Megtettünk-e mindent?

Felvetődik a kérdés, hogy a jövedelem biztosítása érdekében megtettünk –e mindent? A jelentős mértékben emelkedő input árak fedezetére, mind magasabb hektáronkénti árbevétel szükséges. A hektáronkénti árbevételt az értékesítési ár és az elért termés mennyisége határozza meg. A felvásárlási árakra kevés hatással bírunk, azonban a várható termés mennyiségét, minőségét és biztonságát, megfelelően alkalmazott termesztés technológiával nagymértékben tudjuk befolyásolni. A termés stabilitás, a termés minőség és mennyiség alakulásában meghatározó a tápanyag-ellátási gyakorlatunk, annak szakszerűsége és alkalmazása. Tehát a kérdés: mit tehetünk, illetve mit kell tennünk a magasabb árbevétel érdekében?

Az előző havi számban a lombtrágyázás szerepéről, jelentőségéről olvashattunk általánosságban, azóta eltelt egy hónap, egy szeles, viszonylag meleg és sajnos gyakorlatilag egy csapadékmentes hosszú hónap.   Az aszályos, szélsőséges években a tápanyagfelvétel jó ellátottság esetén is nehezebb a növényeken a jelentkező vízhiány mellett fokozottabban mutatkoznak a tápanyag ellátottsági hiányosságok is. A hiánytünetek sem tipikusan jelentkeznek, összetéveszthetőek.

 

Nézzük néhány mikroelem szerepét és hiánytünetét:

Cink

Élettani szerep:

Részt vesz az auxin képzésben és a fehérje szintézisben, számos enzim aktivátora.

Hiánytünetek:

Felső levelek erek közti klorozisa, majd kifehéredése, klorotikus tarkázottság. Apró rozettás levelek.

Amivel a hiánytünet összekeverhető:

  • Foszformérgezés

Cink hiányra érzékeny növények:

Kukorica, hagymafélék, szója, egyéb pillangósok, alma, körte, szőlő

 

Réz

Élettani szerep:

Különböző elektrontranszport folyamatokban vesz részt, fehérje szintézisben és szénhidrát-anyagcserében is nélkülözhetetlen.

Hiánytünetek:

Csökkent termékenység, levélcsúcs elhalás és csavarodás, kifehéredés, klorotikus tünetek, fehérkalászúság.

Amivel a hiánytünet összekeverhető:

Aszály tünetek

Megtermékenyülési problémák

Réz hiányra érzékeny növények:

Kalászosok, kukorica.

 

 Bór

Élettani szerep:

A bór fontos szerepet játszik az auxinok képzésében, a sejtfal növekedésében, a virágok megtermékenyítésében, a magkötésben és a szénhidrát anyagcserében.

Hiánytünetek:

A bór gyengén mozog a növényben, a hiánytünetek elsősorban a fiatal növényi részeken, hajtáscsúcsokban jelentkeznek. Tipikus tünetek: levéldeformáció, nekrózis, „szívrothadás” megtermékenyülési zavarok, termés deformáció.

Amivel a hiánytünete összekeverhető:

         Rovar és vírus kártétel

         Kalcium hiány

         Foszfor hiány

         Gyomírószer perzselés

Bór hiányra érzékeny növények:

Repce, napraforgó, cukorrépa, sárgarépa, alma, körte, szamóca.

 

Még nem késő

A szántóföldi kultúráknál is javasolt az aktuális növényvédelmi munkákkal egymenetben, okszerűen megválasztott, a növény igényének megfelelő lobtrágyák kijuttatása minden esetben.

A könnyebb választás érdekében tekintsük át a főbb kultúrák tápelem érzékenységét, fokozott igényét a fejlődés különböző szakaszaiban:

 

1 sz. ábra

Megnevezés

P

Ca

Mg

S

Mn

B

Zn

Kukorica

 

 

 

 

 

 

 

Burgonya

 

 

 

 

 

 

 

Cukorrépa

 

 

 

 

 

 

 

 

2.sz ábra

Kalászosok

Növekedési szakasz

BBCH skála

4-6 levél 

14-16

6-9 levél 

17-19

Bokrosods kezdete 

21-22

Borkosodás vége 

26-29

Szárba indulás 

32

Mn

 

 

 

 

 

Cu

 

 

 

 

 

Zn

 

 

 

 

 

Zöld: Növekvő mennyiségben

Sárga: Legnagyobb mennységben

 

Olajos növények:

3. sz. ábra

Növekedési szakasz

BBCH skála

Szikleveles

09

9 leveles korig

14-19

Rozettás állapot

30-31

Virágzás kezdet még nem nyílnak

55-57

S

 

 

 

 

B

 

 

 

 

Mo

 

 

 

 

Mn

 

 

 

 

Zöld: Növekvő mennyiségben

Sárga: Legnagyobb mennységben

A táblázatokból jól látható, hogy különböző növényfajok esetében nem csak egy-egy tápelem ellátottság és pótlás fontos, annak ellenére, hogy általában azt mondjuk, hogy a kukorica cink hiányra, a kalászosok réz hiányra és a napraforgó a bór hiányra érzékeny. A fenti ábrákon jelölt tápelemek az esszenciális elemeken belül kulcsfontosságúak a felsorolt növényeknél. A zavartalan fejlődés feltétele a harmonikus ellátás megteremtése.

Kukorica - felhívom a figyelmet a kukorica foszfor igényére azokon a területeken ahol egyáltalán nem kapott, vagy ahol ősszel történt alaptrágyaként foszfor kijuttatás ott javasolt magas foszfortartalmú, cinket is tartalmazó lombtrágya használata. Ennek célja a valós vagy a relatív foszfor hiány megelőzése illetve kezelése. Kijuttatható 4-8 leveles korban akár posztemergens gyomirtással egybekötve.

Kalászosoknál - első sorban az étkezési búzánál- a kén szerepét a minőségi termesztés miatt külön kiemelem. A minőségjavító harmadik fejtrágyázás sok estben anyagi, de olykor időjárási körülmények miatt elmaradhat. Hatékony, eredményes és viszonylag nem túl költséges eljárás a kalászvédelemmel egymenetben elvégezhető kénes lombtrágyák kijuttatása.

Napraforgó estében is hatékonyabb a bór lombtrágyázás, ha az olajosok számára kulcsfontosságú elemekkel is kiegészítjük, különösen lúgos talajadottságok esetén.

 

A jól megválasztott és megfelelő időben kijuttatott lombtrágya az egész művelet hatékonyságát nagymértékben meghatározza. Alapvető fontosságú, hogy a lombtrágyázást minden esetben valamilyen cél érdekében végezzük. Mint ahogy a növényvédelmi munkáknál is egy vagy több meghatározott cél érdekében választunk készítményt vagy készítményeket, hosszas töprengés, mérlegelés után. Ugyan úgy a lombtrágyázásra fordított pénz is többszörösen megtérül, ha tudatosan végezzük, az arra legalkalmasabb készítmény kiválasztásával, amely legalább akkora gondosságot igényel, mint a növény és a vetőmag kiválasztása.

Rendkívül nagy a kínálat, nem könnyű kiválasztani a legmegfelelőbb készítményt.  Néhány szempont a kiválasztásnál: Mindenképpen a kitűzött célnak feleljen meg, lehetőleg magas hatóanyag tartalommal. Fontos a keverhetőség, a jó oldódás és a könnyű kezelhetőség. Célszerű eső álló, tapadásfokozó, egyenletes terülést biztosító adalékokkal kiegészített készítményeket választani. Ezek egy- egy harmat, eső esetén visszaoldódnak, folyamatos, hosszabb ideig tartó ellátást biztosítanak a növények számára.

 

Összefoglalás: A tápanyag felvételt - ezen belül a mikroelemek felvételét - a kedvezőtlen, csapadékszegény időjárás tovább nehezíti. A lombtrágyázás egy olyan lehetőség, mellyel a növényeket az aktuális növényvédelmi munkákkal egymenetben átsegithetjük a ”nehéz napokon”.  Alapvető fontosságú, hogy egyébként se rutinból, megszokásból lombtrágyázzunk, de különösen ne fokozott stressz helyzetekben. Javasolt a permetlé kiegészítése 5-10 kg/ ha karbamiddal. Okszerű szerválasztással a lombtrágyázás nem - költség, hanem megtérülő befektetés. Jelentős lépést tehetünk a termés mennyiségének és minőségének befolyásolására, vagyis a magasabb árbevétel biztosítására.

Dr. Térmeg János