Hibridbúza

A hibridnemesítés eredményeként jelentkező heterózishatás tudományosan igazolt tény. A hibridnövények -  kukorica, napraforgó vagy akár repce -  a fajtákkal szemben nagyobb vitalitással, fiziológiai aktivitással,  robosztussággal rendelkeznek, és ez a teljesítménytöbblet biztosítja a magasabb és biztosabb termésszintet, különösen  olyan nehéz termelési helyzetekben (rossz talajadottságok, szárazság, kedvezőtlen elővetemény, stb.) amikor a fajták nem képesek a bennük rejlő genetikai potenciál realizálására.

A Saaten-Union búzanemesítése a 80-as évek eleje óta foglalkozik intenzíven hibridek létrehozásával és az elért eredmények mára már igazolják, hogy az új technológiába történt befektetés és a kitartás nem voltak hiábavalóak:

• a 90-es évek közepén az első fajtaelismerés Franciaországban
• 1999-ben az első fajtaelismerés Németországban
• 2001-ben a MONSANTO hibridprogramjának megvásárlása
• 2002-ben a hibridbúza vetésterülete Franciaországban meghaladja a 80.000 ha-t
• 2003-ban a DUPONT hibridprogramjának megvásárlása
• 2003-ban a vetésterület Németországban és Franciaországban meghaladja a 130.000 ha-t
• 2004-ben már 9 hibridbúza van kereskedelmi forgalomban Európában, több mint 150.000 ha vetésterülettel
• 2005-ben Közép-Kelet Európában is megkezdődik a hibridbúzák széleskörű tesztelése és piaci bevezetése
• 2006-ban a hibridbúza vetésterület Európában eléri a 170.000 ha-t

Az eddigi termelési tapasztalatok egyértelműen igazolják a hibridbúzák hozam- és jövedelmezőségi fölényét elsősorban a nem optimális körülmények között. Természetesen azt joggal várhatjuk el, hogy egy hibridbúza jó körülményeket között is meggyőző termésfölényt érjen el a versenytárs fajtákkal szemben. Erre jó példa a hivatalos fajtakísérletek eredményei, amely szerin 2005 és 2007 közötti időszakban a HYSUN hibridbúza végzett a dobogó legmagasabb fokán  valamennyi fajtajelölt és standard fajta előtt. Kiemelendő, hogy a rendkívül nehéz 2007-es évben relatív termésfölénye 121,18% volt a standard fajtákkal szemben. Mindettől függetlenül azonban ne feledjük, igazán jó termesztési feltételek között a hibridek terméstöbblete a legjobb fajtákkal szemben nem minden esetben tudja a magasabb vetőmagköltséget kompenzálni! A hibridbúza igazi helye nem feltétlenül a kisparcellás kísérletek által biztosított optimális körülmények között van!  A gyengébb talajadottságú, továbbá a szárazságra hajlamos termőhelyeken ugyanis kiválóan érvényesül a jobb stressztoleranciájuk. Ez önmagában nem csak a nagyobb termésben, hanem az egyes évjáratok termésstabilitásában is megjelenik. Nagyobb, mélyebbre hatoló gyökérzetük mind a talaj tápanyag-, mind a vízkészletére nagyobb  szívóhatást tud kifejteni. Az elvégzett lizimeter- és tenziometer kísérletek szerint a vegetáció utolsó négy hetében a hibridek gyökérzete által a talajban kifejtett szívóerő jelentősen, mintegy 40%-kal meghaladta a hagyományos fajtákét. A 60, 90 és 120 cm mélyen végzett mérések szerint még a két vizsgált rozsfajta gyökérzete sem tudott akkora szívóerőt kifejteni a talajban, mint a hibridbúzáé. Az elmúlt két év hazai nagyüzemi eredményei azt igazolják, hogy a hibridbúza nemritkán 1 to-t is meghaladó többlettermés elérésére képes a hagyományos fajtákkal szemben.

A Saaten-Union hibridbúza nemesítése egyedülálló Európában, ugyanakkor még csak a kezdeti lépéseket tettük meg. Az eddigi hibridek jellemzően már ismert fajták keresztezésével jöttek létre. Az újabb kutatások arra irányulnak, hogy megtalálják a legjobb pollenszolgáltató- és kombinációs képességgel rendelkező speciális apai vonalakat. A betegségekkel szembeni ellenállóság fokozása mellett a beltartalmi paraméterek javítása  folyamatos fejlesztés eredménye, mára már a szigorú malmi igényeknek is eleget tevő hibridek is elérhetőek. A hibridekre jellemző minőségstabilitás lehetőségét felismerve egyes francia malomipari cégek közös fejlesztésekbe kezdtek a feldolgozási céljaiknak leginkább megfelelő hibridek előállítása érdekében.

A Saaten-Union nemesítőállomásain évente mintegy 1.000 új kísérleti hibrid kerül előállításra. Célunk az, hogy ezekből a nemzetközi fajtavizsgálatok tapasztalatai alapján 2-3 új, jobb termőképességű és kedvezőbb beltartalmi paraméterekkel rendelkező hibrid  kerülhessen be a köztermesztésbe. Természetesen a technológia átalakítása elengedhetetlen, hiszen a hibridek rendkívül alacsony vetésnormája (150 mag/m², azaz ca. 70-80 kg/ha!), a korai vetés megköveteli a kitűnő vetéstechnikát éppúgy, mint a teljes vegetáció alatti szigorú,  technológiai fegyelmet.