Jelenlegi hely

A kertészeti ágazat sikerét a kormányzati intézkedések is erősítik

Az elmúlt harminc év legeredményesebb gazdasági éve volt a tavalyi, ebben jelentős szerepet vállalt az agrárium - mondta az Agrárminisztérium miniszterhelyettese csütörtökön Szegeden, a Zsendülés - V. Kertészeti Konferencián. Mint fogalmazott, a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az agrárágazat - és ezen beül a kertészet - is sikeres maradhasson.

Farkas Sándor közölte: az Európai Bizottság a közvetlen kifizetéseket és a vidékfejlesztésre rendelkezésre álló forrásokat is jelentősen csökkentené a következő uniós költségvetési ciklusban. A magyar kormány célja, hogy ezek a források ne, vagy csak minimális mértékben csökkenjenek - tette hozzá.

A magyar mezőgazdaság kibocsátása tavaly 2720 milliárd forint volt, nyolc év alatt folyóáron 61,3 százalékkal nőtt. A kertészeti ágazatok súlya meghatározó, kibocsátásuk tavaly meghaladta a 356 milliárd forintot - ismertette a miniszterhelyettes.

A szabadföldi zöldségfélék termesztése 79 ezer hektáron folyt, a legjelentősebb a csemegekukorica - 30 ezer - és a zöldborsó - 20 ezer hektár - termőterülete. Elsődleges cél a terméshozamok, a minőségi termelés növelése és a hatékonyság javítása - hangsúlyozta a politikus. Rámutatott: a hazai feldolgozóipar kapacitásnövelése elsősorban a termelői tulajdonú feldolgozók létrehozásával valósítható meg.

A gyümölcstermesztésben meghatározó az étkezési alma és a megy aránya - mondta Farkas Sándor.

Tavaly 3400 hektáron folyt hajtatott zöldségtermesztés, ebből 1550 hektáron paprikát, 370 hektáron paradicsomot, 350 hektáron salátaféléket állítanak elő. A növényházi felület az ezredfordulón még meglévő 6 ezer hektárról 3800 hektárra csökkent, ezt azonban a technológiai fejlődés következtében - az uborkát és a fejeskáposztát kivéve - nem követte a termésmennyiség csökkenése - mondta.

A jelenlegi uniós ciklusban 149 hektár üveg- és fóliaház kialakítására nyújtottak be igényt, így ezen a területen az utóbbi 25 év legkomolyabb fejlesztése mehet végbe. A következő években ezer hektárnyi új üvegház építésére lenne szükség, ezzel a termelés 230 ezer tonnával lenne növelhető - közölte az államtitkár.

A dísznövénytermesztés éves értéke 50-60 milliárd forint. Mintegy 400 faiskolai üzem hozzávetőleg 2900 hektáron működik. A fedett dísznövénytermesztés 315 hektáron, a rózsatő és alanyainak termesztése 170 hektáron folyik.

Farkas Sándor szerint a gyógynövénytermesztésben hosszútávon sokkal több lehetőség rejlik, az intenzív termesztésből kieső területek hasznosításával két-háromszorosára lenne emelhető az ágazat kibocsátása. Jelenleg a gyűjtésből származó árbevétel évi 7 milliárd forint.

Fontos feladatnak nevezte az öntözött területek növelését a jelenlegi legalább a duplájára, mintegy 100 ezer hektárral.

Az országban 68 zöldség-gyümölcs termelői szerveződés működött, piaci részesedésük 22 százalék körül alakult, ezt legalább 45-50 százalékra kellene bővíteni - mondta az államtitkár.

A nyitva álló pályázati lehetőségekről szólva közölte, komplex élelmiszer-ipari beruházások támogatására hiteltermékkel kombinálva 71,1 milliárd forint áll rendelkezésre. A mikro-kisvállalkozások élelmiszer feldolgozó kapacitásának fejlesztésére 167 milliárd forint pályázati forrást hirdettek meg. A rendkívül nagy igényekre tekintettel kiírták a pályázatok második körét is, 50 milliárd forintos keretösszeggel.

Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen több hozzászóló úgy vélte, hogy az ágazat fejlődése érdekében az adózási szabályok módosítására, valamint az áfa csökkentésére lenne szükség. Farkas Sándor leszögezte: az áfa nagyságát nem lehet a teljes adórendszerből kiragadva vizsgálni. Az elmúlt évek intézkedései, a járulékcsökkentés és a vállalkozásokat terhelő adók mérséklése javította a cégek versenyképességét - jegyezte meg.

(MTI/AM Sajtóiroda)

Hozzászólások

Hozzászólások

Kapcsolódó hírek