Talajelőkészítés

• A repce számára a gondos talajelőkészítés rendkívül fontos.
• A direktvetések kivételével a vetés előtti, vagy a közvetlenül a vetéskor a vetésmélységben elvégzett sekély talajmegmunkálás célja az optimális magágy elkészítése.
• A talaj- és magágy-előkészítés minden lépésekor a vízmegtartás  prioritását kell szem előtt tartani, annak érdekében, hogy a csírázás ill. a növények kezdeti fejlődésének optimális feltételei biztosíthatóaklegyenek
• Az alkalmazott technikát minden esetben az aktuális időjárási körülményekhez kell igazítani. A rossz kelés és őszi fejlődés következményei ugyanis tavasszal már nem korrigálhatóak!
• A gyökérzet gyors, mélyrehatoló fejlődése érdekében el kell kerülni a talajtömörödések kialakulását.
• A jól ülepedett magágy rendkívül fontos

Mennyi a talaj-előkészítésre rendelkezésre álló idő?

Többszöri talajmegmunkáláshoz és a szalma intenzív, mélyre történő bedolgozására legalább 30 napnak kell rendelkezésre állni, szántás ilyen esetben szóba jöhet.

Amennyiben az elővetemény betakarítása és a vetés közötti időintervallum 10-14 napra szűkül, célszerű lemondani a szántásról és inkább nehéz kultivátorral elvégezni a szükséges műveleteket. A rendelkezésre álló szűkös idő miatt különösen fontos a szalmamaradványok hatékony aprítása és talajba dolgozása.

Ha 10 napnál is kevesebb időnk van, akkor leginkább egy minimál-talajművelésre célszerű felkészülni.   Ez esetben az elővetemény szalmáját el kell hordania tábláról, a vetésre legalkalmasabb valamely direktvetési mód. Ez a változat hordoz magában rizikót, mely kedvezőtlen eredményeket is produkálhat.

Tarlóápolás

Az elővetemény tarlóápolásának célja a talajérettség fenntartása és támogatása, valamint a talajszerkezet javítása. Egyidejűleg mechanikai gyomirtást is jelent, különösen azon üzemekben, ahol a gyomirtószer-felhasználás csökkentése,  valamint a szántásnélküli talajművelés alkalmazása a cél. A tarlóápolás elősegíti az elővetemény maradványainak megfelelő lebomlását.

A tarlóápolás legfontosabb indokai:

• Az elővetemény szár(szalma) maradványainak egyenletes szétterítése biztosítja azok gyors elbomlását, elősegíti az egyöntetű kelést.  Kerülni kell a ¿szalmafészkek¿ kialakulását. Célszerű  betekarításkor törekedni a szalma apróra szecskázására (3 cm) valamint ügyelni a szalmamaradványok széles, egyenletes szétterítésére. Ha jelentős szalmamennyiség marad a tarlón, akkor célszerű őszi N-kijuttatással elősegíteni a tarlómaradványok lebomlását (1kg N/100 kg szalma). 
• A tarlómaradványok egyenletes talajba dolgozása 15-20 cm-es mélységben. Minél több szalma marad az elővetemény után, annál mélyebbre kell azt bedolgozni. Sok esetben ez csak több munkamenetben lehetséges.
• A tarlóápolással árvakelésű magokat és  gyomokat csírázásra késztetjük, ezzel lényegesen csökkenthetők a későbbi gyomosodási problémák.
• A talaj vízháztartásának szabályozása, a  sekély tarlóápolás jelentősen csökkenti a talaj kiszáradásának veszélyét.

Tarlóápolás a repce betakarítása után

A repce betakarítása során a talajba kerülő magok hosszú ideig megőrizhetik csírázóképességüket, az utóveteményben több évig is "gyomproblémát" okozhat a repce árvakelés. Emiatt célszerű a betakarítás után sekély talajműveléssel kicsalogatni az árvakeléseket. Ezt követően mind a mechanikai mind a kémiai védekezés szóba jöhet:

Mechanikai védekezés során az árvakeléseket egy második mechanikai munkaművelettel a talajba dolgozzuk. Minél később kerül sor erre a beavatkozásra, annál hatékonyabb.

Amennyiben az árvakelések mellett problémás gyomok is megjelennek a tarlón, úgy célszerű a vegyszeres védekezést, leginkább egy totális gyomirtót választani. A jobb hatékonyság érdekében a tarlóápolást követő harmadik héttől alkalmazhatóak ezek a szerek.

Hagyományos talajművelés

A szántás továbbra is a talajművelés legfontosabb eszköze, homokos talajokon éppúgy, mint a nehezen szellőző talajtípusokon.

• A szántás mélységét javasolt évről-évre 25 és 35 cm között változtatni, elkerülendő a nemkívánatos eketalp valamint a keréktalp jelenségek kialakulását.
• Szántott területeken különösen fontos a vetéskori talajtömörítés. Ez biztosítja a kapilláris kapcsolatot a mélyebb talajrétegekhez, lehetővé teszi az egyenletes vetésmélységet, ezáltal biztosítva a gyors és egyöntetű kelést.
• Szárazságra, aszályra hajlamos területeken ne legyen túl mély a talajlazítás, itt fontosabb a talaj vízkészleteinek megőrzése.

Szántásnélküli talajművelés (mulcs- vagy direktvetés)

A termőhelyhez igazított, szakszerű szántásnélküli talajművelés eszközeivel hasonlóan jó eredményeket lehet elérni a repcetermesztésben, mint a hagyományos, forgatásos eljárással. A termelés költségeinek csökkentése, a talajok vízkészleteinek hatékony megőrzésére irányuló törekvések egyre több helyen vetik fel a redukált talajművelés szükségességét. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy a repce igen magas követelményeket támaszt a magágy tekintetében. Ezért mulcs- vagy direktvetés esetén különösen figyelni kell a termőhelyi adottságokra valamint az évenként változó talaj- és nedvességviszonyokra. Az alábbi szempontok figyelembevétele mindazok számára fontos, akik a redukált talajművelés módszerét alkalmazzák vagy bevezetését tervezik: 

• Az elővetemény szalmamaradványainak nem megfelelő kezelése (egyenletes szétterítés és talajbadolgozás) jelentősen rontja a repce kelését, sok esetben még a gyomirtás hatékonyságát is rontja.
• A nitrogén feltáródás lassabb, mint a hagyományos talajművelésnél. Ezért kedvezőtlen őszi fejlődés esetén indokolt 30-40 kg/ha N kijuttatása. Célszerű továbbá az elővetemény tarlómaradványainak gyorsabb lebomlása érdekében az elővetemény betakarítása után, a tarlóápoláskor kijuttatni nitrogént.
• Száraz talajviszonyok esetén javasolt a terület hengerezése, ezáltal javul a kelés.
• Vályogtalajokon célszerű lehet közvetlenül a vetés előtti kombinátorozás annak érdekében, hogy a közvetlenül a vetőmag közelébe kerüljön a nedvesség, elősegítve ezzel a csírázást.
• Mivel mulcsvetés esetén a repce fiatalkori fejlődése vontatottabb, ezért a vetés optimális időpontja 4-5 nappal előbbre kerül.
• A vetésmélységet 3-4 cm-re kell beállítani.
• Szintén a gyengébb kelés miatt javasolt olyan fajták használata, melyek fiatalkori fejlődése az átlagnál erőteljesebb, főleg a hibridek javasolhatóak ehhez a művelési módhoz. Fajták esetén 15-20%-kal, hibrideknél mintegy 10%-kal javasolt megemelni a vetőmag dózisát.