Mérlegen a takarékos trágyázás

Repcetermesztés: Hiányos trágyázás – növekvő kockázatokkal

A repce piacának és termelésének növekedése, nemesítése és technológiai fejlődése az utóbbi 20 évben rendkívül dinamikus volt. A növényolajok iránti bővülő kereslet tartós tendenciának ígérkezik, a biztos piac itthon és a konkurens országokban egyaránt ösztönzi termelését. Jelentős probléma, hogy elsősorban a műtrágya „árrobbanás” miatt, termelésének költségei is növekednek. Nagy kérdés: hogyan lehet biztonságosan, a költségek fékezése mellett 3 t/ha feletti terméseket elérni?
Rossz vízgazdálkodású, sekély termőrétegű talajokon, a legjobb fajtákkal és hibridekkel is kockázatos, időjárástól függő a repce termelése. Nem elegendő a talaj felső 30 cm-ének jó tápanyag-ellátottsága, a repcének további 30 cm-re van szüksége. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy vízigénye az érés idején sem csökken, mint a gabonáké. A forró, száraz időszakokban döntővé válik a terméselemek fejlettsége (elágazások száma, becőszám, mag/becő), hogy mennyire sikerült azokat a korábbi vízzel és tápanyaggal megalapozni.

Mindhárom tápelemmel, arányosan!

Kísérleti területünk a repcetermesztéshez kifejezetten „szigorú” feltételeket biztosít. A kötött talajon, általában öt kísérleti évből kettőben, a repce nem minden parcellán éri meg az aratást. A provokatív körülmények között mért trágyahatások nem csak az alföldi termesztőknek tanulságosak. A sikertelen évek közös vonása az, hogy az évtizedeken keresztül PK-trágyázás nélkül kialakított blokkokban, előbb vagy utóbb teljesen eltűnik a repce. Az ok egyértelműen a PK-hiány (gyakorlatilag K-hiány), az okozat 2003-ban a téli kifagyás, 2008-ban pedig az őszi „elszáradás” volt. Amikor a PK-hiányos kísérleti parcellák jelentős része nem adott értékelhető termést, a nagyobb PK-adagokkal (60-90 kg/ha) rendszeresen trágyázott blokkokban, a N-aránytól függően 1,5-2,5 t/ha terméseket mértünk.
A döbbenetes mértékű PK-hatások a kedvezőbb években nagy repceterméseket alapoztak meg. Az 1. ábrán látható, hogy a két évtizede trágyázatlan kontroll parcellákon mért átlagosan 1 t/ha terméshez képest, a rendszeres, egyoldalú N-trágyázás nem volt eredményes. A kísérlet legnagyobb terméseit a 3:1:1 arányú NPK kezelések adták. A kedvező évek és a vizsgált genotípusok átlagában a 90+30+30 kg/ha NPK-szinten 3,5 t/ha, a 180+60+60 kg/ha adag rendszeres alkalmazásával, közel 4 t/ha magtermést lehetett elérni.

Mértéktartó takarékossággal!

Az adatok alkalmasak a műtrágyázás fedezeti összeg változásainak elemzésére is (2. ábra). Az 1. ábra termései alapján kiszámítható a 100 eFt/t repcemag árral elért bevétel. Levonva ebből a 2007. évi műtrágya árakkal kalkulált költséget, 330 eFt maximális fedezeti összeg mutatkozott a 180+60+60 kg/ha NPK kezelésre. Alig marad el ettől a 90+30+30 kg/ha NPK kezelés (320 eFt), amely 0,5 t/ha-ral kisebb termést adott ugyan, ám az előbbinek csak felét kitevő műtrágya költséggel. A 2008 évi számok „sötétebb árnyalatúak”. A 60 eFt/t-ra csökkenő terményár, a 2008/2009 évi műtrágya árakkal együtt, gyakorlatilag megfelezte a leghatékonyabb műtrágya kezelések fedezeti összegeit. A 3 ábrából kitűnik, hogy a „nyerő trágyázás” a 90+30+30 kg/ha NPK adag lett, 160 eFt-tal, ami 20 eFt-tal haladja meg a 2007 évi számokkal még vezető 180+60+60 kg/ha trágyázási változat eredményét. Ebből a nem túl nagy összegből még számos költségelemet kell finanszírozni és mindig az a kérdés, hogy végül mennyi marad…?
Arra is gondolnunk kell, hogy a 3,5 t/ha magterméssel (a szár nélkül!) kb. 180 kg N-t, 60 kg P-t, és 40 kg K-t szállítunk el a tábláról. Ennek értéke jelenlegi műtrágya árakkal számolva közel 90 000 Ft. A negatív tápanyagmérleget a kiváló adottságú talajok mindig könnyebben viselik, mint a jó-közepesek. Amit pedig a nehezebb időszakokban kiveszünk a talajainkból, azt – a jövőre is gondolva – valamikor vissza is kellene adni. Különben úgy járhatunk, mint a trágyázási tartamkísérletek kontroll parcellái…

Dr. Petróczi István Mihály
Gabonakutató Nonprofit Kft.