Az őszi káposztarepce tápanyag-ellátása

E sorok írásakor még el sem kezdődött a nyári növények, így a repce betakarítása sem. A napi, aktuális problémák megoldása mellett, már gondolni kell az őszi vetések pontosítására, a vetésszerkezet kialakítására. Nem egyszerű kérdés. A búzatermesztés a terület nagysága miatt a továbbiakban is meghatározó, az őszi árpának az utóbbi időben jó piaca van. A repce helyzete felértékelődött a jelentős ipari felhasználás miatt. A vetésterület méretén kívül nem könnyű fajtakérdésben sem dönteni. Ha már ezeken túl vagyunk előttünk áll a tápanyag-ellátás kérdése, milyen műtrágyát vásároljunk és mennyit. Mint minden döntés-előkészítésnél figyelembe kell venni a szakmai és nem utolsó sorban a pénzügyi lehetőségeket. A megváltozott piaci körülmények a tápanyag ellátás területén is megkövetelik a megalapozott döntéseket. A repce tápanyag-ellátás kérdése az elsők közé tartozik az ősz vetésű növények között, fontos tehát körültekintően eljárnunk.  

A repce termésátlaga az utóbbi években a korábbiakhoz viszonyítva jelentősen megemelkedett és stabilizálódni látszik a változó időjárási viszonyok ellenére. 2009 csapadékszegény tavasza május közepére, végére – az ígéretesnek induló területeken is- jelentősen csökkentette a várakozásokat a repce termét illetően. A területek azonos időjárási körülmények között is – esetenként szomszédos táblák - jelentős eltéréseket mutatnak. Az eltéréseket, okokat vizsgálva sok esetben meg lehet állapítani, hogy nagyobb eltérések a táblák között tulajdonképpen a tápanyag ellátásban voltak. A gyengébb ellátásban részesült területeken a repce vékonyabb, kevésbé elágazó és lényegesen kevesebb becő számú, mint amelyek kellő tápanyagot kaptak. Nem részletezve az okokat, de kiragadva az agrotechnikai tényezők közül a tápanyag-ellátás szerepét, egyre inkább belátjuk, hogy a repce fajlagosan tápanyag tekintetében a leg igényesebb növény. Csak nitrogénnel nem termeszthető eredményesen. Ebben a cikkben a repce őszi tápanyag ellátását taglaljuk.

 Mi indokolja még, hogy a tápanyag-ellátással kiemelten foglalkozzunk:

 Egyrészt mert jelentős hatással van a termés mennyiségére és minőségére, másrészt, hogy a tápanyag-ellátásra fordítandó összeg a termelési költségen belül jelentős hányadot képez. Annak ellenére, hogy 2008 őszéhez viszonyítva a műtrágya árak csökkentek az anyag költségen belül részaránya így is magas. A korábbi években az egy hektár ráfordítás anyag szükségletének nem tette ki a felét, jelenleg ez júniusi árakon számolva mintegy 60%-ot emészt fel az anyagköltségből. /1. sz. táblázat/

 A táblázatból látnunk kell azt, hogy mit kockáztatunk, ha tápanyag ellátás limitáló hatását költségcsökkentés címén fokozzuk. 

1. sz. táblázat.

A termelés jövedelmezőségét eldöntheti, hogy a költség legnagyobb hányadát kitevő rész hatékonysága milyen. A termesztés biztonsága megköveteli, hogy a zavartalan fejlődéshez biztosítsuk a szükséges tápelemeket megfelelő időben, elegendő mennyiségben és felvehető formában. Minden olyan lehetőséget, technológiai elemet maximálisan ki kell használni, mellyel a talajok tápelem szolgáltató képessége növelhető. Ezek között elsődleges és meghatározó a műtrágyák használata.

Mire is van szüksége a repcének: Szakirodalmi adatokból gyűjtve a repce 1 tonnaterméshez a legfontosabb elemekből a következő mennyiségeket igényli:

2. sz. táblázat 

A tápanyag-ellátás célja a szükséges tápelemek biztosítása, a fenti táblázatból látható, hogy jelentős mennyiségeket kell biztosítani, éppen ezért a jövedelmező termesztés alapja a megfelelő mennyiségű és összetételű műtrágyák használata.

Milyen hatóanyag arányt kell kijuttatni?

A termesztés biztonsága megköveteli, hogy a szükséges tápelemek rendelkezésre álljanak, de a termesztés jövedelmezősége nem engedi meg, hogy feleslegesen adjunk ki akár egyetlen kilogramm hatóanyagot. A hatóanyag arányok megállapításához elengedhetetlen a talajvizsgálati eredmények felhasználása. A táblán belüli differenciálás technikai feltételei még kevés helyen adottak, de a táblák között differenciálni kell. A hatékonyság érdekében hagyjunk fel azzal a gyakorlattal, hogy a repcéket üzemen belül azonos módon műtrágyázzuk. Célszerű figyelembe venni a fajtatulajdonosok ajánlásait. Jelentős eltérések vannak az egyes fajták, hibridek igénye között.   Ha nem rendelkezünk talajvizsgálati eredményekkel, akkor csak a növény igényéből tudunk kiindulni és annak megfelelően kell az arányokat megállapítani, melyben segítség az 1. sz.. táblázat.

Mennyi műtrágyát használjunk?

 A talajvizsgálatra alapozott szaktanács figyelembe veszi a talaj természetes tápanyag szolgáltató képességét és a tervezett termés szintet, így ez alapján kerül a kijuttatandó műtrágya hatóanyag aránya és mennyisége meghatározásra.  Ha a megállapított mennyiség meghaladja a pénzügyi lehetőségeinket, akkor a hatóanyag arányok megtartása mellett csökkentsük a mennyiséget. Figyelembe kell vennünk, hogy az különböző tápelemek nem helyettesítik egymást. Egy –egy tápelem másikhoz viszonyított magasabb adagja fokozhatja az elemantagonizmust, ami hatékonyság csökkenést eredményez.

Milyen műtrágyát használjunk?

Használhatunk mono műtrágyákat, ennek hátránya a több menetes kijuttatás. Az pedig idő, pénz, energia. Egy műtrágya kijuttatás költsége a jelenlegi árakon számolva mintegy 10 kg hatóanyag ára, melyet csak úgy elfüstölünk a levegőbe. Kevert műtrágyák: MAP –Káli keverékkel nem tudjuk biztosítani a szükséges nitrogén mennyiséget a MAP tág NP aránya miatt, ezért az  kiegészítésre szorul.
Komplex műtrágyák: a háromszor 15-ös műtrágya őszi felhasználásra ritka esetben gazdaságos az 1:1:1 táparánya miatt.   Nem lehet optimalizálni a nitrogént a foszfor vagy a kálium mennyiségéhez. A repce ősszel nem igényel több nitrogént, mint 20-40 kg-ot hektáronként. Az 1:1:1 aránnyal vagy a kálium kevés vagy a nitrogén és a foszfor sok.
Alkalmasak az alacsony nitrogéntartalmú komplex műtrágyák, melyek különböző foszfor- káli arányokkal beszerezhetőek az adott tábla igényének megfelelően. Kaphatók mikroelemekkel kiegészített készítmények, melyek további lehetőséget adnak a jövedelmező termesztéshez. A harmonikus tápanyag ellátásnak fontos szerepe van a termesztés biztonságosabbá tételében is, jelentősen fokozódik a növények télállósága.
A télállóság növelésében fokozott szerepe van az őszi lombtrágyázásnak, mely az időszerű növényvédelmi munkákkal egymenetben elvégezhető. Indokolja az őszi lombtrágyázást a repce korai időszakában jelentkező mirkoelemigénye is /3. sz. ábra/.

3. sz. ábra

A repce mikroelemigyénye

Összefoglalva: A műtrágyázás megnövekedett költségei hatékonyabb, talajvizsgálatra alapozott műtrágya felhasználást tesznek szükségessé.  A hatóanyagok arányok és mennyiségek megválasztásával a repcetermesztés biztonságosságát, eredményességét lényegesen tudjuk befolyásolni, miáltal a termelés jövedelmezőségét biztosítjuk. 

Dr. Térmeg János