Belépés
Termőhely
A repce jó szerkezetű, tápanyagokkal és mésszel jól ellátott talajokat igényel. A gyökérzet számára jól és mélyen átjárható talaj biztosítja a magas terméshozamot. A repcetermesztés számára különösen alkalmasak a löszös, vályogos talajtípusok, de nehezebb, agyagos ill. kiegyensúlyozott tápanyag-ellátottságú humuszos homokterületeken is kifejezetten jó eredményeket lehet elérni. Savanyú vagy pangó vizes talajok kevéssé alkalmasak. Jó víztartóképességű talajokon még alacsony csapadékmennyiség esetén is versenyképes a repcetermesztés. Természetesen a kritikus fejlődési fázisokban - szárbaindulás, virágzás - a repce is igényli a megfelelő vízellátottságot.
Vetésforgó
A vetésforgó szakszerű kialakítása a repce számára mindig előnyökkel jár. Kiváló előveteményhatása különösen az intenzív gabonatermesztésben jelentkezik. A repce alapvetően nem érzékeny az előveteményre. Fontos, hogy az elővetemény betakarítása után kellő idő álljon rendelkezésre a megfelelő magágy kialakítására.
Igazán magas repceterméseket akkor lehet stabilizálni, ha a vetésforgóban a repce nem válik aránytalanul túlsúlyossá. Ilyenkor ugyanis a szükségszerűen megjelenő gombabetegségek, felszaporodó állati kártevők jelentős terméscsökkenést okozhatnak. Adott esetben a betegségekkel szemben toleránsabb fajták ill. a vegyszeres védekezés jelenthet segítséget. Gazdaságossági szempontokat is figyelembe véve azonban célszerű legalább 3 év szünetet tartani, mielőtt ugyanarra a területre újra repcét vetnénk.
Amennyiben a vetésforgóban más keresztesvirágúak - olajretek, mustár, réparepce - is szerepelnek, számolni kell a betegségek fokozottabb megjelenésével. Cukorrépa és repce szűk vetésforgója esetén fokozottan fennáll a nemkívánatos fonálférgek, továbbá a repce árvekelések megjelenésének veszélye a cukorrépában.