Tápelem hiánytünetek almában

Az előző cikkben a csonthéjasok tápelem hiánytüneteit mutattam be. Ebben a cikkben az almatermésűek és ezen belül is az alma tápanyag hiánytüneteit ismertetem. Az alma a legnagyobb, mintegy 35 ezer hektár, területen termesztett gyümölcsünk. A körte nem éri el a 3 ezer a birs nem több mint 100 ha, és a naspolya területe pedig alig 1 hektár. Az alma termelésben, európai viszonylatban és világszerte is túltermelés van, kereskedését nem kvóták korlátozzák, hanem az ár és a minőség, vagyis a piac szabja meg.  Az alma a leghosszabban tárolható és tárolt gyümölcs, ez azonban jelentős mértékben függ a tápanyag ellátástól, így a jelentkező tápanyag hiánytünetek nem csak a termelt mennyiséget, hanem annak minőségét és tárolhatóságát is, így az alma piaci értékét is meghatározzák. 

Rövid áttekintés az almatermesztésről:

Az almatermés az Európai Uniós tagállamokban 28,2 t/ha, Olaszországban 35,5 t/ha, Magyarországon 12,1 t/ha. A számsor mutatja lemaradásunkat, ennek egyik oka az elöregedett, gazdaságtalanul működtethető ültetvények. A korszerűsítés megkezdődött, de lassú ütemben halad. A másik ok, hogy a korszerűtlen ültetvényeken sem használjuk ki az agroökopotenciál adta lehetőséget, részben a nem piaci igényeknek megfelelő árutermeléssel. A korábbi hagyományos piacainkat elveszítettük, az újakra a gyengébb minőség miatt nem sikerült betörni. Az ipari alma területén is veszítettünk és veszítünk pozíciókat az olcsóbban beérkező sűrítmények miatt. Lehetőségeink a költségigényes korszerűs mellett, a meglévő területeken eredményesebb technológiát alkalmazni, beleértve a hatékony tápanyag ellátást, mellyel leginkább meg tudunk felelni a piaci igényeknek. A minőségi igényeket a szupermarketek határozzák meg, melyek országonként eltérőek lehetnek.

Alapvető minőségi elvárások:

  • tartósság
  • íz
  • méret
  • szín
  • lédússág
  • mentesség:
    • hibáktól
    • rendellenességektől
    • betegségektől

Az alma tápanyag igénye:

Az almában, is mint minden növényben az egyes tápelemek biztosítják a növekedéshez, fejlődéshez szükséges alapokat, harmonikus együttlétük biztosítja a biokémiai folyamatok zavartalanságát. A tápelemeknek mennyiségben is, és egymáshoz viszonyított megfelelő arányban is rendelkezésre kell állniuk ahhoz, hogy a termés mennyisége minősége és tárolhatósága kielégítő legyen.

Mennyi tápanyagra van szüksége az almának:

A táblázatban feltüntetett érték a friss gyümölcs tonnánkénti tápanyag szükségletét mutatja 1.- 2 sz. táblázat. Forrás: J. Kuesters,  Yara, Hanninghof.

1. sz. táblázat

Tápelem

kg/t

Víz

860

Nitrogén

0.57

Foszfor  (P2O5)

0.59

Kálium (K20)

2.05

Kén

0.04

Kalcium

0.05

Magnézium

0.05

2. sz. táblázat

Tápelem

 g/t

Bór (B)

1.9 – 4.0

Réz (Cu)

0.89 – 1.16

Vas (Fe)

3.0 – 5.0

Mangán (Mn)

0.25 – 0.98

Molibdén (Mo)

0.002 – 0.01

Cink (Zn)

0.28 – 1.25

 

A fenti tápelemek okszerű biztosításával tudunk csak megfelelni a mindenkori piaci elvárásoknak. A tápelemek általánosan betöltött szerepét, jelentőségét nem ismertetem, inkább bemutatok egy összefoglaló táblázatot a tápelemek hatásairól speciálisan az almára vonatkozóan.  Csak a tápelemek hatásának ismeretében tudjuk az egyes tulajdonságokat az igényekhez alakítani egy adott tenyészidőszakban, a környezeti tényezők változásainak függvényében /3. sz. táblázat/.

3. sz. táblázat

A tápelemek szerepe az alma különböző tulajdonságaira

 A tápelemek szerepe az alma különböző tulajdonságaira
Forrás:Yara and Yara Pocklington Data

Tápelem hiánytünetek:
A tápelem tünetek a Yara archívumából kerültek felhasználásra.

 

Nitrogén tünet almában: 1-3 sz. kép

1. sz. kép

Nitrogén tünet almában

 

2. sz. kép

Nitrogén tünet almában

 

3. sz. kép

Nitrogén többlet tünet

Nitrogén többlet tünet almában

 

Az optimális nitrogén adag kiválasztása körültekintést igényel. A 1. sz. ábra szemlélteti, a növekvő nitrogén adag hatását néhány jellemzőre vonatkozóan. 

1. sz. ábra

A növekvő nitrogén műtrágya adag hatása az alma termésére és minőségére:

A növekvő nitrogén műtrágya adag hatása az alma termésére és minőségére
Forrás: Friedrich and Fischer, 2000

 

Foszfor hiánytünetek az almában: 4-5. sz. kép

4. sz. kép

Foszfor hiánytünetek az almában

 

5. sz. kép

Foszfor hiánytünetek az almában

 

A foszforellátásnak a tárolhatóságon kívül – megfelelő időpontban kijuttatva - jelentős szerepe lehet a gyümölcs szín kialakulásában is. A 6. sz. kép a betakarítás előtt 14 nappal kijuttatott YaraVitaTM Seniphos hatását mutatja.

6. sz. kép

foszforellátás szerepe a gyümölcs szín kialakulásában

 

Kálium hiánytünetek almában: 7-8-9. sz. képek

7. sz. kép

Kálium hiánytünetek almában

 

8. sz. kép

Kálium hiánytünetek almában

 

9. sz. kép

Kálium hiánytünetek almában

 

Kalcium hiánytünetek az almában: 10-11-12-13-14. sz. képek

10. sz. kép
Kalcium hiánytünetek az almában

 

11. sz. kép
Kalcium hiánytünetek az almában

 

12. sz. kép

Kalcium hiánytünetek az almában

 

13. sz. kép

Kalcium hiánytünetek az almában

 

14. sz. kép

Kalcium hiánytünetek az almában

 

A kalcium a minőség és a tárolhatóság szempontjából az egyik legfontosabb tápelem. Hiányának kialakulását elősegíti, hogy a felvétele és a gyümölcsben történő szállítása a virágzást követő 50-60 napig talajon keresztül történik, természetesen, ha elegendő mennyiségben található felvehető forma. Ezt követően a trachekon, tracheidákon keresztül már nem történik a gyümölcsben kalciumszállítás, de gyümölcshéjon keresztül a növény számára még felvehető és ez beépül a gyümölcshúsba. Éppen ezért a betakarításkori optimális kalcium szint eléréséhez a növényt kezdetben talajon, majd a virágzást követő 50. nap után lombon keresztül tudjak csak ellátni a szükséges kalciummal. A kalcium felvétel folyamatát a 2. sz. ábra, az ellátás biztosítását a 3. sz. ábra szemlélteti sematikusan.

2. sz. ábra

kalcium utja almaban

 

3. sz. ábra

kalcium beepulese almaban

 

Magnézium hiánytünetek az almában:  15-16-17-18. sz. képek

15. sz. kép

Magnézium hiánytünetek az almában

 

16. sz. kép

Magnézium hiánytünetek az almában

 

17. sz. kép

Magnézium hiánytünetek az almában

 

18. sz. kép

Magnézium hiánytünetek az almában

 

Kén hiánytünetek az almában: 19. sz. kép

19. sz. kép

Kén hiánytünetek az almában

 

Bór hiánytünetek az almában: 21-22-23-24. sz. képek

21. sz. kép

Bór hiánytünetek az almában

 

22. sz. kép

Bór hiánytünetek az almában

 

23. sz. kép

Bór hiánytünetek az almában

 

24. sz. kép

Bór hiánytünetek az almában

 

Cink hiánytünetek az almában: 25-26-27. sz. képek

25. sz. kép

Cink hiánytünetek az almában

 

26. sz. kép

Cink hiánytünetek az almában

 

27. sz. kép

Cink hiánytünetek az almában

 

Réz hiánytünetek az almában: 28-29. sz. kép

28. sz. kép

Réz hiánytünetek az almában

 

29. sz. kép

Réz hiánytünetek az almában

 

Vas hiánytünetek almában: 30-31-32. sz. képek

30. sz. kép

Vas hiánytünetek almában

 

31. sz. kép

Vas hiánytünetek almában

 

32. sz. kép

Vas hiánytünetek almában

 

Mangán hiánytünetek almában: 33-34. sz. kép

33. sz. kép

Mangán hiánytünetek almában

 

34. sz. kép

Mangán hiánytünetek almában

 

Mangán toxicitás almában: 35-36. sz. képek

35. sz. kép

Mangán toxicitás almában

 

36. sz. kép

Mangán toxicitás almában

 

Az alma - mint minden évelő növény - tápanyag utánpótlása nem egy évre vonatkozóan ad ellátást a növény számára. Tápanyag felvétele a nyugalmi szakaszban nem számottevő, de a kora tavaszi időszakban a raktározott tápanyagot használja fel, mint ahogy a 4. sz. ábra mutatja.

 

4. sz. ábra

A növekedési ciklus és a tápanyag megszerzés ábrázolása

alma növekedési ciklus és tápanyag megszerzés

 

Összefoglalva: Az alma fogyasztását illetően különleges, mivel megfelelő tárolás esetén egész évben friss fogyasztást tesz lehetővé. A tárolás nagymértékben függ a tároló hely hőmérsékleti és pára viszonyaitól, de meg kell jegyezni, hogy nincs olyan ideális tároló, amely alkalmas tápanyaghiányos gyümölcs kis veszteséggel történő tárolására. Tehát az alma harmonikus tápanyag ellátása, egyben a jövedelmezőségének is az alapja. A termő ültetvények hatékony tápanyag ellátása érdekében alkalmazni kell az műtrágya kijuttatás valamennyi módját úgy az alap, fejtrágyázást, mint a rendszeres lombtrágyázást. A tápanyag pótlás során is rendkívüli módon ügyelni kell a kijuttatandó tápanyagok mennyiségén kívül azok egymáshoz viszonyított arányára. Rendelkezünk olyan eljárásokkal, melyekkel / pl. talaj, - növény,- gyümölcs vizsgálat/ egészen pontosan számszerűsíthető a kijuttatandó mennyiség és a kijuttatás időpontja is.

Dr. Térmeg János
szaktanácsadó