Azért a víz az úr!

A szántóföldi növénytermesztés eredményessége a termés mennyiségétől és annak minőségétől, hosszabb távon a termés stabilitástól, illetve a termésingadozástól függ. A növénytermesztést adott talajon, a mindenkori időjárás kedvező vagy kedvezőtlen hatásai mellett végezzük. A kedvezőtlen évjárat és talajhatások jelentősen csökkenthetőek a tudatosan, okszerűen alkalmazott, jól megválasztott technológiai elemek segítségével. Az okszerű talajhasználat, ezen belül a talajművelés kiemelt szerepet játszik a fenntartható gazdálkodás megteremtésében. Nem korlátozható csak a csapadék mennyiségére, eloszlására a termésveszteségek okainak magyarázata. Az öntözéses gazdálkodás lehetőségei korlátozottak, öntözővíz tározók kialakítása sem valósítható meg mindenhol, de a termőtalaj, mint a legnagyobb víztározó, okszerű műveléssel lehetőséget ad a lehullott csapadék befogadására, megőrzésére, majd hasznosulására. Harmonikus tápanyag ellátással tovább tudjuk javítani az így megőrzött csapadék hasznosulását.

A bevezetőben megfogalmazódott, hogy a jövedelmezőség egyik feltétele a termés állagok és a termés stabilitás növelése.  Az agroökológiai potenciál kihasználását egy-egy termesztési területen bizonyos ráfordítással lehet optimalizálni.

Mi az agroökológiai potenciál? Valamely területről gondos gazdálkodás feltételezésével várható mezőgazdasági hozam. Meghatározzák: a talaj természetes termékenysége, a domborzati, éghajlati és közgazdasági viszonyok, a nekik megfelelő termelési szerkezet és az alkalmazott termelési módszerek, általában a termelés színvonala. Gondos felmérés nyomán alakítható ki a helyesen értelmezett tájtermesztés, amely az adott körülmények közé leginkább illő növények termesztésével igyekszik a természetes tartalékok ésszerű kiaknázása és folyamatos pótlása révén tartósan jövedelmező gazdálkodást folytatni.

A gazdálkodási területen az elvárható termés, jövedelem eléréséhez mindent optimálisan kell biztosítani /vetőmag, növényvédelem, tápanyag…./ nem hagyva „ gyenge láncszemet” a technológiában. A termelési időszak kezdetén az adott év klimatikus viszonyait nem ismerjük, de a pótlólagos ráfordítások csökkentésével, esetenként nem megalapozott elhagyásával a jövedelmet kockáztatjuk.  Elterjedt az a szemlélet, hogy a kedvezőtlen évjáratok a jobbak, ez igaz, de csak azok számára, akik ilyen években is az átlagot meghaladó termésszintet érnek el. Azok tudnak magasabb terményárakkal extraprofitot elérni.
A várható termés nagyságára a termesztési technológia mellett a klimatikus tényezők - ezen belül is a csapadék viszonyok- hatnak legnagyobb mértékben.

Az utóbbi évtizedek problémája a klímaváltozás kérdése, melynek hatási alól nem vonhatjuk ki magunkat.

 Az éghajlatváltozás régiónként eltérő mértékben - a hőmérséklet, a csapadékviszonyok, a párolgás, a szélsőséges időjárási jelenségek, illetve a tengerszint emelkedésén keresztül - hatást gyakorol a természeti rendszerekre, az emberi egészségre, a talajra, a vízháztartásra és vízgazdálkodásra, a mezőgazdaságra és az erdőgazdálkodásra, az energiagazdálkodásra A klímaváltozás nem egyértelműen azonosítható a globális felmelegedéssel. A klímaváltozás magában foglalja az időjárási szélsőségeket is, azaz nő az éghajlati változékonyság, és az éghajlati szélsőségek egyre gyakoribbak és nagyobb mértékűek lesznek. Ezen változások mezőgazdaságra gyakorolt közvetlen és közvetett hatását azonban rendkívül nehéz a jövő számára is hasznosítható módon értékelni.
  
A klímaváltozás várható hatásai Magyarországon:
 
Hazánkban az átlaghőmérséklet emelkedése mellett a következő évtizedekre az éves csapadék átlagos mennyiségének csökkenése és a csapadékeloszlás átrendeződése (több csapadék télen, kevesebb hó, kevesebb nyáron) várható, továbbá a szélsőséges időjárási események gyakoriságának és intenzitásának növekedése. Szárazabb, forróbb nyarak, megnő a hőségnapok száma, nedvesebb enyhébb telek, nagyobb hőingadozások várhatóak. A csapadék utánpótlás, a felszíni és felszín alatti vizek helyzete (minőség, mennyiség) lesz a legkritikusabb kérdés.

A globális klímaváltozásról megoszlanak a vélemények, de semmiképpen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a már az éghajlatunkban is érezhető változásokat, a mediterrán hatást, mely a ciklikusan jelentkező száraz illetve csapadékos periódusok kialakulásában is mutatkozik. Ez azt is jelenti, hogy egy-egy adott térségen belül olyan talajművelési rendszert kell alkalmazni, amely, megoldja egyrészt a csapadék mind jobb befogadását ezzel csökkentve a belvíz veszélyt, másrészt olyan megoldást, amely mérsékli a vízvesztést, ezzel  az aszály okozta károkat. 

A fenti körülmények miatt egyre inkább szükséges a vízzel való gazdálkodás, azt is figyelembe véve, hogy változik, lerövidül az optimális talajművelésre alkalmas időszakok hossza. Elkerülhetetlen az ezt célzó termelési eljárások kidolgozása, melynek alapfeltétele az erre alkalmas eszközrendszer kialakítása és a megfelelő szemléletváltás, mely ezeket működteti.

E célt szolgálja a Magyar Kukorica Klub által meghirdetett 2009 évi Kukorica Termésverseny is.  A Verseny az országot öt régióra osztva került kiírásra, értékelésekor feldolgozásra kerülnek az alkalmazott termesztési technológiák.

A várható magasabb hőmérséklet, a több napsütés az alacsonyabb talajvíz szint miatt a kevesebb és rosszabb eloszlású csapadék, növény fajoktól függetlenül nem hasznosul.   A nagyobb jövedelem eléréséhez nagyobb termés, ehhez pedig több hasznosuló vízre van szükség. Tehát alapvető célnak, feladatnak kell lenni a vízzel való gazdálkodásnak.

Lehetőségeink közül két alapvető tényezőt említhetünk:

1. talajművelés
2. tápanyag ellátás

Talajművelés:

Teljesség igénye nélkül nézzük, melyek azok a tényezők amelyeket az okszerű talajműveléssel jelentős mértékben tudunk befolyásolni és egyben  a talajművelés céljának is mondhatjuk: 

• Tarlómaradványok kezelése
• Vízbefogadás, vízmegőrzés
• A levegő és hő forgalmának szabályozása
• Növényvédelem támogatása
• A talaj fizikai tulajdonságainak javítása, a megfelelő talajállapot kialakítása
• A talajszerkezet, a talajfelszín védelme
• Növényvédelem támogatása
• A talajélet fokozása

 Mindezek együttesen hozzájárulnak a növények talajállapot igényének a kielégítéséhez, megfelelve a talajvédelmi elvárásoknak és egyben jelentősen növelik a talaj természetes tápanyag szolgáltató képességét, hosszabb távon is biztosítva az eredményes, fenntartható gazdálkodást.

A várható és a már tapasztalható klimatikus változások miatt a talajművelési rendszer kialakításánál előtérbe kell helyezni azokat az eljárásokat, amelyek adott talajviszonyokhoz alkalmazkodva hozzájárulnak a talaj, a vízvesztésének csökkenéshez, a növények számára a lehető legnagyobb hasznos vízkészletet biztosításához.

Az elvárások teljesíthetőek akár az okszerűen alkalmazott hagyományos akár, az úgynevezett talajkímélő eljárásokkal. Minden kép ajánlott az energiatakarékosság, a talaj kímélés szem előtt tartása, a szükséges műveletek összevonása, a felesleges műveletek mellőzése.

Tápanyag ellátás:

A kielégítő tápanyagellátottságú talajban fejlődő növény sokkal inkább ellenáll az időjárás szélsőségeinek. A gyakorlati tapasztalatok is azt mutatják, hogy a kedvező és kedvezőtlen ellátottságú talajokon a terméskülönbségek aszályos évjáratokban sokkal nagyobbak, mint átlagos, kedvező csapadék- ellátottságú években.  

A magyarázat a növények fajlagos vízfelhasználása és a tápanyag ellátottság összefüggéséből adódik.

Fajlagos vízfelhasználás:

A növényekben egy kilogramm szárazanyag beépüléséhez felhasznált vízmennyiség (liter)

A fajlagos vízigény növény fajonként eltérő és függ a talaj tápanyag ellátottságtól is.
/1. sz. ábra/

A vízhasznosulás a trágyázás függvényében
Mitscherlich és Buetelspacher 
 

Az ábrán lehet látni, hogy harmonikus tápanyag ellátás esetén a fajlagos vízfelhasználás akár több mint 50 %-kal is csökkenhet.
Ennek az a magyarázata, hogy a növények a zavartalan növekedésükhöz, fejlődésükhöz megfelelő mennyiségben és arányban igénylik a 16 nélkülözhetetlen tápelem mindegyikét. Ha bármelyik nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségben a növény mindenképpen megpróbálja felvenni a talajból. A hiányos környezetben addig –addig keres, kutat a gyökérrendszerével - és közben már nem feltétlenül szükséges tápelemeket és vizet vesz fel – amíg a hiányzó tápelemet a szükséges mennyiségben meg nem találja. Miközben a hiányzó tápelemeket megszerzi, közben a többi tápelemből feleslegesen fogyaszt, és pazarolja az egyébként is szűkösen rendelkezésre álló vizet.   

A harmonikus tápanyag ellátással jelentősen csökkenthetjük az egységnyi szárazanyag előállításához felhasznált víz mennyiségét.   A Liebig féle alapelvre utalva a harmonikus ellátás fogalmába a mikroelem ellátást is bele értjük.  Talajaink mikroelem ellátottsága jellemzően nem kielégítő, felvételük sok esetben gátolt. Pótlásukkal akár talajon, akár levélen keresztül tovább javíthatjuk a fajlagos vízfelhasználást és kijuttatott makro elemek hasznosulását is.   Tehát okszerű - a mikroelemekre is kiterjedő- tápanyag ellátási rendszer alkalmazásával javítjuk a műtrágyázás hatékonyságát, és nagymértékben csökkenthetjük a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait.

Összefoglalva: a klímaváltozás okozta időjárási tényezők jelentősen kihathatnak a mezőgazdasági termelésre. Elkerülni nem tudjuk, de kedvezőtlen hatását alkalmazkodó termelési stratégiával lényegesen mérsékelhetjük. Ebben kiemelt szerep hárul a talajművelésre, mellyel a talajt, mint a legnagyobb víztározónkat, alkalmassá tehetjük a több /belvíz/ illetve a kevés víz /aszály/ kezelésére, ezzel biztosítva a növények számára legtöbb hozzáférhető vízmennyiséget.   A mikroelemekre is kiterjedő tápanyag ellátással javíthatjuk a fajlagos vízfelhasználást, javítjuk a tápanyagellátásra fordított költség hatékonyságát.

Dr. Térmeg János
szaktanácsadó