Őszi káposztarepce, a jövő növénye

A repce (Brassica napus) a mérsékelt égöv egyik meghatározó olajos növénye a keresztesvirágúak közül - világgazdasági szempontból - a legnagyobb "karriert" befutott faj.

Ókori mag- és becőleletek igazolják, hogy a Brassica-félék már  évezredekkel ezelőtt bekerültek az emberiség által hasznosított növények körébe, hiszen a repcefélék begyűjtött magvaiból kinyert olaj hosszú évszázadokon át szolgált a világítás egyik legfontosabb alapanyagául. A fennmaradt írásos emlékek szerint a 13.században került a (répa)repce a kultúrnövények  körébe.

A kőolajtermelés megindulásával fő hasznosítási iránya egyre inkább háttérbe szorult, étkezési célú felhasználására  akkor még kellemetlen íze miatt pedig csak ínséges időkben került sor. A 19. század második és 20. század első felében  leginkább az éppen  aktuális gazdasági és politikai konstellációk (háborúk, védővámok, devizakorlátozások) határozták meg a vetésterület alakulását Európában. A 70-es évek közepétől megjelenő komoly nemesítői eredményeknek köszönhetően a korábbi vetésterület világszerte robbanásszerű növekedésnek indult, majd a réparepcét teljesen kiszorította a káposztarepce. A nemesítés két lépésben tudtak megváltoztatni a káposztarepce korábbi káros tulajdonságait a magas erukasav- és glükozinolát-tartalmat. 1974-ben megkezdődött az átállás a 0-fajtákra, majd 1985-ben megjelent az első 00-repcefajta. 

Ezek a forradalmi változtatások tették lehetővé, hogy napjainkban a repceolaj  nem csak az egészséges  táplálkozás kihagyhatatlan eleme, hanem  a kozmetikai cikkek és kenőanyagok nélkülözhetetlen alapanyaga is.  A repce feldolgozása során keletkező repcepogácsa és repcedara széleskörű felhasználásra talál a  takarmányozásban. A repcedara magas fehérjetartalmának köszönhetően nemcsak kérődzők esetén, hanem sertéshízlalásban is eredményesen válthat ki más fehérjeforrásokat. Az elmúlt évek fejlődése pedig bebizonyította, hogy a repceolaj, mint alternatív energiaforrás újabb perspektívát nyithat az emberiség által oly régóta hasznosított növény számára.

Az elmúlt 20 hónapban a kőolaj iránti kereslet nagyobb mértékben növekedett, mint a kitermelés ill. a feldolgozás, az árak 40-ről 60 USD/barrel-re emelkedtek. A korábban soha nem tapaszalt 75 USD árat részben a kialakult politikai bizonytalanságok is indukálták. Az Európai Unió és a világ jövőbeni gazdasági növekedése szempontjából az energia ára valamint az ellátás biztonsága vált központi kérdéssé. Világméretekben már nem a tőke, a termőföld vagy a munka a termelés növekedésének minimumfaktorai, hanem sokkal inkább az energia valamint a technológia. Az a körülmény, hogy 2005 őszén a kőolaj először vált drágábbá, mint a növényi eredetű olajok, tovább erősíti az elmúlt években már tapasztalható trendeket:

• megéri növényi olajat termelni, előállítani
• az élelmiszeripar és az energiapiac ugyanazért a növényi olajért verseng
• minél magasabbak az energiaárak, annál inkább az energiapiac által meghatározott árszint szabja meg az étkezési célú olajok árát

            Az energaiárak növekedése következtében a szállítási költségek tovább emelkednek, a helyi termelés versenyképessége így javul. A magas árak további következménye, hogy visszaszorítják az importot valamint a megújuló energiaforrások termelését nagymértékben elősegítik. A bioüzemanyagok térnyerése az EU-ban oly mértékben felgyorsult, hogy napjainkban az EU-25 tagországokban előállított repce több mint feléből üzemanyag készül. A 2007-re előrejelzett 5,3-5,4 mio. to biodízel-gyártókapacitás kielégítésére az európai repcetermelés messze nem lesz elegendő, több mint 9 mio. to növényi olaj importjával számolnak a szakértők.

 Forrás: OILWORLD 2005

Az Európai Unió bioeredetű üzemanyagok felhasználására vonatkozó  ambiciózus céljai, valamint a már meglévő és jelenleg építés alatt álló biodízel-gyártókapacitások gazdaságos kihasználása érdekében az elkövetkezendő időszakban a vetésterület ill. ezzel párhuzamosan  az őszi káposztarepce termesztés hatékonyságának jelentős növelése elengedhetetlennek látszik.

A közösségi támogatások átalakulása oda vezet, hogy a kifizetések függetlenné válnak, elszakadnak a termelési folyamattól, azok majd a konkrét területekhez fognak kötődni. Ebben az összefüggésben is kedvezőek a repcetermelők jövőbeni kilátásai, hiszen ahol továbbra is jelentős marad a gabonatermesztés, ott elvitathatatlan a repce vetésforgóban betöltött szerepe az alábbi okokból:

• előveteményként kitűnő szerkezetű talajt hagy hátra, lehetővé téve egy sikeres szántásnélküli talajművelési rendszer alkalmazását,
• a talaj biológiai aktivitásának növelése,
• a humuszegyenleg javítása, különösen gabonatúlsúlyos vetésforgóban,
• a későbbi talajmegmunkálás költségeinek csökkentése
• alacsonyabb N-utánpótlás, valamint növényvédőszer-felhasználás az utóveteményben.

Az őszi káposztarepce kiváló előveteményhatása valamint a repceolaj ill. a repcedara iránt megmutatkozó jelentős kereslet hatására a repcetermesztés jövedelmezősége a jövőben is magas szinten biztosítható lesz. A RAPOOL intenzív és gyakorlatorientált repcenemesítése nagy termőképességű, kiváló termésstabilitású és a legszigorúbb beltartalmi követelményeknek is megfelelő új hibridek és fajták fejlesztésével járul hozzá a repcetermesztés jövedelmezőségének javításához,  hosszútávú fenntartásához.