Miért különös jelentőségű a fejtrágyázás 2009 tavaszán?

A növénytermesztés fontos feladata az ökológiai és genetikai lehetőségek egyre jobb kiaknázása, a termelés hatékonyságának fokozása, a piacra jutás és maradás feltételeinek megőrzése. Ebben jelentős szerepe van a harmonikus tápanyag ellátásnak ezen belül kiemelkedően a fejtrágyázásnak.

A fejtrágyázás meghatározó az őszi vetésű szántóföldi kultúrák termesztése során abban az esetben is, ha az alaptrágyázással a termelési ciklushoz szükséges foszfor és kálium kijuttatásra került. Az elmaradt vagy nem elégséges alaptrágyázás esetén a fejtrágyázás szerepe megnő, helyes megválasztásával a várható jövedelem kiesést mérsékelhetjük.

Az idei évi fejtrágyázásnak az adja különös jelentőségét, hogy

• az elmúlt év terméseredménye minden növény esetében kiemelkedően jó volt, így a talajok könnyen felvehető tápanyag készlete tovább csökkent.
• a kialakult gazdasági helyzet miatt az őszi alapműtrágyázás színvonala a a korábbi évek egyébként sem magas szintje alá süllyedt
• bár még nincs vége a télnek, de az eddigi időjárásból arra lehet következtetni, hogy az őszi vetések nem jól jönnek ki a télből, jelentős lesz a levélvesztés.

Ha a termesztésre ható tényezők a későbbiekben optimálisan alakulnak is, a fejtrágyázás az egyik és az elsők közötti beavatkozási lehetőség- az okszerűen megválasztott növényápolási munkák mellett - amellyel a növények kezdeti fejlődését hathatósan tudjuk befolyásolni.

Mit értünk fejtrágyázás alatt?

A fejtrágyázás kifejezés alatt azt a műveletet értjük, melynek során a kelés után, a tenyészidőszak alatt juttatunk ki műtrágyát, egy vagy akár több alkalommal is. Ez jelenthet növényállományra kiszórt, sorközműveléssel a talajba bedolgozott, vagy akár az öntöző vízzel egyidejűleg kijuttatott műtrágyát, melynek hatóanyagai gyökéren keresztül érvényesülnek.

Mi a fejtrágyázás célja?

A növényzet aktuális tápanyagszükségletének biztosítása, a megcélzott termés és a jó minőség elérésének céljából. Nem csak nitrogén hatóanyagról lehet szó, ez az alaptrágyázás hiányosságainak pótlási lehetősége is. De általában a fejtrágyázás zömmel a növény nitrogén igényének kiegészítése, mivel az őszi vetésű növényeink nitrogén szükségletének csupán egy részét biztosítjuk a vetés előtti alaptrágyázással. Ennek részben szakmai, részben pénzügyi és nem utolsó sorban környezetvédelmi okai vannak.

Mi a fejtrágyázás jelentősége?

A fejtrágyázás, mint a növényápolás hatékonyságát fokozó eszköz, sem az őszi kalászosok, sem pedig az őszi káposztarepce agrotechnikai eszköztárából nem hagyható ki, mivel a termés mennyiségét és minőségét lényegesen befolyásolhatja. Szem előtt kell ugyanakkor tartani, hogy többletköltséggel jár, ezért a várható többlet eredményt szembe állítva a költségekkel, és más, üzemi és környezetvédelmi megfontolásokat kell mérlegelve dönteni, a fejtrágyázás szükségességét, és technikai kivitelezését, a kijuttatandó tápanyagok féleségét, mennyiségét, és megosztását illetően. A kitűzött célok eléréséhez korlátozott, mondhatni szűkös erőforrások állnak rendelkezésre, ezért ez megköveteli azok maximális kihasználását. A hozott döntések megalapozottságára fokozott igény jelentkezik, mivel egy-egy jól-rosszul meghozott döntés a gazdálkodás eredményességét határozza meg.
Robbanásszerű a tápanyagfelvétel a tavaszi időszakban. Ez nincs mindig összhangban a talaj természetes tápanyag-szolgáltató képességével. A következő ábra a búzanövény tápanyagfelvétel dinamikáját szemlélteti.

1.sz. ábra

Az ábrán látható, hogy a Feekes négyes pontjára tehető a tápanyagfelvétel robbanásszerű indulása. Ez az időpont a búza bokrosodásának középső időszakára esik, amikor is a kalászorsó hossza determinálódik, ami a szemszámot befolyásolja.
Az ábrán látható, hogy nemcsak a nitrogénfelvétel magas ebben az időszakban, intenzitását, és mennyiségét illetően, hanem a többi tápelem –a mikroelemeket is beleértve- felvétele is. A talaj természetes tápanyag-szolgáltató képességét számos tényező befolyásolja, így például a talaj hőmérséklete. Az ebben az időszakban adott nitrogén hatóanyag a többi tápelem felvételének ütemét is növeli. Ha a gátló tényezők miatt a növény számára nem állnak rendelkezésre a szükséges tápanyagok, akkor a felvett tápanyagok aránya kedvezőtlenül alakul a növényben, ez egyrészt, nitrogén túlfogyasztást, másrészt terméscsökkenést eredményez. A felvételi nehézségek abban az esetben is előfordulnak, ha a területünk nem megfelelően ellátott, egy vagy több tápelemből, és azt különböző okok miatt alaptrágyával nem tudtuk pótolni. Ebben az esetben nem relatív, hanem abszolút hiányról beszélünk. Ez azért hátrányosabb, mert kedvezőbb viszonyok között sem tud a talaj a nagy termésekhez szükséges mennyiségben és intenzitásban elegendő tápanyagot biztosítani, tehát a pótlás feltétlenül szükséges.

A termés mennyiség nagymértékben függ a kalászorsó hosszától, a szemszámtól. Az intenzív tápanyag felvétel kezdetével egy időre esik a kalászorsó differenciálódás időszaka.

2.sz. ábra.

BASF The Chemical Company

Ha ebben az időszakban nem kielégítő és kiegyensúlyozott a tápanyag ellátás, ekkor alacsony termésátlag várható.

A fejtrágya mennyiségének megállapítása:

A fejtrágyaként kijuttatandó hatóanyag mennyiségének megállapításánál minden esetben kiinduló pont a tervezett termésszint eléréséhez a szükséges összes hatóanyag alaptrágyaként ki nem adott hányada.
Pontosabb a kijuttatandó nitrogén adag meghatározása a korszerű, megbízható, ásványi nitrogén módszer segítségével. Az erre alapozott szaktanácsadás, a talaj potenciális nitrogénkészletének figyelembevételével készül, melyet ajánlatos növény analízissel kiegészítve alkalmazni.

Hányszor és mikor fejtrágyázzunk?

Alacsonyabb tervezett termés esetén 50-60 kg/ha nitrogén hatóanyag kijuttatása javasolt, egyszeri alkalommal a teljes mennyiséget.
Magasabb tervezett termésszint és 60 kg/ha nitrogén hatóanyagot meghaladó kijuttatás esetén a két alkalommal történő kijuttatás, javasolt.

A harmadik fejtrágyázásnak a búza esetében kifejezetten minőség javító célja van.
A fejtrágyázás időpontját illetően a javaslat az, hogy az első kijuttatást minden esetben még a bokrosodás szakaszában tegyük meg. A tél végi, kora tavaszi fejtrágyázás célja a kalászorsó hosszának a növelése, ezzel megteremtve a lehetőséget, hogy azon több padka, azokon több kalászka, azokban, pedig több szem képződjön, ami a nagy termés elérésének alapja.
Ha nem csak nitrogén, hanem a harmonikus tápanyagellátás érdekében komplexeket használunk fejtrágyának, ennek optimális időpontja szintén a tél vége, illetve a kora tavaszi időszak, mivel így a tavaszi csapadék bemosó munkája következtében kedvezőbb műtrágyahatással számolhatunk.

Milyen termékeket használjunk fejtrágyázásra?

Az őszi alaptrágyázás teljes, vagy részleges elmaradása esetén magas nitrogéntartalmú komplex vagy NP műtrágyaféleség javasolt, legalább 250-300 kg/ha adagban kijuttatva a tél végi, kora tavaszi időszakban.
A nitrogén hatóanyag biztosítására a 6pH alatti területeken feltétlenül a MAS használandó, kevésbé savanyító hatása miatt.
A 6 pH feletti területekre az NS műtrágyák, illetve az ammóniumnitrát műtrágyák használata is ajánlott.

 
Összefoglalás:

Megoldást kínál az őszi alapműtrágyázás elmaradásából származó jövedelem csökkenés mérséklésére az első fejtrágyázás, jó vízoldékonyságú komplex, illetve NP műtrágyával. A kijuttatást az időjárás és a jogszabályok által megengedett legkorábbi időpontban ajánlatos elvégezni. Azért célszerű a magas nitrogén tartalmú műtrágyák használata, mert kijuttatásukkal egymenetben biztosítjuk a növények számára az első fejtrágyázásra szánt szükséges nitrogén mennyiséget is.
A hatékonyabb felhasználás érdekében területek nitrogén adagjának megállapítására javasolt az ásványi nitrogén vizsgálatok és a növény analízis vizsgálatok igénybe vétele.

Dr. Térmeg János
szaktanácsadó