Gazdák a természet védelméért

cs, 2009. május 28.

Május közepén megjelent a várva-várt új agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatásokról szóló 61/2009 (V. 14.) FVM rendelet.  A 2007-2013 közötti gazdasági tervezési időszakot felölelő Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP) már beharangozott vidékfejlesztési intézkedések száma jelentősen gyarapodott a korábbi, hasonló jellegű programok intézkedéseihez képest. Az ÚMVP mintegy 50 intézkedése négy fő tengely mentén helyezkedik el. Ezek közül a második, „A környezet és a vidék fejlesztése” elnevezésű intézkedéscsoport tartalmazza az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatásokat. E támogatások igénybevételének részletes feltételeit sorolja fel a nemrég napvilágot látott rendelet.

A korábbi és jelenlegi hazai vidékfejlesztési programok a magyar agrárium és a vidéki gazdaság szerkezet-átalakításának, modernizálásának megkezdését szolgálták. Fontos célkitűzésük, hogy a magyar agrárgazdaság versenyképességének növelése mellett hozzájáruljanak a fenntartható mezőgazdaság és vidékfejlesztés kialakításához.  Ezt a célt szolgálják az előző programok keretében már meghirdetett agrár-környezetgazdálkodási támogatások, melyekben a részvételt az Európai Unióhoz való csatlakozásunk tette és teszi lehetővé. Ezen intézkedések köre az ÚMVP égisze alatt némileg módosult, illetve bővült. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) számára különös jelentőséggel bír, hogy az AKG intézkedések számos madárvédelmi és élőhelyfejlesztési (-kezelési) célprogramot is tartalmaznak, ami az egész programcsomag természetvédelmi értékét megnöveli. Egyes célprogramok kidolgozásában ajánlásaival az egyesület is aktívan részt vett. Ugyanakkor, az állat- és növényfajokat önmagukban nem, csak élőhelyeikkel együtt tudjuk hosszú távon megőrizni. Az AKG programok éppen erre a fajta védelemre irányulnak.

 

 

Az új rendelet szövege szerint „az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés célja a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, a környezettudatos gazdálkodás és a fenntartható mezőgazdasági gyakorlat kialakítása, és ebből adódóan a környezet állapotának javítása, minőségi élelmiszer előállítása, valamint a gazdaságok életképességének megtartása és gazdasági hatékonyságának növelése a jelen rendelet alapján meghatározott célprogramok által előírt kötelezettségvállalások alapján felmerülő többletköltségek és kieső jövedelem ellentételezésének megvalósításával.”

Mit is jelent ez? A támogatásban részesülő gazdálkodók a környezeti terhelés (pl. vegyszerhasználat) csökkentésére, a területükön előforduló természeti értékek kíméletére, fenntartására irányuló cselekvést végeznek termelő tevékenységük során. E célok elérése érdekében a támogatási feltételek részletesen előírják a gazdálkodásukban alkalmazható és alkalmazandó, illetve kerülendő tevékenységeket, művelési módokat és eszközöket. Az előírások és korlátozások az adott mezőgazdasági terület használati típusától és a védendő természeti érték (ez lehet állat- vagy növényfaj, vagy egy adott típusú élőhely) fennmaradását elősegítő területi, gazdálkodási jellemzőkhöz igazítva kerülnek meghatározásra. A támogatás azt a kieső jövedelmet vagy többletráfordítást kívánja pótolni, ami az előírásokat betartó gazdálkodással együtt járhat.

Az AKG támogatásokat adott élőhelytípus alapján, földhasználat szerint csoportosítja a rendelet. Megkülönböztet szántóföldi, gyepgazdálkodási, sőt vizes élőhelyekkel kapcsolatos gazdálkodási formákat. A szántóföldi növénytermesztésen belül négy természetvédelmi célú zonális célprogramot dolgoztak ki kifejezetten a túzok, a vadludak és a daru, a kék vércse, valamint általánosságban az e kultúrákhoz kötődő madár- és apróvadfajok élőhelyének fejlesztését szolgáló előírásokkal. A túzok- és kékvércse-védelmi célprogramon belül alprogramokat különítenek el a termesztett növénykultúrák szerint, amik lehetnek évelő szálas pillangós takarmánynövények vagy vegyes szántóföldi növénykultúrák. A termesztett növények minimális vetésterülete, illetve részaránya, öt éven belüli ismételhetősége meg van határozva. Erre azért van szükség, mert eredeti élőhelyeik megfogyatkozásával e madarak fészkelési illetve táplálkozási szokásaikat tekintve részben kultúrakövető fajokká váltak. A zonális kifejezés arra utal, hogy az országnak csak bizonyos kijelölt területei (zónái) esnek bele ebbe a támogatási formába. Ez érthető, hiszen ha egyes fajok védelme a cél, akkor azok előfordulási helyét is figyelembe kell venni. Ezzel szemben az ún. horizontális intézkedések támogatásaira az egész ország területén lehet pályázni.

 

 

A gyepgazdálkodási célprogramcsoport elemei jól tükrözik a gyepek kíméletes, fenntartható használatára való törekvést. Erre főleg a gyepek érzékenysége miatt van szükség. Természetes és természetközeli gyepeink növény- és állatfajokban, ritkaságokban gazdag élőhelyek. Számuk azonban megfogyatkozott, mert a gyepgazdálkodást részben más földhasználati módok váltották föl (pl. szántóföldi művelés), illetve a még fellelhető gyepek állapota, biológiai sokfélesége a helytelen kezelés (pl. alul- vagy túllegeltetés, becserjésedés, túlzott tápanyagbevitel) következtében sokszor leromlott, a gyepterületek felaprózódtak. Mind az extenzív és ökológiai gyepgazdálkodás, de különösen a természetvédelmi célú gyephasznosítás fontos szerepet játszik a gyepek kívánatos állapotban való fenntartásában. A gyepterületek többsége nem alkalmas intenzív termelésre, a helyes kezeléssel – megfelelő mértékű kaszálással és legeltetéssel – a kedvezőtlen folyamatok megállíthatók, visszafordíthatók. A túzok, illetve más fajok élőhelyének fejlesztésére irányuló két természetvédelmi zonális célprogram mellett kifejezetten a szántóföldek visszagyepesítésére ösztönöz a természet-, illetve környezetvédelmi célú gyeptelepítési célprogram. Utóbbira a támogatás időtartama 10 év.

Gyepgazdálkodás esetén azt a kaszálót és legelőt, amire a kötelezettségvállalás vonatkozik, egybefüggő területként kell kimérni. Ez vonatozik az AKG intézkedések többségére.  Az állatok által használt állandó terelő, illetve felhajtó utak nem számíthatók bele a támogatható területbe. A természetvédelmi, élőhelyfejlesztési célprogramok mind szántón, mind gyepen a védeni kívánt faj, fajcsoport, élőhely vagy életközösség érdekeit tartják szem előtt a vetésszerkezet, a munkálatok időzítésének, módjának (pl. kaszálás, betakarítás madárbarát módon, vadriasztó lánccal, szakaszosan), a tápanyagpótlás és vegyszerhasználat, a szükséges állatállomány, stb. meghatározásával és korlátozásával. 

 

 

Az a gazdálkodó tehát, aki  részesülni kíván az AKG támogatásokból, 2009. június 30-ig be kell nyújtsa pályázatát!

A természetvédelmi célú célprogramokban részvételre jogosult területeket a rendelet 6. melléklete tartalmazza. A támogatás mértéke a célprogramba bevitt terület minden hektárja után a szántóföldi területeken 173-310 eurónak megfelelő forintösszeg lehet. A gyepterületeken ez 40 és 305 euró/ha között változik. A kifizetések mértékét célprogramonként a II. fejezet és a 2. melléklet írja le. A gyepgazdálkodással összefüggésben a fenntartandó állategységgel kapcsolatos előírásokról az I. fejezet 10. § és a II. fejezet ad útmutatást. A pályázatot az MVH-hoz kell benyújtani elektronikus úton a fenti határidőig. A kötelezettségvállalás idén szeptember 1-től indul és 5 éven át fenn kell tartani, a programban részt vevő terület egészén. A célprogramok részletes feltételei a rendelet 22. mellékletében találhatók.

Az AKG-val foglalkozó mezőgazdasági szaktanácsadók szerint és azoknak a gazdáknak a tapasztalatai alapján, akik már eddig is részt vettek valamelyik AKG programban elmondható, hogy nem nehéz teljesíteni az agrár-környezetgazdálkodási programok előírásait. Sokan már előre készültek a programokhoz való csatlakozáshoz és „ugrásra készen” várták  a rendelet megjelenését. Mások viszont, bár már hallottak róla, és érdeklődnek is iránta, csupán most kérdezősködnek a részletek felől. Falugazdászok, szaktanácsadók, agrárkamarai szakemberek nyújtanak segítséget a pályázat elkészítéséhez és elektronikus benyújtásához. Nagyon fontos, hogy a lehető legtöbben éljenek a lehetőséggel! Ez a lehetőség pedig most adott, több évre szól, és ki tudja, mikor lesz ismét hasonló alkalom.

A természetvédelmi célprogramok választói további információt találhatnak a védendő fajokról és élőhelyekről az MME alábbi honlapjain:

  

 

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
A kék vércse védelme a Pannon régióban és
Pannon gyepek élőhelykezelése c. LIFE Nature programok

  • |||