Termőhely

A repce jó szerkezetű, tápanyagokkal és mésszel jól ellátott talajokat igényel. A gyökérzet számára jól és mélyen átjárható talaj biztosítja a magas terméshozamot. A repcetermesztés számára különösen alkalmasak a löszös, vályogos talajtípusok, de nehezebb, agyagos ill.  kiegyensúlyozott tápanyag-ellátottságú humuszos homokterületeken is kifejezetten jó eredményeket lehet elérni. Savanyú vagy pangó vizes talajok kevéssé alkalmasak. Jó víztartóképességű talajokon még alacsony csapadékmennyiség esetén is versenyképes a repcetermesztés. Természetesen a kritikus fejlődési fázisokban - szárbaindulás, virágzás - a repce is igényli a megfelelő vízellátottságot. 

Vetésforgó

 

A vetésforgó szakszerű kialakítása a repce számára mindig előnyökkel jár. Kiváló előveteményhatása különösen az intenzív gabonatermesztésben jelentkezik. A repce alapvetően nem érzékeny az előveteményre. Fontos, hogy az elővetemény betakarítása után kellő idő álljon rendelkezésre a megfelelő  magágy kialakítására.

Igazán magas repceterméseket akkor lehet stabilizálni, ha a vetésforgóban a repce nem válik aránytalanul túlsúlyossá. Ilyenkor ugyanis a szükségszerűen megjelenő gombabetegségek, felszaporodó állati kártevők  jelentős terméscsökkenést okozhatnak. Adott esetben a betegségekkel szemben toleránsabb fajták ill. a vegyszeres védekezés jelenthet segítséget. Gazdaságossági szempontokat is figyelembe véve azonban célszerű legalább 3 év szünetet tartani, mielőtt ugyanarra a területre újra repcét vetnénk.

Amennyiben a vetésforgóban más keresztesvirágúak - olajretek, mustár, réparepce - is szerepelnek, számolni kell a betegségek fokozottabb megjelenésével. Cukorrépa és repce szűk vetésforgója esetén fokozottan fennáll a nemkívánatos fonálférgek, továbbá a  repce árvekelések megjelenésének veszélye a cukorrépában.