	109%	95%	97%	11,8%	11,4%
14	5	Beatrix	6,27	6,54	112%	112%	91%	94%	11,6%	10,9%
10	6	Thorgal	6,28	5,86	113%	101%	94%	95%	12,5%	11,6%
12	7	Prestige	5,85	6,12	105%	105%	91%	95%	12,4%	11,3%
5	8	Xanadu	5,94	6,13	106%	105%	94%	95%	13,0%	11,9%
6	9	Marthe	5,92	6,12	106%	105%	90%	94%	13,1%	12,0%
19	10	GKS 7406	6,03	5,72	108%	98%	88%	93%	13,1%	11,8%
11	11	Malz	5,94	5,76	106%	99%	89%	92%	13,0%	11,8%
13	12	Sylphide	5,82	6,01	104%	103%	93%	95%	12,3%	11,2%
1	13	Mandolina	5,72	6,25	103%	107%	80%	85%	12,9%	11,5%
8	14	Henley	5,69	5,89	102%	101%	93%	96%	12,0%	11,1%
3	15	Pasadena st.	5,72	6,05	103%	104%	81%	88%	12,7%	11,5%
20	16	Jersey	5,54	5,82	99%	100%	84%	91%	12,6%	11,6%
16	17	Mauritia	5,48	5,68	98%	97%	91%	93%	12,4%	11,5%
15	18	KH Lédi	5,41	5,66	97%	97%	88%	92%	12,9%	11,9%
2	19	Scarlett st.	5,44	5,62	97%	96%	87%	92%	13,3%	11,7%
9	20	Maltasia	5,58	5,12	100%	88%	92%	94%	12,9%	12,0%
		Átlag	5,93	6,00	106%	103%	90%	93%	12,6%	11,6%
		Sörárpa stand.	5,58	5,83	100,0%	100%	84%	90%	13,0%	11,6%

Termés

Az 5. táblázatból látható, hogy a csapadékos 2008 évben a két termőtáj átlagos termésszintje gyakorlatilag megegyezett. Az egyes fajták termése azonban számottevően különbözött. A vetésidőérzékeny humid fajtáké az Alföldön mintegy 0,3 t/ha-ral volt kisebb, mint a sörárpa területen. A vetésidőre nem érzékeny aridabb fajták viszont az Alföldön adtak 0,2-0,4 t/ha-ral nagyobb termést. De talán még szemléletesebb az összehasonlítás, ha a termésszázalékokat vetjük össze. Az így történő összehasonlításban a humid fajták %-os értéke a két régióban azonos volt, mert a termésváltozásaik szinkron követték a szintén humid sörárpa standardokat. Velük szemben a hazai termesztésben kívánatosabb aridabb fajták termésszázaléka-az Alföldön 7-12 %-kal javult. Ennek köszönhető, hogy a legtermőképesebb fajtáknak (GK Habzó, Bojos) a sörárpaterületeken mért 10-11 %-os előnye az Alföldön 17-19 %-ra nőtt a két söripari standardhoz képest.

Osztályozottság

2008-ban a két régió közötti osztályozottságbeli különbség, a terméshez hasonlóan, szintén nem volt jelentős. Átlagosan 3 % a sörárpaterület javára. A fajták egymáshoz viszonyított osztályozottságai azonban a termésnél kevésbé különböztek, bár itt is megfigyelhető volt, hogy a humid fajták osztályozottsága néhány százalékponttal jobban csökkent az Alföldön mint az arid fajtáké. A legjobb osztályozottságú fajták mindkét régióban a GK Habzó és a Thorgal voltak.

Fehérjetartalom

Amíg a sörárpa területen az átlagos fehérjetartalom 11,6 % volt, és a fajták zöme a söripari szinten belül maradt, addig az Alföldön a fehérje átlagosan 12,6 % ra emelkedett, és a fajták közül csak a Beatrix közelítette meg a söripari kritériumot. Viszonylag alacsony volt még a fehérjetartalma a GK Habzónak és a Henleynek.