Vetés

  Ki mint vet, úgy arat! Ez a régi szólás az aprószemű repce esetében különösen igaz. Annak érdekében, hogy a repce optimálisnak tekinthető állapotban menjen a télbe, az alábbi feltételeknek kell teljesülniük:

  •  Az állománysűrűség hibridek esetén 40-50 növény/m2, fajtáknál 60-70  növény/m2 legyen
  • 6-8 lomblevelű, jól fejlett egyedi növények alkotják az állományt
  • 8-10 mm nyakátmérőjű, 20 cm-nél hosszabb, jól fejlett gyökérzet
  • rozetta stádiumú növények, 2 cm-nél kisebb hajtáscsúccsal

Magágykészítés, vetés

 

A magágy aprómorzsás és jól ülepedett legyen. A magágykészítés célja egy olyan sekély, finoman elmunkált talajréteg kialakítása, ahová a vetőmagot 1-2 cm (mulcsvetés esetén 3-4 cm) mélyen lehet elvetni. A gondos talaj- és vetőágyelőkészítés mellett kiemelten fontos a vetéskori talajtömörítés!

Az optimális vetés a magas és biztos termés egyik legfontosabb előfeltétele, repce esetén ugyanis a tél beállta előtti növényfejlődés határozza meg döntően a későbbi termés nagyságát. Optimális vetés alatt a fajtatípus, a vetésidő és a megfelelő vetésnorma kiválasztása értendő.

 

  • Az optimális vetésidő régiónként változó, általában augusztus 25. és szeptember 5. közé tehető.   Fontosabb azonban az ideális magágy megléte, mint a naptárhoz való merev ragaszkodás! Jó feltételek esetén akár már augusztus 20-ától megkezdhető a repce vetése, és akár a késői, szeptember közepe táján elvetett repce  is csúcstermés elérésére képes.
  • Korai vetés esetén a nemkívánatos túlnövekedés elkerülése érdekében csökkentett vetőmagnormát alkalmazzunk.
  • A fajták kezdeti fejlődése általában lassúbb, ezért inkább a korábbi vetésidőkre alkalmasabbak, túlzottan késői vetésük nem javasolt.
  • Ha a késői vetés elkerülhetetlen, a fajta jellegének megfelelő módon javasolt a vetésnorma növelése.
  • Különösen a kései vetések esetén a hibridek gyorsabb fejlődésüknek, erőteljesebb gyökérzetüknek köszönhetően  jobb teljesítmény elérésére képesek, mint a fajták.
  • Minél könnyebb és szárazabb a talaj, annál mélyebbre kell a vetőmagot elhelyezni (max. 4 cm-ig).

 

Vetésidő

 

A repce optimális vetésideje Magyarországon az augusztus végi- szeptember elejei időszakra esik. Az ettől korábbi vagy későbbi vetést indokolhatja az optimális magágy kialakításának időpontja. Ne féljünk tehát a korai vagy késői vetéstől, ha egyébként a magágy és az időjárási körülmények megfelelőek! Mind korai, mind késői vetés esetén elegendő lehetőség áll rendelkezésre az állomány fékezésére éppúgy, mint a  megerősítésére. Ha az állományt az optimálisnak vélt naptári időpontban vetettük ugyan, de a nem megfelelő állapotú magágy következtében a  csírázás-kelés nem egyöntetű és gyors, sokkal nagyobb bajban vagyunk, mint egy jól kikelt, homogén állomány esetében, még akkor is ha úgy tűnik, hogy azt korán vagy későn vetettük. Korai vetés esetén javasolt kevésbé intenzív kezdeti fejlődésű fajták és hibridek kiválasztása, ill. a vetésnorma csökkentésével kerülhetjük el az állományt túlzott őszi növekedését. Késői vetések esetén a gyorsabb növekedésű fajták és elsősorban a hibridek választása mellett a tőszám növelése ill. kevés N-utánpótlás hozhatja az állományokat optimális állapotba. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a vetésidő függvényében javasolt  vetésnormákat, kedvező feltételek esetén az alacsonyabb értékek irányadóak, kedvezőtlen körülmények között a magasabb értékeket célszerű alkalmazni:

 

 

 

 

korai vetésidő

optimális vetésidő

kései vetésidő

fajtarepcék

40-60 csíraképes mag/m2

60-70 csíraképes mag/m2

80-100 csíraképes mag/m2

hibridrepcék

35-45 csíraképes mag/m2

45-55 csíraképes mag/m2

55-65 csíraképes mag/m2

 

Vetésnorma

 

A vetésnorma az őszi káposztarepce esetében az őszi fejlődés egyik legmeghatározóbb tényezője. Nagyságát alapvetően a vetésidő, a vetési mód, a vetőágy minősége valamint a fajta/hibrid jellege határozza meg. Ne feledjük, a leghatékonyabb és legolcsóbb regulátor-hatást a megfelelő vetésnorma alkalmazása biztosítja!

 

A vetőmagnormát befolyásoló tényezők:

 

  • termőhely: a termőhelyre jellemző értéket célszerű alkalmazni, ne emeljük túlzottan magasra a kivetendő magmennyiséget. Ez ugyanis megakadályozza, hogy erőteljes egyedek fejlődhessenek, amelyeknek elegendő tér áll rendelkezésükre az elágazódásokhoz.
  • magágy, vetési technológia: jó magágyminőség ill. magas színvonalú vetéstechnika lehetővé teszi a vetőmagnorma csökkenését.
  • időjárás: minél kedvezőbbek a körülmények vetéskor ill. a csírázáskor, annál inkább csökkenthető a norma.
  • fajtatípus: hibridek esetében a fajtákhoz viszonyítva mintegy 20-30%-kal  alacsonyabb a kivetendő mag mennyisége. Optimális körülmények között hibrideknél 35-50 csíra/m2, fajták esetében 50-70 csíra/m2 a kívánatos érték.
  • vetésidő: az őszi káposztarepce vetését akkor kell elvégezni, amikor a legjobb magágyat lehet hozzá elkészíteni! Az optimálisnál későbbinek tartott vetések esetén javasolt a vetőmagnorma emelése. A repce kiváló kompenzációs képességének köszönhetően csúcstermés elérésére képes viszonylag kevés, de egyenletes eloszlású növénnyel. Az alacsonyabb egyedszámú állományok betegségekre kevésbé fogékonyak és állóképességük is lényegesen jobb. Ezzel szemben a túl sűrű állományokban nem tud érvényesülni a növényegyedekben rejlő terméspotenciál, rosszabb a gyökerek fejlődése, nagyobb a megdőlés és a betegségek kialakulásának veszélye.

 

Az elvetendő mag mennyisége

 

A vetőgép helyes beállítását a vetőmagminősítő bizonyítvány ill. a zsákokon található fémzár címkék adatai alapján lehet meghatározni az alábbiak szerint:

 

kivetendő magmennyiség (kg) = kivetni kívánt csíra/m2 X ezermagtömeg (g)
csíraképesség (%)

 

Vetéstechnika

 

Az őszi káposztarepce vetése a talajművelés módjától függően elvégezhető hagyományos sorbavető géppel (dupla gabona sortáv) vagy szemenkénti vetőgéppel(25 cm sortáv).

  • A jól beállított vetőgép biztosítja, hogy a vetőmagok egyenletesen, 1-2 cm mélyre kerüljenek elvetésre.
  • Száraz körülmények között indokolt, hogy a mag 3-4 cm mélyre kerüljön, ezzel biztosítva a csírázáshoz szükséges nedvesség hozzáférhetőségét.
  • Mulcsvetés alkalmazásakor a vetésmélységet 3-4 cm-re kell beállítani, továbbá indokolt a vetőmagnorma mintegy 10-15%-os növelése a gyengébb szántóföldi kelés miatt.
  • Száraz, rögös magágyhoz  különösen ajánlottak a szemenkénti vetőgépek.
  • Száraz körülmények esetén a vetés utáni hengerezés lényegesen javítja a kelést.

 

Vetőmagcsávázás, vetőmagminőség

 

A repcevetőmag kelési erélye - kis mérete miatt ¿ mérsékeltnek mondható. A csávázás célja itt is az, hogy a csírázás során kellő védelmet biztosítson a növénynek az állati kártevők ellen éppúgy, mint a keléskori gombafertőzések ellen.

A repcetermesztés sikerének alapját jelenti a megfelelő állománysűrűség, amelyet alapvetően vetéskor lehet szabályozni. A folyamatosan csökkenő vetésnormák megkövetelik, hogy minden egyes elvetett csíraképes magból növény fejlődjön, ezért a RAPOOL valamennyi vetőmagját a legmodernebb rovarölőszeres és gombaölőszeres kombinált csávázásban  részesíti.  

 

  • |||